A magyar gazdaság növekedési esélyeiről három friss elemzés tükrében
Az egyik friss elemzés az IMF júliusi előrejelzése a világgazdasági folyamatokról. Eszerint a világgazdaság növekedése tovább lassul, és a kilátások nem biztatók. Az egyik fő ok a még mindig magas infláció, a magas kamatok és a pénzügyi rendszert jellemző bizonytalanságok. A GDP-növekedési kilátások főleg a fejlett országokban gyengék.
A legalacsonyabb várható növekedést a fejlett világban az USA-ra vetíti előre az IMF: a várható érték 1 százalék. De az eurózóna várható növekedési üteme is csak 1,5 százalékos lehet 2024-ben. Régiónk esetében kicsit magasabb, 2,2 százalékos a várható növekedési előrejelzés. A legmagasabb növekedési ütem pedig ismét Ázsiát jellemzi majd: 2024-ben 5 százalék is lehet. Igaz, Kína növekedése a várható 2023. évi 5,2 százalékról 4,5 százalékra csökkenhet, viszont Indiáé a várható 2023. évi 6,1 százalékról 6,3 százalékra növekedhet.
Fel kell figyelni arra, hogy a német gazdaság, amely valószínűleg recesszióban lesz 2023-ban, csak kissé, 1,3 százalékra lesz képes emelni gazdasági növekedését 2024-ben. Tekintettel a magyar gazdaság szoros kapcsolódására a német gazdasághoz, ez számunkra különösen figyelemre méltó adat.
Ezt bizonyítják az Eurostat legfrissebb adatai is. A júliusi teljesítményjelentés szerint (European Statistical Recovery Dashboard, 2023. július 18.) a magyar és a német gazdaság egyaránt 0,3 százalékos recesszióban volt 2023 első negyedévében. 2022 negyedik negyedévében pedig a magyar GDP 0,6 és a német 0,5 százalékkal csökkent. A magyar gazdaság teljesítménye rendkívüli mértékben függ a külkereskedelemtől, amelynek értéke a GDP 202,2 százalékát teszi ki. Ez régiónkban Szlovákia után a második legnagyobb érték. Az EU-átlag 113,1 százalék. Éppen ezért Magyarország számára fontos adat az IMF világgazdasági növekedési előrejelzése, amely szerint növekedés elsősorban Ázsiában várható. Magyarország esetében ezért nemcsak az Ázsiából jövő import, hanem az Ázsia felé irányuló export növelésének lehetőségeit is intenzívebben kellene keresni. Az IMF elemzése szerint fontos stabilizációs és ellenállóképesség-növelő feltétel a világgazdaságban a gazdasági egyensúly biztosítása, különös tekintettel az államháztartási hiány és adósság csökkentésére.
Az EU júliusi teljesítményjelentése szerint ennek a két adatnak a javítására Magyarországon is nagy figyelmet kell fordítani.
Az államháztartási hiány értékének átlaga 2023 első negyedében az EU-ban 3 százalék, Magyarországon pedig 11,1 százalék volt. A magyar érték nemcsak a V4-országok között, de az EU-ban is messze a legmagasabb, és 2022 harmadik negyedéve óta nő. Az államadóságszint tekintetében jobban állunk. A magyar érték 2023 első negyedévében 74,9 százalék volt, ez jobb, mint az EU-s átlag (83,7 százalék). Igaz, a V4-ek között ez az érték messze a legmagasabb. (A cseh érték 44,5, a lengyel 48,1 és a szlovák 57,9 százalék).
Az államháztartási hiány csökkentését segítené az állami kiadások hatékonyságának javítása, ami egyben hozzájárulna az adósságszint gyorsabb csökkentéséhez is. A növekedési esélyeket pedig emelné a beruházások új értéket teremtő képességének erősítése, vagyis az, hogy növekedjék a külföldi tőkebefektetésekben azok aránya, amelyek nagy hozzáadott értéket teremtő, jól fizető munkahelyeket hoznak létre.
Végül említsünk meg még egy friss elemzést, amely a jelentős területi fejlettségi különbségekre mutat rá.
A KSH legfrissebb regionális elemzése (Fókuszban a vármegyék 2023. I. negyedév) szerint Nógrád vármegyében 2617 ezer forint, Budapesten pedig 11 812 ezer forint volt az egy főre jutó GDP 2021-ben. A budapesti adat majdnem ötszöröse a Nógrád vármegyeinek. Jelentős lendületet adhatna a GDP növekedésének, ha csökkennének a területi különbségek. Ehhez élénkülnie kellene a lemaradó megyék gazdaságának, ami megnyilvánulhatna például a beruházások és az építőipari teljesítmény növekedésében. 2023 első negyedévében az egy lakosra jutó beruházási tevékenység Nógrád vármegyében 56,6 ezer forint, Budapesten 465 ezer forint volt, az egy lakosra jutó építőipari termelés pedig Nógrád vármegyében 32,4 ezer forint, Budapesten pedig 200,7 ezer forint. Néhány, már most is jó adatokkal rendelkező vármegye gazdaságának további pörgetése az országos adatokat kevésbé javítja, mint ha a jelentős lemaradásban lévő vármegyék, régiók eredményei növekednének.
Összességében elmondható, hogy a magyar gazdaság alkalmazkodását a gyorsan változó környezeti viszonyokhoz a strukturális egyensúlyok javításával – beleértve a regionális szakadékok csökkenését is – lehetne a leginkább sikeresebbé tenni. Ezzel egyben válságálló képessége és versenyképessége is erősödne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.