Magad uram, ha szolgád nincs – a mikrovállalatok túlélési esélye
Magyarországon – más uniós tagállamokhoz hasonlóan – a bejegyzett vállalkozások döntő részét a mikrovállalkozások adják. A gazdaság egészét tekintve a szektor súlya nem elhanyagolható: a foglalkoztatottak kb. 30 százaléka dolgozik mikro- és kisvállalkozásoknál, ők állítják elő a hozzáadott érték 18 százalékát. A lakossági szolgáltatások nagy részét is a kisvállalkozások biztosítják, és ha azok megfogyatkoznak, azt mindannyian súlyosan megérezzük. Ez a több száz ezerre tehető csoport is meglehetősen heterogén: az exportképes, stabil tőkeerejű kis cégektől kezdve az 1-2 főt foglalkoztató („önfoglalkoztató”) nanovállalkozásokig terjed. Ahogy nemrég a járvány alatti időszak, úgy a mostani válságfolyamatok is komolyan érintik ezt a vállalkozási kört, ezért esetükben ténylegesen a túlélésről van szó.
Mindez az alábbiak miatt alakult így:
- főleg a nanovállalkozások esetén a család és a vállalkozás összefonódása többszörösen kiélezi az energiaárak drasztikus növekedésének hatását;
- az általános inflációs nyomás fokozottan sújtja a kistételes beszerzőket, és bár a saját áraikat ők is növelni szándékoznak, ennek a lehetősége korlátozott, ugyanis elsődleges termék- és szolgáltatásvásárlóik a helyi piacok szereplői;
- ezek a vállalkozások általában alultőkésítettek, ebből kifolyólag kevésbé tudnak alternatív működési stratégiát felállítani: a folyamatos – alig változó tartalmú – működés a család létfenntartásához kötődik;
- a korábban számukra is elérhető finanszírozási konstrukciók fokozatosan és jelentősen megdrágultak vagy megszűntek;
- problémát okoz az is, hogy a régiós vagy helyi piacon mozgó cégek lokális megrendelői – például önkormányzati vállalkozások, építőipari cégek – szintén alapvető gondokkal küzdenek, így a megrendelői biztonság itt sem várható;
- a kataszabályok változása épp ebben a körben követelte meg a legnagyobb alkalmazkodást, és szorította ki a legtöbbeket ebből az adózási formából.
A helyzet tehát világos: ez a vállalkozói réteg – bár a tömeges megszűnésük talán nem is kerülhető el – nem tud hová visszalépni, és szembe kell néznie az adódó nehézségekkel. A fennmaradása sok esetben az adott család egzisztenciájának kulcsa.
A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elindította a mikrovállalkozások igényeinek és tervezett stratégiáinak felmérését, amelynek eredményei elsődleges információkat adhatnak egy esetleges szemléletváltáshoz.
Ennek lényege:
- A társadalom (politika) érdemi véleményformálással segítse a mikrovállalkozások talpon maradását – hol vannak a jó példák?
- A vállalkozásfejlesztő szervezetek és a hatásukban „itt-ott eredményes” érdekképviseletek szervezzék meg az országos tanácsadást, lehetőleg minél több témában.
- A helyi jelentőségű beszerzéseknél a szabályok támogassák az arra érdemes helyi mikrobeszállítókat.
- Ösztönözni kell a mikrovállalkozások szövetkezését.
- A piacra jutás, illetve a piacon való megmaradás érdekében azonnali digitalizációs programot kell indítani, régiós szerveződéssel.
- Fontos a piaci (Széchenyi Kártya) és nem piaci (nem bankképes) vállalkozásoknak szóló finanszírozási lehetőségek bővítése, illetve a banki hitelközvetítők mellett további szereplők (lehetőleg hálózatos szerveződésű partnerek) jelentősebb mértékű bevonása.
A mikrovállalkozások piacon maradása főként a magad uram, ha szolgád nincs, más néven a do it yourself elv mentén zajlik. Azonban nem szükséges, hogy kizárólag erre támaszkodjon: ezen változtatni lehet, sőt, kell is. Csuhaj V. Imre, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.