BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Csath Magdolna

Az EU romló versenyképessége a jövedelmeken is látszik

2022.03.07., hétfő 13:32

Az Eurostat friss, február 25-i adatai szerint jelentősen romlottak az EU-s állampolgárok életkörülményei 2019-ről 2020-ra. 

Nőtt az egészséges étkezéshez nem jutók aránya, és azoké is, akik nem engedhették meg maguknak az internet-előfizetést. 

Az egészséges étkezésen azt érti az Eurostat, hogy a család legalább minden másnap húst, halat vagy ezekkel egyenértékű, vegetáriánusoknak való ételt tud fogyasztani. Azok aránya a teljes lakosság körében, akiknek erre 2020-ban nem volt lehetőségük, 8,6 százalék. A legrosszabb érték, 25,9 százalék – ami az EU-s érték háromszorosa – Bulgáriában, a legjobb, 1,1 százalék, Cipruson volt. A magyar érték 12,8 százalék, az EU-s átlag másfélszerese. 

A szlovák érték 11,8, a cseh 4,1, a lengyel pedig 2,6 százalék.  Figyelemre érdemes a nagyon rossz német érték, amely a teljes lakosságra 15,1 százalék, vagyis 2,3 százalékponttal magasabb, mint a magyar érték. Ha pedig a szegénységi küszöb közelében lévők körében nézzük a megfelelő étkezéshez nem jutók arányát, ez Németországban 31 százalék, míg az osztrákoknál 11, a lengyelnél 10, a dánoknál 8 százalék. Ez természetesen egyetlen mutató, de azért figyelemre méltó, hogy egyrészt milyen nagyok az EU-n belüli különbségek, másrészt, hogy az olyan fejlett gazdaságú országokban, mint például Németország, romlanak az adatok. 

Érdemes kiemelni a fiatalok helyzetét is, hiszen az országok jövője nagymértékben függ attól, hogy milyen lehetőségei vannak ma a fiatal korosztálynak.

Fotó: Shutterstock

Nem véletlen, hogy az EU a 750 milliárd eurós fejlesztési programját is a „jövő generációi” érdekében kívánja felhasználni (Next Generation EU). De milyen ma az európai fiatalok helyzete? 2020-ban az EU-ban az anyagilag és társadalmilag súlyosan veszélyeztetett 15–29 éves fiatalok aránya a 2019 évi 5 százalékról 7 százalékra nőtt. A legrosszabb helyzetben Románia (24 százalék), Bulgária (21 százalék) és Görögország (16 százalék) van. 3 százalék alatti értékkel 11 tagország büszkélkedhet: Luxemburg, Horvátország, Észtország, Finnország, Szlovénia, Lengyelország, Hollandia, Csehország, Ciprus, Svédország és Ausztria. A magyar érték 2020-ban 8,6 százalék volt, ami 0,8 százalékponttal rosszabb, mint a 2019. évi 7,8 százalék. Hozzánk közeli az ír érték: 8,5 százalék, de ez a 2019. évi 4,5 százalékhoz képest 4 százalékpontnyi romlás. Nézzük meg a még fiatalabb korosztály, a 16–19 évesek adatait is!

Azt látjuk, hogy a vizsgált országok között a legrosszabb érték Romániában van, és itt a legnagyobb, 3,6 százalékpontnyi 2019-ről 2020-ra az érték romlása is. A második legnagyobb romlás Németországban következett be, megduplázódott 2019-ről 2020-ra az érték: 2,2-ről 4,4 százalékra nőtt. Szlovákia után a második legnagyobb javulás Magyarországon történt (1,1 százalékpont). Azt látjuk, hogy a fiatalok élethelyzetében is jelentős eltérések vannak, és még az olyan erős gazdaságú országokban, mint Németország és Írország, is romló tendenciával találkozunk.

Az anyagiak nyilván hatással vannak a tudás megszerezhetőségére, és ehhez kapcsolódva az EU versenyképességének javíthatóságára is. Mivel az EU jelentősen le van maradva egyes ázsiai országok és az USA mögött a digitalizáció területén, ezért érdekes kérdés az is, hogy az emberek hány százaléka nem tudja megfizetni az internetszolgáltatást.

