Mire költünk, mennyit és milyen hatékonyan?

Az Eurostat évente megjelenteti az EU és a tagállamok állami kiadásainak a bruttó hazai termékhez viszonyított értékadatait, valamint azt, hogy a különböző területekre mennyi pénz jutott. A legfrissebb jelentés 2023. februári és a 2012–2021-es időszak adatait elemzi. Általános tendenciaként azt látjuk, hogy a pandémia okozta többletköltségek miatt az állami kiadások 2020-ban nőttek. Az alábbi ábrán a V4-ek és három fejlett gazdaságú ország adatait látjuk a 2012–2021-es időtávon. A hosszabb időtáv vizsgálata azért hasznos, mert lehetővé teszi tendenciák érzékelését.

A GDP-arányos állami kiadások általában Dániában és Ausztriában a legmagasabbak. Mint a későbbiekben látni fogjuk, a magasabb állami ráfordítások ezekben az országokban magasabb humánberuházásokkal (oktatás, egészségügy) járnak együtt.

A V4-ek között pedig minden évben a magyar százalékos érték a legmagasabb. Feltűnő az alacsony német arány, amely csak 2020–21-ben emelkedik meg, valószínűleg a Covid okozta problémák miatt megugrott állami kiadási igények miatt. Egyébként 2020-ban valamennyi vizsgált ország állami költekezése megnőtt. A legnagyobb, 8,1 százalékpontos emelkedés (48,6 százalékról 56,7-re) Ausztriában volt. Nézzük meg, hogy hogyan oszlanak meg az állami kiadások néhány fontos területek között!

Hat terület: gazdaság, oktatás, egészségügy, rekreáció, kultúra és vallás, idős korosztály, valamint a család és gyermekek támogatási arányait vizsgáljuk.

A táblázatban érdekes állami ráfordítási arányokat figyelhetünk meg. A gazdaság ösztönzésére GDP-arányosan a kiemelt három évből kettőben Magyarország, a harmadikban pedig Ausztria és Magyarország költött. 2021-ben minden vizsgált ország erre a területre fordította GDP-arányosan a legtöbbet. Ennek oka a pandémia hatásainak ellensúlyozása. Az oktatási ráfordítások területén nem látunk nagyon nagy különbségeket. Egyedüli kivétel Dánia, amely csökkenő mértékben, de a legtöbbet szánja az oktatás finanszírozására. Magyarország 2021-ben oktatásra a gazdaság ösztönzésére fordított GDP-arányos érték 54 (oktatás 5,0, gazdaság 9,2 százalék), Dánia a 146 százalékát (oktatás 6,0, gazdaság 4,1 százalék) fordította. Ez is magyarázhatja, hogy az Eurostat szerint 2021-ben Dániában a 25–64-es korcsoportban a lakosság 22,4 százaléka vett részt valamilyen továbbképzésben, ami – mint látni fogjuk – hozzájárulhatott a magas dán termelékenységi szinthez.  

Az egészségügyi ráfordításoknál nagy különbségeket tapasztalhatunk. GDP-arányosan Lengyelország és Magyarország költ általában a legkevesebbet egészségügyre, és Dánia a legtöbbet. 2021-ban a dán érték a magyarénak a 164 százaléka.

A V4-eken belül a legmagasabb arányt Csehországban találjuk. Az egészségi állapot szintén fontos termelékenységi tényező, hiszen csak fizikailag jó állapotban lévő munkavállalók – akik ha egészségügyi problémájuk van, gyorsan hozzájutnak a megfelelő színvonalú ellátáshoz – képesek termelékenyen dolgozni. 

