Hogyan változtatta meg a pandémia az állami kiadások szerkezetét?

Az Eurostat március elsején jelentette meg friss tanulmányát az állami kiadások 2020. évi területenkénti megoszlásáról. Az Európai Unió szintjén az figyelhető meg, hogy nőtt az állami kiadások GDP-arányos értéke, ezen belül pedig az egészségügyre, a gazdaságra és a szociális védelemre költöttek többet az országok. GDP-arányosan az állami kiadások a 2019. évi 46,5 százalékról 53,1 százalékra nőttek. Egészségügyre 7 százalékról 8 százalékra, a gazdaságra 4,4 százalékról 6,1 százalékra és szociális védelemre 19,3 százalékról 22 százalékra emelkedtek a GDP-arányos költségvetési ráfordítások. Az egészségügyi kiadások növekedését a pandémia, a gazdasági kiadások emelkedését a gazdaságok működésének fenntartása indokolta. A szociális védelemre szánt kiadások növekedése pedig a pandémia és a gazdasági leállások társadalmi hatásainak, a többi között a munkanélkülivé váltak problémáinak megoldását segítette. A legtöbbet erre a területre Franciaország (27,3 százalék) és Olaszország (25,2 százalék), a legkevesebbet pedig Írország (10,2 százalék) fordította GDP-arányosan. A gazdaságot a legnagyobb, 11,3 százalékos GDP-arányos összeggel Horvátország erősítette, ami egyébként meg is mutatkozott GDP-je 2021. évi 10,4 százalékos növekedésében. Egészségügyre a legtöbbet (9,2 százalékot) Csehország, oktatásra pedig (7,2 százalékot) Svédország költött. 

Nézzünk most meg néhány fontos kiadási tételt a V4-országok, néhány környező ország és fejlett gazdaságú nyugat-európai ország esetében!

Az 1. ábrán azt látjuk, hogy a 2020. évi jelentős gazdaságerősítő ráfordítás Horvátországban, Magyarországon és Szlovéniában jelent meg erős 2021. évi GDP-bővülésben. Megjegyzendő azonban, hogy ezek közül a GDP-adatok közül négy még csak becsült érték. A lengyel adat akár nagyobb is lehet, hiszen Lengyelország a 2021. negyedik negyedévét 7,7 százalékos GDP-bővüléssel zárta. (A magyar érték 7,1 százalék volt.) A legalacsonyabb növekedés 2021-ben a vizsgált országok között Németországban volt (2,9 százalék), aminek valószínű oka a járműipari láncok beszerzési problémája lehet. Viszont feltűnő, hogy az összes vizsgált ország között éppen Németország fordított GDP-arányosan a legkevesebbet – 4,6 százalékot – gazdaságélénkítésre. A cseh GDP-arányos gazdasági ráfordítás a hatodik legmagasabb, a szlovák viszont a negyedik legalacsonyabb.

A pandémia egészségi hatásai miatt fontos mutató az is, hogy a GDP hány százalékával támogatták az egyes országok az egészségügyet. Itt is nagy eltéréseket látunk.

Az értékek a legalacsonyabb, 5,4 százalékos lengyel és a legmagasabb, 9,2 százalékos osztrák és cseh érték között változnak. A magyar érték a negyedik legalacsonyabb, az EU-s átlagnál 1,6 százalékponttal kevesebb. A magyar lakosság egészségi állapotához, az alacsony várható élettartamhoz (2020-ban 75,7 év, az EU-ban Bulgária, Románia és Lettország után a negyedik legalacsonyabb) viszonyítva ez alacsony értéknek tekinthető. Megjegyzendő, hogy 2019-ről 2020-ra a születéskor várható élettartam Magyarországon 0,8 évvel csökkent (Eurostat, 2021. május). 

A hosszabb távú tervezés fontos területe a gazdaság jól felkészült szakemberekkel való ellátása. Ez jelentős befektetést tesz szükségessé az oktatásba általában, de kiemelten a felnőttképzésbe, továbbképzésbe is. Ez utóbbi azért lényeges, mivel a technológiai változás előreszaladt, és nem követte hasonló gyorsasággal a munkavállalók tudásszintjének emelkedése.

A GDP százalékában Svédország, a vizsgált országok között pedig Dánia költötte 2020-ban a legtöbbet oktatásra. A gazdasági eredmények és az oktatási ráfordítások közötti összefüggést érzékelteti, hogy 2021-ben Svédország a második, Dánia pedig a harmadik helyen volt az IMD Nemzetközi Versenyképesség-kutató versenyképességi rangsorában.

Felnőttképzés tekintetében az Eurostat 2021. júliusi adatai szerint szintén Svédország és Dánia van előkelő helyzetben. Svédországban a 25–64 éves korcsoport 28,6, Dániában 20 százaléka vesz részt folyamatos továbbképzésben.

