A digitális világ és az élménygazdaság

A nemzetközi szakértők arra mutatnak rá, hogy a technológiai fejlődés, amely a mezőgazdaság után az ipart, majd a szolgáltatásokat állította középpontba, új szakaszba, az élménygazdaság szerepének növekedésébe érkezett. Ebben a szakaszban az emberek már nem a tárgyakat, hanem a velük megszerezhető élményeket keresik. 

Hivatkoznak Csíkszentmihályi Mihály „flow”-, azaz áramlatelméletére, amely egy olyan állapotra vonatkozik, amikor az ember valamibe nagyon belefeledkezik, abban jól érzi magát, és boldog. Az élménygazdaság ezt az állapotot igyekszik előidézni a potenciális vásárlóban. 

Az élménygazdaságnak nagyon sok területe lehet: a fitneszszolgáltatások, a turizmus, a művészetek, a kultúra, de a kaszinók világa, a sport és a számítógépes játékok területén egyaránt lehet olyan többletszolgáltatásokat kínálni, amelyek nemcsak a terméket adják el vagy a szolgáltatást kínálják, hanem ahhoz többletélményt is teremtenek a vevőknek. A vállalkozások esetén ez az ismert mosolygörbén való előrelépést jelenti. 

Ezen az új területen, ahogyan a mosolygörbén látjuk, kiemelkedően magas új érték előállítására nyílik lehetőség. Az élménygazdaságba nemcsak az üzleti szektor, hanem az állam is beléphet saját szolgáltatásaival. Ilyen élményalapú szolgáltatások lehetnek a fesztiválok, kiállítások szervezése, a tematikus gyermektáborok kínálata. Az élménygazdaság előnye, hogy egyrészt javítja az életminőséget, másrészt pedig, mivel a kínálat gyakorta csoportos tevékenységet, elfoglaltságot tesz lehetővé, erősíti az emberek közötti kapcsolatokat, növelheti a társadalmi tőkét. 

Érdemes megemlítenünk az amerikai pszichológust, Maslow-t is, aki rámutatott arra, hogy az embernek nemcsak fizikai javakra van szüksége, hanem élményekre, képességei próbára tevésére, kiteljesítésére is. Nyilvánvaló azonban, hogy az élménygazdaság kifejlődéséhez el kell érni nemzeti és egyéni szinten is az anyagi gazdaság adott szintjét. 

Úgy is szoktak fogalmazni, hogy át kell az adott országnak lépnie a jóléti gazdaságba. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha nem is érte még el egy ország ezt a fejlettségi szakaszt, akkor is fejlődésnek indulhat az élménygazdasági szektor, új hazai és nemzetközi piaci lehetőségeket teremtve a meglévő és az új cégek számára egyaránt.  El lehet indulni egészen egyszerű kínálattal, amelyet már többen is meg tudnak fizetni, és a kínálat fokozatos bővítésével és tartalmának vonzóbbá tételével növelni lehet a piaci keresletet. Érdemes azt is kiemelni, hogy az élménygazdaság főleg a kisebb, rugalmasabb vállalkozásoknak kínálhat kitörési, innovációs lehetőségeket. Az élménygazdaságba való belépés általában is innovativitást igényel és tesz lehetővé. Ez pedig dinamizálja a gazdaságot, amire a gyorsan változó környezetben különösen nagy szükség van. De fontos a vállalkozószellem, a lehetőségek érzékelésének, a megoldandó problémák felismerésének képessége, és szükség van a  digitális képességekre is. 

Az élménygazdaság kínálta lehetőségek kihasználása a magyar vállalkozások számára is új lehetőségeket teremt. El lehet indulni azzal, hogy nemcsak a terméket, szolgáltatást adjuk el a vevőnek, hanem olyan további szolgáltatást is kínálunk, amely élménnyé teszi számára termékünk vagy szolgáltatásunk használatát. 

