Az Eurobarométer kutatása a magyar korrupció kapcsán folyamatos javulást jelez

A korrupció visszaszorítása kétségtelenül fontos tényező a gazdaság működése és az emberek közérzete szempontjából egyaránt. Érdekes ugyanakkor, hogy a korrupciónak nincsen általánosan elfogadott nemzetközi definíciója. Talán azért sem, mert a korrupció jelentése az egyes társadalmakban történelmi vagy kulturális okokból kifolyólag eltérő lehet. Azt azonban leszögezhetjük, hogy a korrupció jogosulatlan előny megszerzésére irányul, és összességében káros a közösségre. Emellett maga a jelenség olyan stigma, amelyet nehéz lemosni, hiszen a korrupciós kérdésekben a kommunikációt uraló állítások mögött ritkán látunk megalapozott, valóban objektív adatokat, még ritkábban a közölt információt megalapozó módszertanok bemutatását, amelyek tényszerű vitát tennének lehetővé.

Van azonban egy több évtizedes múltra visszatekintő kutatás, amelyre alapozva tisztább képet kaphatunk arról, hogyan vélekednek az emberek a saját országukban érzékelhető korrupcióról. Az Európai Bizottság az európai adófizetők pénzéből az uniós döntéshozatal támogatására Eurobarométer címen már 1973 óta rendel meg kutatásokat az Európai Unió lakosságának különböző kérdésekben elfoglalt álláspontjáról. Az Eurobarométer-kutatások időről időre visszatérő témája a lakosság korrupcióval kapcsolatos percepciója, így az adatbázis feldolgozásával az időbeli változásokat országonként is nyomon követhetjük.

Az Eurobarométer-kutatás egyik érdekes tanulsága, hogy bár az emberek többsége általában viszonylag kiterjedt mértékű korrupciót vélelmez, a korrupciós magatartásokat ténylegesen megtapasztalók aránya ennél sokkal alacsonyabb. 2023-ban például csak a magyarok kevesebb mint egytizede tapasztalt vagy volt tanúja kenőpénzzel kapcsolatos korrupciós magatartásnak, amely azonos a cseh és a szlovák eredménnyel, alacsonyabb az osztrák adatnál, és feleakkora, mint a horvátok ilyesfajta tapasztalata.

Tekintve, hogy korrupció minden országban létezik, érthető, hogy az emberek többsége nem tartja kielégítőnek a bűnüldözést vagy annak sikerességét. Az osztrákok 44 százaléka szerint elég sikeres bűnvádi eljárás folyik az országban ahhoz, hogy elijessze az embereket a korrupciótól, ami Közép-Európában a legmagasabb arány. Magyarországon ez az érték 34 százalék, de például Csehországban és Horvátországban mindössze 23 százalék. Magyarországon jól látható pozitív fordulat történt 2010-et követően: míg 2009-ben a magyar lakosság mindössze egyötöde tartotta elegendőnek a korrupcióval kapcsolatos bűnüldözést, ez az arány 2017 óta már minden évben meghaladja a 30 százalékot.

Az államnak a bűnüldözés mellett egyéb eszközei is vannak a korrupció visszaszorítására, amelyeket az Eurobarométer egy közös kérdésben vizsgál. A magyarok több mint egyharmada elégedett a kormány ilyen irányú tevékenységével, ami Ausztria és Lengyelország mögött – hibahatáron belüli eltéréssel – a harmadik legkedvezőbb eredmény a térségben. Az időbeli változás itt is kedvező: míg 2009-ben mindössze a magyarok 12 százaléka tartotta hatékonynak a kormány korrupcióellenes erőfeszítéseit, a mutató idén már elérte a 36 százalékot, vagyis egy évtized alatt az elégedettség megháromszorozódott.

A korrupció és annak társadalmi percepciója értelemszerűen nem független egymástól. Mindaddig, amíg a korrupciónak sem egységes nemzetközi definíciója, sem elfogadott mérőszáma nincs, érdemes lehetne éppen az Eurobarometer mutatószámait felhasználni az országok korrupciós helyzetének vizsgálatakor. 2023-ban talán annak is itt lenne már az ideje, hogy az Európai Bizottság a megrendelt felméréseit az uniós döntéshozatal során tényleg figyelembe is vegye, például a Magyarországgal kapcsolatos jogállamisági vita során. A lépés akár még a testület hitelességére is kedvező hatással lehetne.