A rekreáció, kultúra és vallás területen viszont Magyarország messze kiemelkedik az összes ország közül. Az Eurostat ezt az adatot csak összevontan adja meg, pedig érdekes lenne megvizsgálni külön-külön az egyes területek helyzetét. A magyar érték a teljes 10 éves időtartamon (2012–21) a legmagasabb az EU-ban. Kiemelkedően magas a 2020-es GDP-arányos 3,9 százalék. Ez az érték ebben az évben elérte a teljes oktatási ráfordítás 81 százalékát. Az időskorúakra Ausztria és Németország költi a legtöbbet, Magyarország, Szlovákia és Csehország a legkevesebbet. Az értékre hatással van az egyes országok korösszetétele. A német az EU egyik leggyorsabban öregedő társadalma. Az átlagéletkor 2022-ben, mediánértékkel mérve, Németországban 45,5, Ausztriában 43,6 év. Ehhez közeli a magyar adat: 43,9 év. Az EU-s átlag 44,4 év. A legmagasabb mediánérték Olaszországban van: 48,0 év, a legalacsonyabb, 38,3 Cipruson. Megjegyzendő, hogy az öregedés Magyarországon is gyors, 2013-ban (első elérhető Eurostat-adat) a mediánérték 41,1 év volt. Ez 2,8 esztendővel kevesebb, mint a 2022-es adat. Viszont Magyarországon 2012-ről 2021-re GDP-arányosan 7,8 százalékról 6,6-re csökkent az időskorúakra szánt GDP-arányos állami ráfordítás (Eurostat, 2023. február 22.). 

A családok és gyermekek támogatására is Dánia szánja a legtöbbet, követi Ausztria és Magyarország. Az adat objektív elemzéséhez azonban szükség lenne annak az összehasonlítására is, hogy milyen családtámogatási módszereket alkalmaznak az egyes országok és milyen hatékonysággal. Az arányokból elsősorban azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az állami humántársadalmi ráfordítások – a rekreáció, a kultúra és a vallás kivételével – Dániában és Ausztriában a legmagasabbak, ami valószínűleg hatással van arra, hogy ezek termelékenységben jelentősen elhagyják a V4-országokat. Ezen államokban a nemzetközi elemzések szerint a társadalmi bizalmi szint is erősebb, ami szintén összefügghet a humánvagyonra szánt magasabb állami ráfordításokkal. Az viszont érdekes kérdés, hogy a magas és az idők során növekvő GDP-arányos állami gazdasági ösztönzés miért nem jelenik meg magasabb termelékenységi szintben. 

A fenti ábra alapján ugyanis azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a magasabb humánráfordítások és a magasabb termelékenységi szint között van összefüggés, és nem a nagyobb állami gazdasági ösztönzés, valamint a magasabb termelékenységi szint között. Az összefüggések mélyebb elemzéséhez vizsgálni kellene a gazdasági ösztönzés megjelenési formáit is. Érdemes azonban felfigyelni az OECD legfrissebb elemzésére, amely szerint az állami gazdaságösztönzés fenntarthatóságához annak hatékonyságát is növelni kell. Továbbá arra is felhívja a figyelmet, hogy a termelékenységet humánberuházásokkal, közöttük is elsősorban intenzív felnőttképzési, tovább- és átképzési programokkal lehet csak javítani (OECD: A Fragile Recovery, 2023. március).

Összességében a ráfordítási szerkezetből azt érzékelhetjük, hogy a V4-ek továbbra is próbálják – jelentős állami ráfordításokkal is – erősíteni a gazdaságukat, míg a fejlettebb gazdaságú országok inkább a humánvagyont erősítik, ami visszahat a gazdaságra. Ez megjelenik – a termelékenységi szint mellett – a jelentős innovációs és versenyképességi előnyeikben is. A legfrissebb svájci versenyképességi elemzés (IMD, 2022) szerint az EU legversenyképesebb országa 2022-ben Dánia volt. Az EU innovációs listáján pedig Dánia a 3. helyen van (European Innovation Scoreboard, 2022). 

Ahogyan arra több elemzés, az OECD mellett az MNB 2022. évi termelékenységi jelentése is rámutat (Termelékenységi jelentés, 2022. július), a termelékenység javulásához az állami gazdaságösztönzés, ezen belül az innovációtámogatás hatékonyságának is növekednie kell. Ez azért is fontos, mert jelentős termelékenységjavulás nélkül a versenyképességi rangsorban sem lehet előbbre lépni.