Érdemes átgondolni a kriptovalutákból származó bevételek realizálását

A napjainkban egyre általánosabban használt kriptovaluták adózása Magyarországon idén a korábbinál sokkal átláthatóbbá és kedvezőbbé vált. Sőt lehetőség van akár visszamenőleg is rendezni az eddig eltitkolt bevételek adózását, rendkívül kedvező feltételekkel, ugyanis öt évre visszamenőleg adóamnesztiát kapnak a kriptovalutával kereskedők. Az új, nemzetközi viszonylatban is korszerűnek számító szabályozás sokakat terelhet a szürke zónából a tiszta viszonyok közé, azonban a legkedvezőbb adóterhelés eléréséhez – bizonyos korlátozó szabályok és buktatók miatt – gondosan meg kell tervezni a kriptoeszközökből származó bevételek realizálásának ütemezését!

2022. január 1-jétől új, kedvező szabályok szerint kell adózni a kriptovalutával

 – az új meghatározás szerint olyan érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható – történő kereskedésből származó bevételek után. Új adózási kategóriaként létrejött a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem.

Eddig a kriptovaluta-bányászatot a magánszemélyek önálló tevékenységből származó jövedelmének tekintették, amelyet a 10 százalékos költséghányad figyelembevétele után 15 százalékos szja és 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adó terhelt, felső értékhatár nélkül (effektív adókulcs 27,45 százalék). A kriptoeszközök adásvételéből származó kereskedelmi nyereség pedig az egyéb jövedelem szerint volt adóköteles,

azaz a nyereség 87 százalékára kellett 30,5 százalékos adót megállapítani, így 26,535 százalékos volt a tényleges adókulcs.

A jövedelem mindkét esetben az összevont adóalap része volt, amelyre különböző kedvezményeket – például családi vagy első házasok kedvezményét – lehetett érvényesíteni.

Mostantól a nyereség után a magánszemélyeknek csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetniük akkor, amikor a kriptoeszköz kikerül a virtuális térből, vagyis amikor a digitális valutát átváltják hagyományos devizára, például forintra vagy bármilyen más vagyoni értékre. Ez utóbbi alatt bármilyen kriptovalutával fizetett szolgáltatást vagy vásárlást értünk: akár ezzel fizetett kávét, pizzát is. 

Nem kell adót fizetni azonban, ha az ügyletből származó bevétel nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát, és ugyanazon a napon más hasonló ügyletből nem szerez bevételt az adózó, valamint egy évben a bevételek összege nem haladja meg az adott évi minimálbér értékét. Vagyis a kávézókban, éttermekben realizált bevétel valószínűleg az értékhatárok alatt marad majd.

Ugyan ezentúl a 10 százalékos költségátalány figyelembevételére nincs lehetőség,

de a kriptoeszközök vásárlására, megszerzésére fordított igazolt kiadásokat és a bányászathoz használt rendszerek üzemeltetési költségeit le lehet vonni a bevétel összegéből. Ráadásul az adózó adókiegyenlítésre is jogosult lesz, ha az aktuális adóévet megelőző két évben keletkező veszteségeit feltüntette a bevallásaiban. Az adókiegyenlítés mértéke a veszteség és a hatályos adókulcs szorzata.

Az adó alapjának kiszámításához minden átváltásról, vásárlásról és minden költségről pontos nyilvántartást kell vezetni. Meg kell különböztetni például a saját háztartási áramfelhasználásukat a bányászat energiaigényétől. Ez ugyan óriási adminisztrációs teher, de egy későbbi ellenőrzésnél fontos lesz.

Jó hír, hogy lehetőség van a tavalyi kriptojövedelmekre vonatkozóan is a 2022-es szabályokat választani, vagyis már a 2022. május 20-ig beadandó bevallásokban is kedvezőbben lehet adózni a kriptoeszközök után.

Végül, de nem utolsósorban azok, akik eddig nem adóztak kriptobevételeik után, öt évre visszamenőleg adóamnesztiát kapnak. Korábbi nyereségüket az új, jóval kedvezőbb adózás mellett vehetik figyelembe, alkalmazhatják rájuk a 2022-es szabályokat. Erre akkor van lehetőség, ha az érintett 2021 előtt nem vallott be kriptoeszközből származó jövedelmet, és valamennyi kriptoeszközre kötött ügyletére vonatkozóan a 2022-es adózást választja.

A kedvező változásokat azonban korlátozza néhány részletszabály, illetve vannak még nyitott kérdések is. Bár általánosságban alacsonyabb adókulcs érhető el a 2022-es szabályokkal, de adókedvezmények már nem érvényesíthetők ebből. Továbbá a kedvező szabályok csak a bárki számára megköthető, elérhető ügyletek esetében alkalmazhatók, a zárt körű tranzakcióknál nem. 

Adókiegyenlítésként csak az adott tárgyévi kiadások, valamint a két korábbi adóbevallásban bejelentett görgetett veszteségek vehetők számításba. Nem éri meg tehát a kriptoeszközöket hosszú távon tartani, mert a korábbi költségek a nyereségünket már nem tudják csökkenteni. Ezért is fontos, hogy ha valaki a 2021-es átmeneti szabályt alkalmazza, az adókiegyenlítés későbbi használatához tüntesse fel az ügyleti veszteségeket már a 2021-es évről szóló adóbevallásban, azaz idén május 20-ig.

És bár a szabályozás logikájából az következik, hogy az adóamnesztia körében 2022-ben bevallani szándékozott korábbi bevételekkel szemben az akkori költségeket is figyelembe lehet majd venni, de ezt az értelmezést csak az alkalmazási gyakorlat vagy az előzetesen kért NAV-állásfoglalások fogják majd minden kétséget kizáróan igazolni. Érdemes tehát alaposan átgondolni a kriptoeszközök kezelését visszamenőleg és előremutatóan is.