Jon Sundbo dán szerző friss könyvében arra is figyelmeztet (Jon Sundbo: The Experience Economy. Edward Elgar 2021), hogy az élménygazdaság egyes területei a pandémia alatt is tovább működtek, miközben az ágazatok többsége megbénult. Sőt az élménygazdaság nemcsak működött, de még bővítette is a piacát. Például olyan többletszolgáltatásokat kínáló vállalkozások piaci lehetőségei bővültek,  amelyek számítógépes játékokat adtak el, vagy otthoni főzési tanácsokat, otthoni sportolási lehetőségeket és egyéb otthoni környezetben végezhető pihenési, szórakozási megoldásokat ajánlottak. Egy dolog azonban biztos: ez az új gazdaság erősen innovatív és digitalizált gazdaság. Fontos továbbá a jó kommunikációs készség is. Érdekességként nézzük meg, hogyan áll Magyarország innovativitásban és a digitális és kommunikációs képességek területén.

A 2. ábrán az összes cégből azok arányát látjuk néhány európai uniós országra, amelyek folyamatosan keresik az új lehetőségeket és innoválnak. 

2.ábra. A folyamatosan innováló cégek aránya az összes cég százalékában (2016–2018)

Látható, hogy a legmagasabb értékek a skandináv országokat és Németországot jellemzik. A magyar adat viszont a harmadik legrosszabb. Ám nem szabad elfelejteni, hogy az új területekre nem feltétlenül a meglévő cégek lépnek be a leggyorsabban. Megfelelő üzleti környezet esetén sok új cég jöhet létre, látva és kihasználva az új lehetőségeket.

Szükség van azonban a lehetőségek meglátásához és okos hasznosításához problémamegoldó képességre is. A 3. ábrán látunk ezzel kapcsolatos adatokat. 

3.ábra. A 25–64 éves korcsoportban a magasabb szintű problémamegoldó képességgel rendelkezők aránya, 2019

Az adatok a 25–64 éves korcsoportra vonatkoznak, de ha csak a fiatalabb korcsoportot nézzük, ott már sokkal kedvezőbbek az értékek. Például a 20–24 éves korcsoportban a magasabb problémamegoldó képességgel rendelkezők aránya 65 százalék, igaz, az EU-s átlagnál ez is alacsonyabb (EU-s átlag: 78 százalék).  Nagyon fontosak a digitális képességek is a vállalkozó és vevője esetén egyaránt. Például a különböző kalandtúrák applikációk segítségével való bejárása legalább alapfokú digitális ismeretet igényel a felhasználótól, és magasabb fokú ismeretet a szolgáltatás kifejlesztőjétől.

4.ábra. A 25–64 éves korcsoportban magasabb szintű digitális képességgel rendelkezők aránya, 2019

Amint azonban a 4. ábrán látjuk, a magyar adat a digitális képességgel kapcsolatban sem túl  jó. Igaz, ismét a 25–64 éves korcsoportot látjuk. A fiatalabbak esetén a magasabb digitális képességekkel rendelkezők aránya már jobb. Például a 20–24 éves korcsoportban 39 százalék, bár ez is alacsonyabb az EU-s átlagnál.

Jó hír viszont, hogy kommunikációs képességekben erősek vagyunk. Ahogyan az 5. ábrán látjuk, a magyar érték jobb az EU-s átlagnál, az osztrák értéknél, és a V4-ek között is a legjobb. 

5.ábra. A 25–64 éves korcsoportban magasabb szintű kommunikációs képességgel rendelkezők aránya, 2019

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az élménygazdaság, amely nagyon sokféle vállalkozói lehetőséget nyit meg, a pandémia után nemcsak megmarad, de további bővülése is várható a hazai és a nemzetközi piacokon egyaránt. 

Tekintettel arra, hogy jelentős új érték teremtését teszi lehetővé, indokolt, hogy az ágazat barátságos vállalkozói környezetben működhessen, ne nehezítsék fejlődését fölösleges bürokratikus szabályok. Az élménygazdaság előnye az is, hogy más, hozzá kapcsolódó ágazatok számára is keresletet teremt. Végső soron pedig hozzájárul a gazdaság válságálló képességének erősödéséhez, a gazdasági szerkezet modernizációjához. Érdemes ezért a magyar cégeknek is kihasználniuk a kínálkozó lehetőségeket.

Címlapkép: Nyikos Péter / MTI