Mire költenek a családok, és mire az állam?

A családi költségvetésben 12 tételt elemez az Eurostat a rendelkezésére álló adatok alapján. 

Vizsgálja a 

• lakásra, vízre, fűtésre
• élelmiszerre (alkohol nélkül)
• közlekedésre
• egyéb javakra és szolgáltatásokra
• rekreációra és kultúrára
• szállodára és étteremre
• bútorra és egyéb lakberendezésre
• alkoholra, cigarettára
• egészségre
• ruházkodásra
• kommunikációra
• képzésre, tanulásra

fordított összegek arányát a családi költségvetésben.

Az adatok a 2021. évre állnak rendelkezésre. Az EU-s átlagértéket és a magyar adatokat az alábbi ábrán látjuk.

Az összehasonlítás azt mutatja, hogy a magyar családok kiadási szerkezete közel áll az EU-s átlaghoz. Nagyobb eltérés az élelmiszer, valamint az alkohol- és cigarettafogyasztásnál látható. Mindkét árucsoport esetén a magyar családok 3,5 százalékponttal költenek többet, mint az EU-s átlag.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a vizsgálat folyó áron történt, így az eltérő árszerkezet befolyásolhatja a fogyasztási arányokat is. Ez azt jelenti, hogy ha egy országban például magasabbak az élelmiszerárak, akkor ugyanakkora tényleges fogyasztásra többet kell költeni, vagyis nagyobb lesz a ráfordítási arány. Ettől függetlenül maguk az arányok egy adott ország esetén tükrözik a lakosság fogyasztási szokásait. Nézzünk még meg néhány érdekes tételt a V4-ek, Ausztria és Dánia fogyasztási szerkezetében. Ausztriát azért választjuk összehasonlítási alapként, mivel gyakran megfogalmazott cél Ausztria fejlettségi színvonalának elérése. Dánia pedig azért érdekes ország, mert a különböző versenyképességi listákon mindig nagyon jól szerepel.

A táblázat szerint a V4-ekben a családok a költségvetésükből nagy arányban költenek alkoholra és cigarettára. Az egészségükre legnagyobb arányban a lengyelek, legkisebb arányban pedig a dánok költenek. Ez összefügghet azzal, hogy az állami szintű kiadásokból viszont a lengyelek fordítanak a legkevesebbet egészségügyre. Ugyanakkor a lengyelek spórolnak leginkább a szállodai és éttermi kiadásokon. Rekreációra, kultúrára a teljes családi költségvetésből a dánok szánják a legtöbbet. Ez nyilván javítja az életminőségüket. Ezt bizonyítja egy friss életminőséggel kapcsolatos elemzés is, amely szerint a vizsgált 83 ország között az általános életminőség-mutató tekintetében Dánia – Hollandia után – a második helyen van. (Forrás: Numbeo, Quality of Life Index, https://www.numbeo.com/quality-of-life/rankings_by_country.jsp)

Feltűnő, hogy a magyar családok a második legkisebb arányban költenek rekreációra és kultúrára. Viszont a szállodára, étteremre való költésben Ausztria után a második helyen vagyunk. Ezt valószínűleg a SZÉP-kártyának is köszönhetjük. Ennél a tételnél is feltűnő az alacsony lengyel érték. Az életminőséget mérő listán egyébként Magyarország a középmezőnyben, a 40. helyen van. 

Az Eurostat a főbb területenkénti állami ráfordítások arányait 2023. január 3-án közölte. A ráfordítások elérhetők a GDP és a költségvetési kiadások arányában egyaránt. A főbb vizsgált kiadási területek a következők:

• általános közszolgáltatások
• védelem
• közrend és közbiztonság
• gazdaságösztönzés
• kommunikáció
• környezetvédelem
• lakás- és közösségfejlesztés
• egészségügy
• rekreáció, kultúra, vallás
• oktatás
• szociális védelem

A legfrissebb adatok 2020-ra állnak rendelkezésre.

Nézzük meg néhány, a családi költségvetésben is szereplő vagy ahhoz kapcsolható állami kiadás arányát a költségvetésben 2020-ban.

A fenti táblázat szerint közrendre, közbiztonságra a V4-ek sokkal többet költenek, mint Ausztria és Dánia. Ezen belül kiemelkedően sokat költenek a rendőrségre.

Egészségügyre Lengyelország és Magyarország költ a legkevesebbet.

Érdekes ennek kapcsán visszatérni arra, hogy a családi költségvetésből viszont a lengyelek és a magyarok fordítják a legtöbbet az egészségükre. A rekreáció, kultúra, vallás kiadások Magyarországon a legmagasabbak. Kiemelve ebből a csoportból a kultúrát már nem látunk ekkora különbségeket, bár a kulturális kiadásokban is Magyarország vezet.

Az oktatási ráfordítások hasonlók, de ha ezekből kiemeljük az alsó szinteket, akkor már nagy eltéréseket tapasztalunk: legkevesebbet erre a szintre Magyarország, legtöbbet Dánia és Lengyelország költ. A családi költségvetésnél a magas magyar képzési, tanulási kiadás kompenzációt érzékeltethet: a különórák szerepét azon esetekben, amikor az állami oktatás minősége nem kielégítő.

A legszembeötlőbb azonban az állam nagymértékű gazdasági szerepvállalása, amely Dánia kivételével minden országra jellemző. Ugyanakkor a versenyképességi eredményekben ez az állami rásegítés Dánia és Ausztria kivételével nem jelenik meg. Hiszen a legutóbbi IMD versenyképességi rangsor szerint a vizsgált 63 ország között Dánia a 3., Ausztria a 19. helyen szerepel, míg Csehország csak a 34., Magyarország a 42., Lengyelország a 47. és Szlovákia az 50. helyen van. 

Az Eurostat elemzése arra is rámutat, hogy – amint azt az alábbi ábrán látjuk – a megtermelt GDP-ből az állam által elosztott összeg aránya Ausztriában, Dániában és Magyarországon a legmagasabb és Szlovákiában a legalacsonyabb.

Összefoglalásként azt állapíthatjuk meg, hogy az állami kiadási szerkezet és a családi költségvetés egyes tételei esetén kimutatható összefüggés, azaz az állam hatással lehet arra, hogy az emberek mire és mennyit költenek. Az állam nagyon erős gazdaságösztönző szerepe viszont nem minden ország esetén jár együtt a versenyképesség javulásával. Az egészségügy és az oktatás maga is versenyképességi tényező, hiszen a gazdaság sikeres működésének alapja a nagy tudású, egészséges ember. Ennek kapcsán Magyarország és általában a V4-ek esetén az alkoholra és a dohányzásra költött magas összegekre is fel kell figyelnünk.

Végül érdekes és további elemzéseket igénylő kérdés, hogy miért elég Dánia esetén a közrend és a közbiztonság fenntartására az állami költségvetés 1,9 százaléka, Szlovákiában pedig miért van szükség ehhez a költségvetés 5,5 százalékára.

Az Eurostat idézett adatait érdemes tovább elemezni és a következtetések alapján az esetleg szükséges állami feladatokat megfogalmazni.