Egészségügyi startupok Magyarországon: a potenciál megvan, de még van miben fejlődni

Az EU innovációs hivatalának (European Institute of Innovation and Technology, EIT) egészségügyi kutatás-fejlesztést támogató részlege (EIT Health) fontos tanulmányt mutatott be Budapesten, ahol a szervezet regionális főhadiszállása (EIT Health InnoStars) működik. Az úgynevezett InnoStars Innovation Index az első átfogó elemzése annak, hogy milyen fejlettségi szinten állnak a kelet-, közép- és dél-európai országok egészségügyi innovációs ökoszisztémái – egymáshoz képest, valamint a területen világszinten is vezetőnek számító Izraelhez képest – a szervezet programjaiban résztvevő Startup vállalkozások teljesítménye és a közösség visszajelzései alapján. Vagyis arról készült átfogó jelentés, hogy a régióban működő tudásháromszög tagjai, tehát kutatók, vállalkozások és egyetemek mennyiben lesznek képesek hozzájárulni azokhoz a digitális és biotechnológiai fejlesztésekhez, innovációkhoz, amelyek révén az európai lakosság hosszabb és minőségibb életet élhet.

Portugália unikornisa

Fontos megjegyezni, hogy a kutatásban megjelenő teljesítménymutatók nem az egész országok vagy a teljes startup-szektoruk eredményességét értékelik, hanem kizárólag az EIT Health által meghirdetett startup-programokban részt vevő vállalkozásokét. Ennek ellenére a jelentés minden vizsgált ország számára fontos tanulságokkal szolgál. Kiderült: a régióból Portugália rendelkezik a legérettebb egészségügyi innovációs ökoszisztémával, ahol számos olyan egyetemi központ működik, amely támogatja az induló egészségügyi cégeket, a folyamatot, amelynek során a kutatók, orvosok, diákok vállalkozókká, startup csapatokká formálódnak, és ötletből, tudományos eredményekből kézzel fogható egészségügyi innováció születik. Portugáliából indult el a régió egyetlen unikornisa (legalább egymilliárd dollárra értékelt startupja), a virtuális fizikoterápiába utazó Sword Health, amelyet a maga 1,8 milliárd dolláros értékelésével túlzottan átformálta volna a tanulmány arányait, ezért ki is kellett hagyni az elemzésből.

Hogy az eredményeket értelmezzük, fontos néhány szót ejteni a tanulmány módszertanáról is. Az EIT Health számos programot működtet a régióban, hogy támogassa a fejlődés különböző fázisaiban járó egészségügyi startupokat. A jelentés célja az volt, hogy felbecsülje, milyen jól hasznosították az egyes országok ezeket a programokat. Ezt mértük olyan tényezőkkel, mint a programokban részt vevő vállalkozások cégértéke, az alkalmazottak száma, a tőkebevonás és támogatások megszerzésének képessége, a sikeresen piacra lépő cégek aránya. E számszerűsíthető adatok mellett pedig kikértük az ökoszisztémák szereplőinek véleményét is olyan tényezőkről, mint az országukban elérhető finanszírozás, a szakemberellátottság vagy a kormányzat hozzáállása. Végül besorolták az országokat 5 kategóriába 1-től („kezdő”) 5-ig („szakértő”), ami megmutatja, milyen szinten állnak fejlettségi útjukon.

Magyarország, a „kísérletező”

Az egyetlen ország, amely 5-ös értékelést kapott, a kutatásba referenciaországként bevont Izrael volt, míg az egyetlen 4-es az említett Portugália. Magyarország – Romániához, Lengyelországhoz és Olaszországhoz hasonlóan – a 3-as („kísérletező”) kategóriába került. Ezek az országok innovációs útjuk középső szakaszában járnak – már vannak bejáratott mechanizmusaik a startupok támogatására, és egyre több finanszírozás áll a vállalkozók rendelkezésre. Az innovátorok fejlődését már rutinos mentorok segítik, és már vannak „sorozatvállalkozók”, akik több startup alapításában is tapasztalatot szereztek. Emellett aktív kapcsolat épült ki a különböző szereplők, köztük a kutatóközpontok és multinacionális vállalatok között. Utóbbira példa a GE Healthcare, az egészségügyi technológia egyik globális éllovasa, amely jelentős K+F tevékenységet folytat Magyarországon, az EIT Health fontos partnere, és számos közös innovációs és oktatási program, például a HelloAI vagy a Health Venture Lab kezdeményezője. 

Van, amiben kifejezetten jól szerepeltünk: a vizsgálatba bevont magyar startupok a legnagyobb arányban lépnek sikeresen a piacra a vizsgált országok startapjai közül, átlag fölött szerepeltek az alkalmazottak számát és a bevont tőke mennyiségét tekintve, más területeken, például a támogatások elnyerésében viszont alulteljesítettek. Az átlag fölötti tőkebevonási képesség szoros összefüggésben áll az állami tulajdonú VC Hiventures tevékenységével, amely különösen aktív szerepet vállal a korai szakaszban lévő helyi startupok finanszírozásában.

Az együttműködés ereje

De hogyan lehet továbblépni? Mi kell ahhoz, hogy Magyarország előrébb lépjen fejlettségi útján az egészségügyi innovációban? A tanulmány erre is választ adott. A készítése során felfedeztünk egy érdekes összefüggést: szoros korrelációt találtunk aközött, hogy a megkérdezett szereplők hány százaléka küldte vissza a kérdőívünket, és hogy hogyan szerepelt az ország a teljesítménymutatók terén. Ez arra utal, hogy az együttműködés, a közös munkára való hajlandóság meghatározó szerepet játszik az innovációs ökoszisztémák sikerében. 

Ez a megállapítás egybeesik az EIT Health filozófiájával, amely szerint senki nem tud egyedül innoválni – össze kell kötnünk az innovációs ökoszisztéma szereplőit, a vállalkozókat, kutatókat, egyetemi tudósokat, a kormányzatok képviselőit, a befektetőket és másokat. Ha ez sikerül, akkor az eredmény nem csupán sikeresebb egészségügyi startupokban, hanem egy egészségesebb társadalomban is meglátszik majd.