Megjelent a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Átmeneti tanulmány 2021–22 (Transition Report 2021–22) című jelentése, amely 37 országra terjed ki, és elsősorban a digitális fejlettséget értékeli több szempont szerint. Az EBRD-t 1991-ben alapították azzal a céllal, hogy pénzügyileg támogassa a közép- és kelet-európai országok piacgazdasági átmenetét. Később tevékenységét kiterjesztette a volt szovjet köztársaságokra, a dél- és kelet-mediterrán régióra, valamint Közép-Ázsia egyes országaira. A bank negyven országban van jelen. Friss, 138 oldalas tanulmánya hat területre terjed ki. Ezek a digitális szakadék nagysága, a digitális infrastruktúra fejlettsége és a cégek teljesítménye, a távmunka elterjedtsége, a bankok digitalizáltsága, a pénzpiac fejlettsége és a gazdasági szerkezeti reformok. A továbbiakban ezek közül a digitális szakadékkal, a digitális infrastruktúrával és cégteljesítménnyel, valamint a gazdasági szerkezettel foglalkozunk. A digitalizáltsági szint mérésére a tanulmány bevezeti a digitális átalakulási indexet. Ezzel kapcsolatban arra figyelmeztet, hogy
a digitális tudás hiánya növeli a munkanélkülivé válás valószínűségét, becslések szerint ugyanis középtávon a munkahelyek körülbelül 40 százaléka meg fog megszűnni az automatizálás következtében. Ugyanakkor a digitalizáció új munkahelyeket is teremt, ezek betöltéséhez azonban magas szintű tudásra lesz szükség.
A digitális szakadék még a legegyszerűbb online műveletek esetében is igen nagy. Míg például az elmúlt évben Nagy-Britanniában az emberek 90 százaléka vásárolt valamit online, Lengyelországban ez az érték csupán 61 százalék.
Az ok az ismerethiány és a bizalmatlanság. Veszélyes tendencia ugyanakkor a digitális agyelszívás, vagyis az, hogy mivel a kevéssé fejlett országok nem tudnak vonzó munkahelyeket biztosítani a jól felkészült informatikai szakembereknek, azok elvándorolnak a fejlettebb országokba, ahol jobb munkát és kedvezőbb körülményeket találnak. Ez pedig tovább mélyíti a digitális szakadékot a kevéssé fejlett és a fejlett országok között. De az országokon belül is nő a tudásszakadék egyrészt a vidék és a város, a kevéssé képzettek és a képzettek, a fiatalok és az idősebbek, valamint az alacsony és a magas jövedelműek között. Ezek a szakadékok hátráltatják az országos szintű eredmények javítását. Pedig, ahogyan az EBRD hangsúlyozza, a digitalizációs forradalom folytatódik, jelentős hatással lesz a társadalmi-gazdasági fejlődésre és a versenyképességre egyaránt. A lassan mozdulók versenyhátrányba, fejlődési csapdába kerülhetnek. Még annak a veszélye is fennáll, hogy véglegesen lemaradnak.
A digitális átalakulási index számítása
Az index négy területen elemzi az elért eredményeket, majd ezekből kompozit mutatót, azaz általános helyezést számít. A négy terület a digitális infrastruktúra kiépítettsége, a digitális képességek szintje, az állami szabályozás és a digitális állami szolgáltatások fejlettsége. A táblázat a V4-országok és Németország pozícióját mutatja ezeken területeken 2015-ben és 2020-ban. (Ausztriát nem vizsgálta az EBRD.) A 100-as legjobb érték.
Magyarország általános pozíciója 2015-ről 2020-ra romlott, a V4-ek között a harmadikról a negyedik helyre csúszott vissza. Ugyanakkor az infrastruktúra tekintetében mindkét vizsgált évben elsők vagyunk a V4-ek között, sőt 2020-ra infrastrukturális fejlettségünk elérte a német szintet. A szabályozás vonatkozásában szintén vezettünk a V4-ek között 2015-ben és 2020-ban egyaránt. A gyenge általános pozíciónk a képességek szintjének és a digitális állami szolgáltatások alacsony fejlettségéből ered. A képességek tekintetében mindkét évben az utolsó helyen vagyunk, ráadásul 2015-ről 2020-ra 7,5 ponttal rontottuk is a mutató értékét. Az 50,9 pont 27,6 ponttal rosszabb a cseh és 18,3 ponttal a lengyel értéknél. Ez pedig azt jelenti, hogy hiába áll rendelkezésre a fejlett infrastruktúra, ha az alacsony tudásszint miatt nem tudjuk kihasználni az előnyeit.