A 3. ábrán azt látjuk, hogy Németország és Magyarország a harmadik legalacsonyabb GDP-arányos értéket fordítja oktatásra, csak Romániát és Szlovákiát előzik meg. 

Felnőttképzésben Németországban a 25–64 éves korcsoport 7,7, Magyarországon pedig 5,1 százaléka vesz részt. A magyar érték a nyolcadik, a német a 14. legrosszabb adat. A technológiai haladásba való sikeres bekapcsolódás alapvető feltétele a minél általánosabb, jó minőségű képzés és továbbképzés. A felnőttképzés nem kizárólagosan állami feladat. A cégek egyre kevéssé számíthatnak arra, hogy könnyen találnak új, magasan képzett munkaerőt a munkaerőpiacon. A megoldás ezért a saját munkavállalók tudásának frissítése, továbbképzése lehet. A társadalmi béke és együttműködés fontos feltétele a bajba jutottak segítése, illetve hosszabb távon a jólléti tényezőnek tekinthető szabadidős tevékenységek és a kultúra támogatása. A 4. ábrán a 2020-ban szociális védelemre GDP-arányosan fordított állami kiadásokat látjuk.

Az EU-ban a szociális védelemre szánt állami ráfordítás GDP-arányosan a 2019. évi 19 százalék körüli értékről 2020-ban 22 százalékra nőtt. Ez magában foglalja a betegállománnyal, az időskorúak, a családok és gyermekek, továbbá a munkanélküliek segítésével kapcsolatos kiadásokat. A legalacsonyabb értékeket régiónkban látjuk. Ezen belül a munkanélküliek támogatására – tekintettel a nagymértékben megugrott munkanélküliségre – Franciaország a GDP 3,3, Spanyolország a 3,8, Olaszország a 2,5 százalékát szánta. A cseh érték 0,2, a lengyel 0,3 és a magyar 0,4 százalék, köszönhetően a munkahelyek sikeresebb megőrzésének. A családok és gyermekek támogatására a vizsgált országok között GDP-arányosan a legtöbbet, 4,4 százalékot Dánia költötte. Ezt követte Lengyelország 3,3, Finnország 3,1 és Magyarország 2,4 százalékkal. Végül az időskorúak támogatására a vizsgált országok között a legtöbbet, 14,5 százalékot Finnország költötte, utána következett Ausztria 13,9, Szlovénia 11,0, Németország 10,3 és Lengyelország 10,1 százalékkal. A magyar érték 6,5 százalék. Ezeket az értékeket természetesen befolyásolja az időskorúak aránya a társadalomban és az is, hogy például az önkormányzatok milyen szerepet vállalnak ezeken a területeken. A társadalmi béke, a jóllét az életminőség szempontjából fontos a kultúra és a szabadidős foglalkozások támogatása is.

Az 5. ábra szerint ezekre a területekre messze a legtöbbet, az EU-átlag több mint háromszorosát, 4 százalékot Magyarország költötte. A következő legmagasabb érték a dán 1,7 százalék. Ha ezt a kategóriát tovább bontjuk, akkor Magyarország a 4 százalékból sportra és kultúrára egyaránt 1,3 százalékot fordított. Ezek az értékek a vizsgált országok között a legmagasabbak. Végül nézzük meg, hogy egy másik fontos állami felelősségi területre, a közrend és a biztonság megőrzésére mennyit szántak az országok.

Figyelemre érdemesek régiónk magas adatai, amelyek között – a cseh értékkel egyezően – a magyar az ötödik legmagasabb érték, 0,3 százalékponttal megelőzve az EU-s átlagot és 0,7 százalékponttal az osztrák értéket.

Az Eurostat adatai kapcsán összességében először azt kell megemlítenünk, hogy 2020. évi adatokról van szó, amelyek értéke és arányai 2021-ben változhattak. Például Magyarországon több területen – például családtámogatás, idősek segítése – jelentős állami ráfordítások történtek. Fontos az is, hogy hiába nő nagymértékben egy ország GDP-arányos ráfordítása, annak valós, a lakosság száma alapján vizsgált értéke a GDP nagyságának is függvénye. 2020-ban több országban is sokat csökkent a GDP, ezért a nagyobb GDP-arányos ráfordítás valós értéke akár csökkenhetett is. Azonban mindettől függetlenül az állami ráfordítások mindenkori arányai értékrendet, fontossági sorrendet is kifejeznek. Kiemelkedő fontosságú például az oktatásra, felnőttképzésre vagy az egészségi állapot javítására fordított állami költés mint értékrend-megjelenítő adat. Egy ország gazdasági-társadalmi sikere ugyanis elsősorban nem az épületekbe és a gépekbe beruházott összegektől, hanem a nagy tudású és egészséges társadalomtól függ.