Friss IMD-tanulmány a tehetség versenyképességéről
Az IMD (Institute for Management Development, Vezetésfejlesztési Intézet) versenyképesség-kutatásokra szakosodott nemzetközi elemzőközpont Svájcban, Lausanne-ban. Évente három tanulmányt jelentet meg: egy általános versenyképességi, egy digitális és egy tehetség-versenyképességi tanulmányt. Az elemzések mindhárom esetben statisztikai adatokra, számított adatokra és kérdőíves felmérésre támaszkodnak. A friss tehetség-versenyképességi tanulmány 31 kritériumra támaszkodik, amelyek adatháttere 45 százalékban statisztikákból és 55 százaléka kérdőíves felmérésből származik. A 31 kritérium alapján három területre készül részletes elemzés, ezek a tehetségekbe történő beruházások és tehetségfejlesztés, az adott ország tehetségvonzereje és tehetségmegtartó képessége, illetve a tehetségek rendelkezésre állása alapján számított felkészültség a jövőre. A három területre külön-külön és együttesen is készül országrangsor. A vizsgált mintában 63 ország található.
A tehetségekbe történő beruházás és tehetségfejlesztés az oktatási ráfordításokat, a tanár-diák arányt, a szakképzés színvonalát, a felnőttképzés elterjedtségét és az egészségügyi infrastruktúra minőségét vizsgálja. Az adott ország tehetségvonzereje és tehetségmegtartó képessége a helyi szakembergárda megtarthatóságát biztosító és a külföldi szakemberek érdeklődését felkeltő nemzeti sajátosságokat vizsgálja. Méri a bérek és az adók mértékét, a megélhetési költségeket, a munkavállalói motiváltságot, az agyelszívás mértékét, továbbá a természeti környezet minőségét jelző levegőszennyezettséget is. Végül a tehetségek szempontjából vizsgált felkészültség a jövőre terület azt kutatja, hogy rendelkezésre állnak-e azok a fontos képességek, amelyek szükségesek a jövőbeli versenyképesség biztosításához. Elemzi például a felkészült munkaerő rendelkezésre állását, a nemzetközi tapasztalatok és a nyelvtudás szintjét, az oktatási eredményeket, a vezetőképzés színvonalát és általában a munkaerő mennyiségének és minőségének alakulását. Az első területet 8, a másodikat 11, a harmadikat 12 kritérium segítségével értékeli a tanulmány. A három terület közül az első esetében inkább statisztikai adatokra, a harmadiknál viszont többségében a kérdőívekből származó információkra támaszkodik az elemzés. Az első táblázatban az általános és a három terület szerinti első öt helyezettet, illetve a V4-ek pozícióit látjuk.
Figyelemre érdemes, hogy az első öt helyen, három kivételtől eltekintve, európai ország van, közöttük Svájc három területen is az első. Viszont a jövőre való felkészültség területen Szingapúr vezet és Hongkong a harmadik. A V4-ek között minden területen Csehország van a legjobb pozícióban. Magyarország két területen a második, kettőn pedig a harmadik helyen található. Feltűnő, hogy bár a humán beruházás és fejlesztés helyezése alig rosszabb a cseh pozíciónál, a szakemberek megtartásánál, valamint a fejlesztéssel elért eredményeknek köszönhető jövőre való felkészültség területén már gyengébb a magyar teljesítmény, csak Lengyelországot hagyja le.
Mely mutatók okozzák ezt a gyengébb teljesítményt?
A második táblázatban azokat a kritériumokat látjuk, amelyek esetében a magyar pozíciók a V4-ek között is gyengék. Az összes pozícióból csak négyben van nálunk rosszabb pozíciójú V4-es ország. Igaz, legtöbbször a lengyel és a szlovák pozíció is csak kicsit jobb, mint a mienk. Csehország esetében arra kell felfigyelni, hogy nagyon jó az életminőség helyezése, a munkavállalók motiváltak, jó az oktatási színvonal, van elegendő műszaki-tudományos végzettségű szakember, és nem jellemző az elvándorlás (agyelszívás). Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a tíz kritérium alapján elért helyezésből csupán kettő, a fizetések és a műszaki-tudományos végzettségűek aránya támaszkodik statisztikai adatokra. A maradék nyolc kritériumra kialakult pozíció a kérdőívekből származó véleményadatra alapul. Azonban az nyilvánvaló, hogy a jövőre való felkészültség szempontjából nagy jelentőségű a műszaki-tudományos végzettségűek aránya, amely kritérium szerint a 63 ország között elért 57. helyünk mindenképpen veszélyforrásnak tekinthető.
Vizsgáljuk meg hosszabb időtávon is, hogy hogyan alakultak a V4-ek pozíciói a négy területen!
A harmadik táblázat azt mutatja, hogy Magyarország, Csehország és Szlovákia 2018-hoz viszonyítva mind a négy területen előbbre lépett, Lengyelország viszont mind a négy területen rontotta pozícióját. A legnagyobb magyar pozíciójavulás a vonzerő tekintetében tapasztalható (6 helynyi) és a legkevesebb pedig a jövőre való felkészültségre (3 helynyi).
Összességében a tanulmány legfontosabb üzenete, hogy a társadalmi-gazdasági versenyképesség javításának legfontosabb feltétele, hogy rendelkezésre álljon megfelelően képzett, motivált, megfizetett és ezért megtartható szakembergárda,
hiszen jelentős technológiai fejlődés zajlik, a cégek tevékenysége folyamatosan átalakul, új üzleti modellekre, termékekre és új piacokra van szükség. Ezek között a változások között pedig a siker kulcsa a szakember. A rendelkezésre állásához pedig egyrészt folyamatosan be kell ruházni a tudásba, a képességekbe, másrészt biztosítani kell, hogy helyben meglegyen az érdekeltség arra, hogy a tudás, a képességek, vagyis a szakembergárda ne vándoroljon el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.