Bírságemelés halloweenra

A Kormány október 31-én éjjel nyújtotta be a parlamentnek a T/5892 számú, az Igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, melyben több fogyasztóvédelmi jogszabályváltozás is debütál, bőven meghaladva a halloweeni ijesztgetés szintjét: a törvényjavaslat a fogyasztóvédelmi politikában 2022-ben deklarált négy fő kormányzati célkitűzésből kettő tekintetében, méghozzá a digitális fogyasztóvédelem és az egységes jogalkalmazás érdekében fogalmaz meg olyan módosításokat, amelyek a mulasztó cégeknek már fájdalmas pénzügyi kiadásokkal járnak egy-egy fogyasztóvédelmi jogsértés hatósági felderítésekor. 

A példák szintjén, ekkora bírság fenyegeti az áramütés- vagy gyulladásveszélyes, illetve tiltott összetevőt tartalmazó termékek webes értékesítését. A tervezett és a mostaninál jóval szigorúbb fogyasztóvédelmi és azon belül is a termékbiztonsági visszásságok kapcsán az ún. piacfelügyeleti bírságolás bevezetésének indoka pedig, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságok – így a fővárosi és az egyes vármegyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi (fő)osztályai – által jellemzően csak alacsony összegű bírságok kerülnek kiszabásra, mely körülmény okát a jelenleg hatályos törvényi főszabályban látja az illetékes tárca, miszerint is a kiszabható fogyasztóvédelmi bírságok alsó küszöbértéke  – kis és nagy cégek esetében, sőt, veszélyes termékek kapcsán is egységesen csupán – tizenötezer forint. Ez az alsó határ a fogyasztóvédelmi törvényünkben (Fgytv.) 2008, míg a piacfelügyeleti törvényben (Pftv.) 2012 óta változatlan, miközben a gazdasági környezet változásai már önmagukban is indokolttá teszik az emelést, de ráadásul az idei évben bevezetett, a nagyobb élelmiszerüzletekre vonatkozó kötelező akciótartásokra és az árfigyelő rendszerre vonatkozó előírások vállalkozások általi önkéntes betartásása érdekében meghatározott, meglehetősen magas, vagyis kellő visszatartó erővel bíró egyes speciális bírságtételek mellett immár elkerülhetetlen az említett két bázisjogszabály bírságsávjainak is a teljes reformja. 

mert a tervezet szerint egy-egy átlagfogyasztó sérelmére elkövetett „sima” – vagyis külön nem nevesített – fogyasztóvédelmi jogsértésért kiróható fogyasztóvédelmi bírság bizony a „tól-ig” kereteken belül nézve úgy alakulhatna, hogy a kis-, közepes és mikrovállalkozások, vagyis az ún. kkv-szektor szereplői többé nem tizenötezer forinttól ötszázezer forintig, hanem minimálisan is 100 ezer forinttól 2 millió forintig lennének büntethetőek, míg a nagyobb – a 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező – vállalatok nem tizenötezer forinttól 500 millióig, hanem egyenesen 1 millió forinttól a vállalkozás nettó árbevételének 5 százalékáig, de legfeljebb 650 millió forintig lennének szankcionálhatók. Az alapesettől eltérően, „cifrább” jogsértések esetében viszont – így például amikor a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő, vagy veszélyeztető, vagy számukra jelentős vagyoni hátrányt okozó fogyasztóvédelmi jogsértés elkövetésére kerül sor – a kisebb cégek kétszázezer forinttól 6,5 millió forint összegig, míg a nagyobbak 2 millió forinttól 3 milliárd forintig felelhetnének. 

A digitális fogyasztóvédelem minél magasabb szintjét célul tűzve vasszigor alkalmazását sürgeti a javaslat az elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő és egyúttal 3 éven belül ismételten jogsértő vállalkozásokkal szemben is: míg a jelenlegi bírságminimum ilyenkor egységesen kettőszázezer forint, a módosítás révén a visszaeső kkv-k már alapesetben is legalább 400 ezer forint és legfeljebb 4 millió forint összegig lennének büntethetőek, a nagyobb cégeknél pedig kettőmilliótól 3 milliárd forint összeghatárokon belül foghatna a ceruza. Sőt, az elektronikus kereskedelmi jogsértések halmazán belül mozogva, az egészségsértő vagy jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértésekért a kisebbek 600 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevétele 5 százalékáig, az Szt. (Számviteli törvény) hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 6,5 millió forintig, míg a nagy árbevételű cégek négymillió forinttól ötmilliárd forintig lennének szankcionálhatók. 

vagyis jó előre „belövi”, hogy egy-egy jogsértés a tól-ig kiszabható bírsághatárokon belül is majd mennyit taksáljon, persze azzal, hogy az ügyek egyedi jellegét és az eset lényeges körülményeit – pl. az adott jogsértés súlyát, időtartamát, ismétlődő jellegét vagy az általa elért előnyt – is figyelembe kell venni a bírság összegének meghatározásakor. Sőt, a javaslat szerint megteremtődne annak a lehetősége, hogy az egy márkanév, „brand”, franchise alatt forgalmazó kereskedők nettó árbevételei összeadódjanak az adott jogsértő vállalkozás nettó árbevételének meghatározása során. Kétségtelen, hogy a tervezett szigorítások drasztikusak és önmagukért beszélnek, emiatt pedig a törvényjavaslat elfogadása előtti, mihamarabbi fogyasztóvédelmi audit – így a napi működés fogyasztóvédelmi kockázatainak beazonosítása és a belső folyamatok megfelelővé alakítása – jól bevethető mentőöv lehet az igen jelentős bírságkiadások ellen, vagyis van még bőven tennivaló karácsonyig.