Alaposan átrajzolja a lakossági hitelezés dinamikáját a több mint másfél évtizede nem látott mértékű infláció megjelenése. A gazdasági válságoknak persze sajátjuk, hogy az emberek az első pillanatokban önkéntelenül is összébb húzzák a nadrágszíjat, felerősödik a megtakarítási hajlandóságuk, és felülvizsgálják azokat a kiadásokat, amelyek nem feltétlenül szükségesek a mindennapi élethez. Ha ez még azzal is párosul, hogy az emberek azt látják, hogy a tartozások kamata számottevően megugrik, az még jobban távol tartja őket a hitelpiactól. Ennek a folyamatnak lehetünk tanúi akkor, amikor azt látjuk, hogy az elmúlt évben a teljes lakossági hitelállomány 10 százalékot meghaladó mértékben zsugorodott. Ám a statisztika itt jótékonyan elrejti az erősebb trendeket: ha csak a múlt év utolsó negyedét nézzük, azt látjuk, hogy a teljes lakossági hitelpiac az egy évvel korábbi mértékének harmadát vesztette el, ezen belül a lakáshitelezés volumene megfeleződött, a személyi kölcsön piacán pedig – ami éves szinten még 5 százalékos bővülést tudott felmutatni – csaknem 20 százalékkal kevesebbet folyósítottak a bankok az elmúlt év végén, mint 2021-ben.
A válságok idején a beruházások tehát háttérbe szorulnak, ugyanakkor az éves szinten 25 százalékkal dráguló mindennapi élet finanszírozása egyre komolyabb kihívás elé állítja az embereket. Ezt jól mutatja, hogy a háztartások egyre nagyobb mértékben kezdik el használni a likviditást támogató kölcsöntermékeket. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint tavaly december végén a folyószámlahitelek állománya 297 milliárd forint volt, ami 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ezen belül a hitelkártya-tartozások összege hétéves csúcsra jutott, december végén 145 milliárd forinttal tartoztak a hitelkártya-tulajdonosok a pénzintézeteknek. Ez egyébként 7,5 százalékos növekedés a 2021. decemberi értékhez képest. A meglévő hitelkeretek visszaigazolt aktívabb kihasználása egyértelműen arra utal, hogy a lakossági tartalékok apadóban vannak.
El lehet természetesen dilemmázni azon, mennyire ildomos egy emelkedő kamatkörnyezetben ezeket a kifejezetten drágának minősíthető hitelkereteket kihasználni. Tény, hogy a folyószámlahitelek átlagos kamatszintje a 2021. decemberi 16,74 százalékról 22,8 százalékra ugrott egy év alatt, míg a hitelkártya-követelések átlagos kamatszintje 17,66 százalékról 24,7 százalékra emelkedett.
Ugyanakkor a fenti kamatszintek csak abban az esetben rémisztők, ha önmagukban vizsgáljuk őket. Nyolc éve, 2015 júniusában, amikor utoljára volt a mostaninál magasabb a hitelkártyakeretek kihasználása, 31 százalékot meghaladó éves kamat mellett görgették tartozásukat a plasztiktulajdonosok. Ugyanazon év végén a folyószámlahitelkeretek kihasználása is 6,3 százalékkal magasabb, 315,6 milliárd forint volt, 23 százalékos kamat mellett. Mindezt úgy, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint akkor már második éve nem volt infláció Magyarországon. Az akkori rekordmagas kamatok egyértelmű veszteséget okoztak az igénybevevőknek.
A KSH legfrissebb, 2023. januári értékelése szerint a pénzromlás mértéke itthon 25,7 százalék volt. Ennek kapcsán a pénz jelenértékével számolva azt kell hogy mondjuk, érdemben nem veszített pénzt az, aki az elmúlt hónapokban a likviditási típusú hiteltermékekhez nyúlt, hiszen a hitelkeret felhasználásával megvásárolt áruk, szolgáltatások ára a kamatszintnél nagyobb mértékben emelkedett. Ami a következő hónapokat illeti, ez már nem feltétlenül lesz így. Bár a szakemberek az éves pénzromlás mértékét 17-18 százalékra teszik, ez a tavaszi hónapok magas inflációs szintjének lesz köszönhető – a várakozások szerint márciustól csökken majd az árak száguldása, a nyár végétől pedig nagyon meredeken zuhanhat az inflációs mutató, míg végül decemberre éves alapon egy számjegyűvé zsugorodhat. Az infláció mérséklődésével a likviditási hiteltermékek árazása egyre súlyosabb tehertételt jelent majd, ám a következő hónapokban észszerű felhasználás mellett még kihasználhatók likviditási mankónak.
Érdemes beszélnünk még az áruhitelek új típusú tündökléséről. Miként azt a VG a múlt hét végén megírta, a lakossági hitelek körében az elmúlt évben a legdinamikusabban, 18,3 százalékkal a fogyasztóknak kihelyezett áruhitelek összege emelkedett. Ez még így is csak 37,8 milliárd forintot tett ki, bár tegyük hozzá, a lakossági hitelpiac fenn már tárgyalt drasztikus visszaesése miatt az áruhitelek teljes hitelállományon belül elfoglalt részaránya eddig sosem látott mértékű szintre emelkedett: 2022 novemberében az összes lakossági hitel 3, decemberben 26 százalékát áruhitelként vették fel a családok.
