Számos vállalat gondolkodik immár hónapok óta azon, hogy miként tudná lejjebb szorítani az energiaköltségeit. Az egyik létező és valóban működőképesnek tűnő lehetőség a fizikai villamosenergia-vásárlási szerződés (angol kifejezéssel élve: power purchase agreement, PPA) valamely fejlesztés alatt álló hazai naperőművel, vagy a virtuális villamosenergia-vásárlási szerződés (virtuális PPA) egy határon túli megújuló energiát előállító erőművel.
A fizikai és a virtuális PPA-k, azaz a tényleges szállítást tartalmazó vagy a fizikai szállítással egyáltalán nem számoló villamosenergia-vásárlási szerződések valóban jó megoldások lehetnek a kilengő villamosenergia-árakkal szembeni védelemben. A konstrukció alapja, hogy a megújuló energiát előállító cégek hosszú távú, kiszámítható előnyre tehetnek szert egy ilyen értékesítési szerződéssel, a vevő pedig elkerülheti velük a legmagasabb kilengéseket és az ezzel járó finanszírozási nehézségeket.
A piac törvényei szerint ez a két érdek egy adott árszínvonal mellett találkozhat, ennek eredményeként jelentek meg a piacon a fizikai és a virtuális PPA-ajánlatok.
Az ilyen szerződésekkel azonban számos nehézség adódhat, és nem könnyű megtalálni azt a formát, amely egy adott vállalat termelési struktúrájához, fogyasztási profiljához leginkább illeszkedik, és a teljes futamidő alatt nem jár a rövid távú nyereségnél sokkal súlyosabb, hosszú távú veszteségekkel.
A probléma egyik forrása, hogy a megújulóenergia-termelés profilja nem egyezik meg a fogyasztó profiljával. A megújuló energiaforrások ciklikus és kiszámíthatatlan ingadozásai miatt lesznek ugyanis olyan időszakok, amikor az eladó több villamos energiát termel, mint amennyit a vevő fel tud használni, és fordítva, egy éjszakai műszakot is tartó vállalatnak akkor is lesz villamosenergia-igénye, amikor az eladó, a naperőmű nem termel.
A fizikai, tehát tényleges villamosenergia-szolgáltatásra kötött szerződéseknél a kulcsszó a reziduális görbe, vagyis annak vizsgálata, hogy a futamidő alatt várhatóan mennyi ideig keletkezik többlet-villamosenergia, amelynek értékesítéséről gondoskodni kell, mennyi ideig lesz szükség pótlólagos villamosenergia-forrás igénybevételére, és azt honnan, milyen formában szerzi be a társaság, illetve milyen költségekkel jár.
Fontos, hogy a stabil árra vágyó vevő olyan szerződéses partnert találjon, akinek a termelése a lehető legjobban illeszkedik a vevő saját felhasználói profiljához (a reziduális görbe kilengése a lehető legkisebb legyen), mert a profileltérés kezelése minden körülmények között tetemes kiadásokkal jár. Ezen a problémán sokat segít, ha az eladó nem közvetlenül egy erőmű, hanem egy több lábon álló villamosenergia-portfóliót kínáló kereskedő, aki részben ügyfélkörében, részben más módokon maga is képes a megfelelő profil kialakítására, de ennek természetesen egy magasabb szerződéses ár az ellenértéke.
A kereskedő és a naperőműpark mint szerződéses partner között nemcsak a profileltérés kezelésére való képesség tesz különbséget, hanem a partnerkockázat is. A kereskedő mögött stabil finanszírozás áll, fontos számára a reputáció, így a nem teljesítés kockázata alacsonyabb, mint egy lényegében a kkv-körbe tartozó, kisebb termelő esetében. A legnagyobb kereskedők kockázati besorolása az államokéval vetekszik. |
A virtuális PPA-knál, azaz a fizikai szállítással nem számoló, fedezeti ügyletként kötött villamosenergia-vásárlási szerződéseknél ugyanez a probléma másképp jelentkezik. A határon túli villamosenergia-termelőkkel kötött szerződések egy referenciaáron alapulnak. Amikor a termelő által ténylegesen értékesített villamos energia ára ennél magasabb, akkor a termelő kifizeti a különbözetet a magyar „vevőjének”, amikor ellenben alacsonyabb, akkor a szerződéses partner egészíti ki az értékesítési árat a referenciaár szintjéig, így stabilizálják a felek a költséget.
Mivel szokatlanul hosszú időt átívelő szerződésekről van szó, ilyen esetekben érdemes megvizsgálni az eladó ország és szűkebb környezete – amelyen belül az árak jellemzően kiegyenlítődnek – jövőbeli villamosenergia-termelési és -felhasználási kilátásait is.
Egyes országokban igen jelentős állami programok és támogatások vannak érvényben a megújulóenergia-alapú villamos energia termelésére, ezeknél feltételezhető, hogy a jövőbeli spot árak, vagyis a termelő tényleges értékesítési árai nyomottak lesznek, így a vevő a ma látszó helyzetnél sűrűbben és nagyobb áreltéréssel kerül olyan helyzetbe, amikor neki kell térítenie az értékesítési és a referenciaár közötti különbözetet, vagyis hosszú távon rosszabbul jár, mint azt ma gondolná.
A KPMG a magyar mellett három ígéretes európai piacot is górcső alá vett,
hogy megállapítsa, milyen esélyekkel találhat ott magának virtuális PPA-szerződéshez partnert egy magyar vállalat. Az összehasonlítás alapja mindig egy magyar piacon felbukkanó naperőmű-kapacitással köthető, hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.