A minimálbér-megállapodás vízválasztó lesz a gazdaság jövőjét illetően
Az év vége felé közeledve egyre feszültebbé válnak a munkáltatók és a munkavállalók is. Persze mondhatnám, hogy ez csak az éves zárás és a karácsonyi készülődés feszültsége, de ennél most jóval nagyobb a tét. Egyre élesedik a vita a felek között a jövő évi minimálbérrel kapcsolatban és egy fontos igazodási pontot már most is ismerünk.
A kormányzat bejelentése szerint nincs lehetőség a munkáltatói adóterhek – nevesül a szociális hozzájárulási adó – további csökkentésére.
Mondjuk amilyen számokról mostanában hallani lehet, a szocho egy-két százalékpontos csökkentése aligha segítené ki a bajból a munkáltatókat. Ugyanis egyre biztosabbnak tűnik, hogy a minimálbérrel kapcsolatos tárgyalások kiindulási alapja az idei és a jövő évi átlagos infláció lesz. Az idei évre vonatkozó átlagos inflációt már nagy bizonyossággal meg lehet jósolni. Az várhatóan valahol 14,5 százalék körül alakulhat. Ennél már fogósabb kérdés a jövő évi infláció becslése. Kiindulási alapként itt a központi bank vagy a Pénzügyminisztérium becslései lehetnek majd mérvadók. Előbbi esetében a mára már eléggé elavult szeptemberi előrejelzés áll most rendelkezésre, amely jövőre maximum 14 százalékos inflációt vetített előre. Nincs kétségem afelől, hogy a decemberi Inflációs Jelentésben ez az előrejelzés magasabb lesz. Különösen akkor, ha a kormány január elsejétől kivezeti az üzemanyagokra vonatkozó hatósági árat. Ennek eltörlése – minden más változatlansága mellett – a jövő évi átlagos inflációt további 2 százalékponttal toldja meg.
A kormányzat legutóbbi, félhivatalos álláspontja, hogy 13 százalék körül lehet jövőre az átlagos áremelkedési ütem.
Ez ugyanis a jövő évre vonatkozó nyugdíjemelési javaslat. Persze még a Pénzügyminisztérium is adós egy friss előrejelzéssel és a jövő évi költségvetési terv átírásával. A piac már most jóval magasabb inflációval számol. Az ING Bank például jövőre 16-17 százalék közötti árszínvonal emelkedést jelez előre, amihez hozzájönne még a 2 százalékpontos többlet az üzemanyagár-sapka teljes kivezetésével.
Ezeket a számokat elnézve a munkavállalói közösség nem adja majd alább 15 százaléknál a minimálbér-emelésre vonatkozó kérését. Különös tekintettel arra, hogy idén is – egy jóval alacsonyabb inflációs környezetben meghozott döntés alapján – 19,5 százalékkal nőtt a minimálbér. Egy ilyen klasszikus, egy lépésben történő, csupán egy évre előretekintő minimálbér emelésnek ugyanakkor komoly gazdasági következményei lehetnek.
A vállalatok az elmúlt évek sokkjai alatt egyre inkább védtelenné váltak az új, beérkező sokkokkal szemben. Arról nem is beszélve, hogy jellemzően nem a tőkeerős magyar és nemzetközi nagyvállalatok azok, akik elsősorban közvetlenül érintettek a minimálbér-emelés költségvonzatában. Itt sokkal inkább az egyébként is komoly termelékenységi deficittel küzdő mikro- és kisvállalati szektor, kisebb mértékben a középvállalatok a legfőbb érintettek. Elég csak megnézni az MNB 2022. júliusában kiadott termelékenységi jelentését, mely egyértelműen kimondja, hogy „a termelékenységi rés a kkv-k és a nagyvállalatok között továbbra is nagy. A kkv-k átlagos munkatermelékenysége alig 56 százalék a nagyvállalatokéhoz képest.”
Ez nagyon leegyszerűsítve annyit tesz, hogy ugyanakkora kibocsátást nagyjából kétszer akkora munkaráfordítással tudnak előállítani a kkv-k. A helyzetet pedig bonyolítja, hogy a termelői, vagyis előállítási árak az iparban és a mezőgazdaságban is még mindig drasztikusan emelkednek: 40-60 százalékkal éves bázison. Mindezt fűszerezzük meg egy technikai recesszióval. Munkáltató legyen a talpán, aki szemrebbenés nélkül rábólint egy 15-20 százalék közötti minimálbér emelésre. Mert minden egyes munkavállalónak végül ez lesz a kiindulási alap.
A bértorlódás elkerülése miatt a vállalatok pedig kénytelenek lesznek általánosságban két számjegyű béremelést végrehajtani.
A nagy kérdés, hogy végül ki állja majd a számlát. A Coviddal, az energiaválsággal és a szelektív adóemelésekkel sokkolt vállalatok a jövedelmezésük csökkenésével? Vagy a fogyasztók az ár-bér spirál miatt még magasabbra szökő inflációval?
Az idei bértárgyalás tehát vízválasztó lesz, amely eldöntheti, hogy a tartósan magas inflációs rezsimben ragad-e Magyarország, vagy megtalálja abból a kiutat. Utóbbira is van megoldás: rugalmasság mindkét fél részéről és egy többéves keretmegállapodás, ami kiszámíthatóvá teszi a játékszabályokat. Erre pedig amúgy is szükség lenne, hiszen elméletileg két év múlva életbe lép az EU által meghatározott minimálbér direktíva.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.