Fontos azért látni, hogy a korábbi években is az év vége volt az áruhitelek csúcshónapja, épp ezért a 2021-es bázishoz hasonlítva az egyébként a fenti csúcsokkal megspékelt tavalyi utolsó negyedévben is 3 százalék alatt maradt az áruhitel-állomány növekedése. Ezt annak fényében nem tarthatjuk kimagasló teljesítménynek, s akár a hitelfelvételtől való elfordulás jelét is láthatjuk benne, hogy a történelemben először, tavaly a karácsony mellett az év egyik legjobban várt és legnézettebb sporteseménye, a labdarúgó-világbajnokság miatt rendkívül sok áruhiteles akció futott a boltokban.
S ha már akció. A korábbi években, amikor nem volt infláció, történelmi mélypontokon állt a jegybanki alapkamat, és így a mélyben voltak a piaci kamatszintek is, a fogyasztók jelentékeny része nemcsak egy-egy híradástechnikai berendezés vagy épp háztartási gép vásárlásában gondolkodott, hanem több terméket akart egyszerre megvásárolni, vagy komolyabb mértékű beruházásokba fogott. Ekkoriban a hiteligényüket a polgárok rendszerint személyi hitelekből fedezték, amelyek a fogyasztási hiteleken belül hagyományosan a legolcsóbb hitelfajtának számítanak. A nagyobb, esetenként (több)milliós összegű személyi kölcsönök felvétele elvitte a fókuszt a klasszikus áruhitelekről, amelyek összegkorlátja jellemzően pár százezer forint.
Az áruhitelekkel a személyi kölcsönök abban is versenyezni tudtak, hogy adminisztrációjuk az elmúlt évtizedben jócskán egyszerűsödött: az ügyfél folyószámláját vezető és így a keresetére pontosan rálátó bankoknál az áruhitellel vetekedő időtartam, 20-30 percen belül a számlára kerülhet ma már az igényelt hitelösszeg. Ráadásul nem volt szükség arra, hogy az igénylő a munkáltatótól jövedelemigazolást kérjen vagy bankszámlakivonatokat csatoljon, miként az az áruhiteleknél még ma is megszokott.
Személyi kölcsönöknél viszont nincs mód arra, hogy a bankon kívül más is hozzájáruljon az ügyfél által fizetendő kamatszintekhez.
A kiskereskedelmi forgalomban az áruházláncok számára fontos az értékesítés volumenének fenntartása, emiatt hajlandók saját árrésük egy részéről lemondani.
Ezek az összegek támogatják azokat az időszakokat, amikor a boltok polcain kamatmentes áruhitelt tudnak kínálni. A fogyasztóknak nullaszázalékos teljes hiteldíjmutató (THM) mellett kínált akciók fedezete jellemzően a pénzintézetek által a kereskedőknek a hitel közvetítéséért fizetett jutalék – erről mond le a kereskedő ideiglenesen. Az akciók másik részét pedig a bankok adják bele. Az áruhiteles megállapodásoknál nem egy esetben úgy köttetik meg a deal a bank és a kereskedő között, hogy belefoglalják, egy éven belül hány hétig kell a kereskedőt a banknak támogatnia nullás THM-mel futó akciók keretében. Mindenkinek érdemes erre áldoznia, hiszen a bank jól működő disztribúciós csatornát, a kereskedő erős vásárlást támogató eszközt kap az áruhitellel. A fogyasztó pedig valóban lehetőséget kap arra, hogy kamatmentes törlesztéssel vásárolja meg azokat az eszközöket, amelyekre szüksége van.
A magasabb inflációs környezetben a nulla százalék THM kifejezetten vonzónak tűnhet a jövőben.
Ne feledjük, nem feltétlenül luxusról van szó, amikor az ember áruhitel felvételére kényszerül: az elromlott hűtő vagy mosógép pótlása is nehezen finanszírozható gondot okozhat akkor, amikor az élelmiszerek drágulása miatt – a hivatalos statisztikák szerint is – ma 40 százalékkal több pénzt kell a boltokban hagynunk.
A következő hónapok a fentiek miatt újra elhozhatják az áruhitelek reneszánszát. Nagy kérdés persze, hogy a tudatos fogyasztók a nullás THM-akciókra utaznak-e. A statisztikák alapján egyébként pont a nullaszázalékos THM-akcióknak köszönhetően az ügyfelek által felvett áruvásárlási hitelek átlagos kamatszintje rendkívül moderált. Az éven belül visszafizetendő áruhitelek kamata a 2021. decemberi 13,37 százalékról tavaly decemberre 12,39 százalékra csökkent, de az éven túli futamidőre felvett áruvásárlási kölcsönök kamatszintje is a személyi kölcsönökkel vetekedő szinten, 14,87 százalékon állt tavaly decemberben. Ez persze azt is jelenti, hogy a nem akciós időszakokban bizony bőven találkozhatunk 20-25, sőt akár 30 százalékos THM-mel is, ehhez képest a személyi kölcsönök továbbra is sokkal vonzóbb megoldást jelentenek. A kamatmentes akciókat ugyanakkor dőreség lenne nem kihasználni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.