A teljes lakosság arányában vizsgálva az adatot, a legrosszabb a román és a bolgár érték (20 és 10 százalék). Ezt követi 5 százalékkal a magyar érték. A V4-ek között a legjobb helyen Lengyelország van. A nagyon jó értékeket pedig a versenyképességi listákon is élen járó skandináv országokban, Svédországban, Finnországban és Dániában találjuk. Az Eurostat felhívja a figyelmet arra is, hogy a szegénységben élők esetében az adatok még rosszabbak. Romániában a 41, Bulgáriában pedig a 27 százalékuk nem használ internetet. Viszont a skandináv országokban alig van különbség a teljes lakosság és a szegénységi küszöb közelében élők internethasználata között. Például Svédországban a teljes lakosság 0,2, a szegénységi küszöbnél élők 1 százaléka nem tud anyagi okok miatt előfizetni az internetre. Románia esetén ez az érték 10 és 20 százalék, a magyar érték 5 és 12 százalék. 

Ezen adatok kapcsán is a nagyon nagy különbségekre kell felfigyelnünk. Az Európai Unió egészének versenyképességét rontja, hogy vannak olyan tagállamok, amelyekben a lakosság jelentős arányban nem jut hozzá az internethez, ráadásul a szegénységi küszöb körül élők esélyei még ennél is rosszabbak. 

Az internethez jutás hiányában a képzési és továbbképzési esélyek is romlanak, a tudáshiány pedig az elhelyezkedési lehetőségeket is gyengíti. 

Hiszen a munkahelyek többségében ma már elvárás a minimális digitalizációs ismeret, például az internethasználat. A mindenkori életesélyeket alapvetően befolyásolják a jövedelmi és a megélhetési költségek. 2020-ban vásárlóerő-paritáson egy átlagos munkavállaló éves nettó jövedelme Csehországban az EU-s átlag 66, Magyarországon 63, Szlovákiában 49, Lengyelországban 76 százaléka volt. Természetesen ezek az értékek nem tartalmazzák a különböző juttatásokat, például a családtámogatásokat. Nézzük meg  a jövedelmek alakulását hosszabb távon is. 

Azt látjuk, hogy a jövedelemnövekedés nagy eltéréseket mutat. Régiónkat a magasabb értékek jellemzik, míg például a mediterrán országokban csökkenés tapasztalható. 2020-ban egyébként a legmagasabb éves jövedelem Luxemburgban volt, 32 630 euró, a legalacsonyabb pedig Bulgáriában, 11 453 euró, ami a luxemburgi érték 35 százaléka. Az EU-n kívüli európai országok között a legmagasabb nettó jövedelem, 40 820 euró, Svájcban van. A megélhetési költségeket vizsgáljuk meg az energiaárak alakulásával! 

Az energiaárak 2022 januárjában 2021 januárjához viszonyítva 27 százalékkal voltak magasabbak az EU-ban. Ez az érték, azóta, hogy 1997-ben bevezették a fogyasztói árak harmonizált indexe (Harmonized Index of Consumer Prices) mutatót, még soha nem volt ilyen magas. Ezen belül a gáz ára 41, az elektromos energia ára pedig 21 százalékkal nőtt 2021 januárjához viszonyítva. 2022 januárjában a legmagasabb energiaszámlát Belgiumban és Hollandiában kellett fizetni. (67 és 58 százalékos növekedés). Magyarország – Málta, Horvátország és Portugália után – a negyedik helyen van 13,2 százalékos emelkedéssel. Ezen belül azonban a gázár Belgiumban 148, Hollandiában 86, és EU-s átlagban 41 százalékkal nőtt. A magyar 0,4 százalékos növekedés a máltai nullaszázalékos után a második legalacsonyabb. 

Természetesen ezek abszolút értékek, és a valódi rezsiteher értékeléséhez a béreket is vizsgálnunk kellene, vagyis azt, hogy egyes országokban a lakosság átlagosan a jövedelme hány százalékát fordítja rezsire. 

Általában azt látjuk, hogy a jövedelmek növekedése régiónkban jelentős, miközben a rezsiköltségek mérsékeltek. 

Ugyanakkor a jövő szempontjából nálunk is kulcskérdés az internet-hozzáférés és a fiatalkorúak élethelyzetének javítása. Az EU vezetőinek pedig arra kellene ráébredniük, hogy amíg a bővítés után csaknem 20 évvel is még ilyen hatalmas különbségek vannak az EU-s országok között, illetve a mediterrán országok adatai is romlanak, nem csoda, hogy az EU versenyképessége nem javítható. A tudásszint emelése és ezzel együtt a nagy hozzáadottérték-megteremtésen alapuló magasabb bérek ugyanis a versenyképesség-javítás legfőbb feltételei. Az EU-nak ezért fegyelmezés helyett inkább a különbségek csökkentésére, a gyorsabb felzárkóztatásra és általában a tudásalapú fejlesztésre kellene nagyobb hangsúlyt fektetnie.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.