Stratégiai szerepben a szolgáltatóközpontok

Az elmúlt évtizedben jelentős fejlődést tapasztalhattunk a szolgáltatóközpontok (SSC) területén. Kezdetben a feladatuk elsősorban az volt, hogy növeljék a vállalat költség- és működési hatékonyságát, de ma már a legtöbb szervezet versenyelőnyöket biztosító, nagy hatású, stratégiai területen is értéket teremtő egységnek tekinti az SSC-ket. Ennek oka, hogy hozzá tudnak járulni a bevételnövekedéshez, az innováció ösztönzéséhez, az új megoldások létrehozásához, illetve új képességek kiépítéséhez. A szolgáltatóközpontok felértékelődését az is mutatja, hogy a világjárvány ellenére számos szervezet az elmúlt két évben tovább bővített ezen a területen.

Ugyancsak ebben az évtizedben tapasztalhattunk a szektorban ugrásszerű fejlődést az új technológiák bevezetésében, ezt a trendet a globális világjárvány tovább gyorsította.

Az SSC szolgáltatások különösen gyorsan fejlődtek, így egyre alkalmasabbá váltak a stratégiai, összetett feladatok elvégzésére.

A világjárvány ebben tulajdonképpen katalizátorként működött, ami lehetőséget adott a szolgáltatóközpontnak arra, hogy a digitális átalakulás révén nagyobb értékű szolgáltatásokat nyújtsanak.

Magától értetődő, hogy az iparág fejlődésével párhuzamosan az elvégzett feladatokhoz szükséges készségek is megváltoztak, és az ehhez kapcsolódó követelmények is átalakultak. Sőt kimondhatjuk, hogy a készségek és képességek ma már olyan új erőforrásoknak tekinthetők, amelyekbe a befektetés nemcsak a tudományos élet és a szervezetek, hanem a kormányok számára is világszerte prioritás.

Ezek a változások azonban számos további következménnyel is jártak, így jellemzővé vált például a tehetséges munkavállalók globális mobilitása, a megszerzett tapasztalatok előtérbe kerülése, a platformgazdaság és a „gig munka” megjelenése. Mindezek kiváltották azt, amit ma nyugodtan nevezhetünk a tehetségekért folytatott „háborúnak”. Bizonyos területeken a készségek szűkössége tapasztalható, ami erőteljesen befolyásolja a munkaerőpiac alakulását, beleértve a megosztott szolgáltatások területét is.

Ez azt jelenti, hogy amikor egy vállalat arról dönt, melyik országban, térségben hozzon létre megosztott szolgáltatóközpontokat, figyelembe veszi mindezeket a tényezőket, illetve a különböző régiók karakterében tapasztalható különbségeket is. A régiók más-más előnyöket kínálnak, például Közép- és Kelet-Európa jelentős előnye a több európai nyelven beszélő, magasan képzett munkaerő, Latin-Amerikának pedig a spanyol nyelvi készségek és az Egyesült Államokkal azonos időzóna, és ezek az egymást kiegészítő készségek meg is erősítik a globális modellt. A helyi szabályozás mellett a legtöbb régióban a szakképzettség a fő megkülönböztető tényező. Ezek a készségek – különösen a technológia területén – gyorsan fejlődnek, így általában azok a régiók kerülnek előnybe, ahol a formális és a szakoktatás is jól teljesít.

Emellett jellemző az is, hogy a szervezetek az SSC-k esetében hagyományos „offshore” helyszíneken – például Indiában – növelik kapacitásaikat, de emellett kisebb, speciális vagy differenciált képességekkel rendelkező központokat is létrehoznak.

Magyarország az egyik legfejlettebb helyszín a közép- és kelet-európai térségben.

Nem véletlen, hogy már több mint 150 globális vállalat hozott létre itt megosztott szolgáltatóközpontot – a szükséges ökoszisztéma tehát már kialakult. Az ország néhány területen – adózás, pénzügyek és számvitel – kifejezetten jó helyszín európai SSC létesítéséhez és működtetéséhez. Erős az oktatási rendszer, magas a diplomások aránya, nagy mennyiségben és a hiányterületeken is elérhető a sokféle készséggel rendelkező, európai nyelveken beszélő tehetséges munkaerő. Emellett a kedvező működési és üzleti környezet is előnyös választássá teszi Magyarországot. Emiatt is döntött úgy az EY, hogy Budapesten hozza létre nemzetközi szolgáltatóközpontját, az EY Global Delivery Servicest (EY GDS).

Úgy gondoljuk, hogy az ágazat a jövőben is jelentős szerepet játszik majd a vállalatok életében. Arra számítunk, hogy középtávon – a következő öt évben – további szolgáltatóközpontok jönnek létre a vállalati növekedés felgyorsítása érdekében. Ezek képességeik növekedésével várhatóan még hangsúlyosabb szerepet fognak játszani a magasabb értékű szolgáltatások nyújtásában.