A digitális állami szolgáltatások fejlettsége tekintetében számottevően, 23 pontnyit léptünk előre, de mivel a csehek és a lengyelek nagyobbat ugrottak, 2020-ban a V4-ek között csak a harmadik helyre tudtunk felkapaszkodni, s csak 0,2 ponttal előzzük meg a szlovákokat.
Feltűnő azonban, hogy a lengyel pozíció 18,8 ponttal jobb a német és 20,7 ponttal a cseh értéknél. Az infrastruktúra, a képességek, a szabályozás és a digitális állami szolgáltatások fejlettsége mint bemeneti tényezők együttesen befolyásolják a digitalizációs eredményeket: a digitális megoldások használatának elterjedtségét, ami pedig már közvetlenül hat a termelékenységre és a versenyképességre.
Magyarország egy adat, a 2020. évi céges hasznosítás kivételével mindkét évben és mindhárom területen az utolsó helyre került. A digitalizáció egyéni és társadalmi hasznosításában különösen le vagyunk maradva. Fejlődésünk is lassú volt 2015-ről 2020-ra, csupán 5,5 pontnyit léptünk előre, Lengyelország ezzel szemben 18,8 pontnyit javított a helyezésén. A céges hasznosításban jobb az eredményünk, ott 30,1 pontnyit ugrottunk előre, igaz, nagyon alacsony bázisértékről indultunk. Gondolnunk kell azonban arra is, hogy ezek átlagértékek, amelyek mögött ott lehetnek a nagyobb mértékben digitalizált nagyobb és a kevéssé digitalizált kisebb cégek. A cél nyilvánvalóan az eredmények javítása kellene hogy legyen. Ehhez elsősorban a képességek szintjét kell jelentősen emelni, hiszen az infrastruktúra már rendelkezésre áll.
Az EBRD bizonyítja, hogy a digitális fejlettség és az egy főre jutó GDP között összefüggés mutatható ki, vagyis a GDP/fő mutató további emeléséhez elengedhetetlen a digitális fejlettségi szint növelése. Ehhez fontos az informatikai tudás társadalmasítása, ami nemcsak képzést, de át- és továbbképzést is feltételez. A mutatók között olyan összefüggés is van, hogy hiába javul a digitális állami szolgáltatások kínálata, ha nincsenek meg a kellő szintű digitális képességek a használatukra.
Végül említsük meg, hogy a gazdasági szerkezet tekintetében a tanulmány egyrészt arra a következtetésre jut, hogy a digitálisan intenzív ágazatok arányának bővülésére nagy szükség van, mivel ezek az ágazatok sok új és jó minőségű munkahelyet hoznak létre, ami nagyobb hozzáadott érték előállításával, a versenyképesség javulásával és végső soron erősebb gazdasági növekedéssel jár együtt. Másrészt fontosnak tartja a gazdaság zöldítését, e tekintetben 2021-ben a V4-ek között az utolsók vagyunk, bár az értékek között nincs nagy különbség. Szintén utolsók vagyunk a pénzügyi ellenálló képesség mutatóra, ennek egyik oka, hogy a V4-ek között a magyar államadósság a legmagasabb, a másik pedig a forint gyengesége.
Összességében azt a következtetést lehet levonni, hogy
Magyarországon sürgősen kell emelni a lakosság digitális tudásának és képességének szintjét ahhoz, hogy a digitális technológiák magas szintű használata a cégeknél és a társadalomban egyaránt általánossá váljon.
Ez egyben lehetőséget teremtene a korszerű, digitalizált ágazatok arányának bővülésére, a termelékenység és a versenyképesség javítására, az általános fejlettségi szint növelésére és a gazdaság fenntartható bővülésére. Hosszabb távon pedig segítene elkerülni, hogy a közepes fejlettség csapdájába essünk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.