Ezért rontotta le Magyarország kilátásait a Standard and Poor’s

Augusztus 12-én a Standard and Poor’s – megtartva a BBB szintű szuverén adósság értékelést – a kilátást stabilról negatívra változtatta. A negatív kilátás azt jelezheti, hogy ha tovább romlanak bizonyos tendenciák, például energiahiány lépne fel, vagy Magyarország továbbra sem kapná meg az EU-tól a helyreállítási alapból járó közel 2500 milliárd forintot, akkor egy jövőbeli további leminősítés is elképzelhető. Ez azért lenne nagy probléma, mivel a jelenlegi BBB minősítés csak két szinttel jobb, mint a befektetésre nem ajánlott BB+ szint. 

A minősítő ismerteti: a BBB szint azt jelenti, hogy az ország eleget tud tenni hitelfizetési kötelezettségeinek, de ugyanakkor ki van téve kedvezőtlen külső hatásoknak és belső gyengeségeknek. A külső tényezők között a minősítő az orosz gáztól való erőteljes függést említi. Ugyanis a magyar gázfogyasztás 95 százaléka jön orosz forrásból. Ha bármikor fennakadás lenne a beszerzésben, az drámai hatással lenne a magyar gazdaságra. A belső problémák között a gazdaság magas energiaintenzitását és az alacsony termelékenységet említi. 

Csak a bolgár, cseh, észt, máltai és lengyel gazdaság energiaintenzitása magasabb. A magas energiaintenzitás, ami az Eurostat 2020 évi adatai szerint az osztrák duplája és a dán négyszerese, gazdaságszerkezeti problémákra utal. Arra, hogy a gazdaságban magas a nagy energiafogyasztással működő összeszerelő tevékenységek aránya. A magas energiaintenzitás miatt nagy a bizonytalanság, mivel az energiaforrások elapadása visszafogná a gazdasági teljesítményt. Az egy foglalkoztatott által létrehozott bruttó hozzáadott értékkel mért termelékenység pedig az Eurostat legutóbbi – 2019. évi – adatai alapján a magyar gazdaságban jelentős arányt képviselő feldolgozóiparban csupán az EU-átlag 49,9 százaléka, az osztrák értéknek pedig 36,8 százaléka. Ennek oka elsősorban az alacsony hozzáadott értéket előállító összeszerelés magas aránya.

A Standard and Poor’s gyenge pontnak tekinti a magas adósságszintet is. 2021 negyedik negyedévében az adósságszintünk GDP-arányosan 76,8 százalék volt, ami az EU-ban a 10. legnagyobb érték. A cseh érték 41,9, a lengyel 53,8 és a szlovák 63,1 százalék. 

Részben egyébként a három V4-es ország jobb adósságbesorolása is összefügg az államadósság nagyságával. Míg a magyar – mint már említettük – csak két szinttel van az úgynevezett befektetésre már nem ajánlott szint felett, a cseh minősítés héttel, a szlovák hattal és a lengyel néggyel van a beruházásra nem ajánlott szint fölött. A külső és belső bizonytalanságok ellenére az ez évi növekedési esélyekről pozitív véleményt fogalmaz meg a minősítő. Eszerint a GDP ebben az évben 5,1, jövőre pedig 2 százalékkal bővülhet. Megjegyzendő, hogy az OECD 2022. júniusi előrejelzése alacsonyabb, 4 százalékos növekedést valószínűsít, 2023-ban pedig 2,5 százalékot. A növekedésre jelentős hatással lesznek az állami megtakarítások, az energiaáremelkedés és az EU-ban a legmagasabbak között lévő infláció. A magyar inflációs érték júniusban a kilencedik legmagasabb volt. Ezek visszafoghatják a fogyasztást, ami az utóbbi időben a GDP-bővülés egyik motorja volt (OECD Economic Outlook, 2022. június). 

Erős pontnak tekintik a minősítők a magas foglalkoztatási szintet (74,2 százalék) és az alacsony munkanélküliséget (3,6 százalék). Ugyanakkor a Standard and Poor’s és az OECD elemzése is strukturális reformokat sürget. Ezen elsősorban a nagy hozzáadott értéket előállító és termelékenyebb ágazatok arányának növelését értik. Az OECD arra is rámutat, hogy a globális értékláncokba szervezett járműipar, amely Magyarországon a feldolgozóipar 28 százalékát teszi ki, a beszállítások háború okozta bizonytalanságai miatt szintén visszafoghatja a magyar gazdaság teljesítményét. Bizonytalanságot okoz a német ipartól való erős függésünk is, mivel a nemzetközi elemzések a német gazdaság lassulását valószínűsítik. Részben ennek a függésnek a következtében gyengék a termékkülkereskedelmi adataink is, amelyek 2021. augusztusa óta hiányt mutatnak. A júniusi érték 471 millió euró hiánnyal zárt. 

Végül mindkét elemző felhívja a figyelmet, hogy a magyar gazdaságot erőteljesen támogatná, ha megérkeznének az EU-ból a Magyarországnak járó pénzek. Az elemzések kapcsán arra kell felfigyelnünk, hogy bár a leminősítés okai között hangsúlyosak a külső tényezők, elsősorban a háborús hatások, de olyan belső tényezők is vannak, amelyek a magyar gazdaság gyenge pontjaira, például a gazdaság magas energiaintenzitására és az alacsony termelékenységi szintre vezethetők vissza. Ebből nyilván le kellene vonnunk azt a következtetést, hogy nem kellene már állami támogatással betelepülésre ösztönöznünk magas energiaintenzitással működő, alacsony termelékenységű összeszerelő vállalkozásokat.