Statisztikák és várakozások – a vállalkozások világa a számok tükrében
A vállalkozások, közülük is figyelemre méltó számban a mikro-, kis- és középvállalkozások, jelentős szerepet töltenek be az Európai Unió, illetve azon belül hazánk gazdasági és társadalmi szerkezetében: egyik oldalon hozzáadott értéket állítanak elő, másik oldalon munkahelyteremtéssel megélhetést biztosítanak. Tevékenységükkel elősegítik a zöldpiac és a digitális gazdálkodási szemlélet térnyerését, az unió vállalkozásainak közel 90 százaléka nyitott a fokozott energiahatékonyság irányába. 2022-ben az Európai Unióban több mint 24 millió vállalkozás (amelyek számbavétele a magyar és az uniós statisztikákban némileg eltér, az utóbbi nem fedi le a teljes nemzetgazdaságot), főként mikro-, kis-, illetve középvállalkozás járult hozzá a gazdasági sokszínűséghez, az innovációhoz, a munkalehetőségek bővüléséhez, a vidéki térségek fejlődéséhez. Számuk egy év alatt 2,7 százalékkal emelkedett, illetve körükben 2023-ban további, igaz, szerényebb, 0,3 százalék mértékű éves növekedést prognosztizáltak.
Az unióban az új vállalkozások száma 2023 elejétől negyedévről negyedévre folyamatosan emelkedik, 2023 II. és III. negyedévében számuk meghaladta a 2015 és 2022 közötti évek hasonló időszakainak átlagát. 2023. III. negyedévben a csőd és felszámolási eljárás alá került vállalkozások száma némileg csökkent, de még így is magasabb volt, mint 2019 azonos negyedévében.
Magyarországon 2023. év végén 1 millió 840 ezer vállalkozást tartottak nyilván, mintegy 1200-zal többet, mint egy évvel korábban. Számuk negyvenötezer-ötszázzal meghaladta a koronavírus okozta világjárványt megelőző 2019. év végit. Bár a gazdasági folyamatokban bekövetkező kedvezőtlen fordulatok a kisvállalkozásokat sújtották leginkább, a regisztrált vállalkozások valamivel több mint fele továbbra is 10 fő alatti mikrovállalkozás volt. Tevékenységüket tekintve magas a koncentráció, a regisztrált vállalkozások kétharmada öt nemzetgazdasági ágba (mezőgazdaság, ingatlanügyletek, tudományos és műszaki tevékenység, kereskedelem, építőipar) sorolódott, és ebben a járvány, valamint az ukrán–orosz konfliktus okozta recesszió időszaka sem hozott változást.
A regisztrált vállalkozások 6,6 százalékát (121 ezer) 2023-ban jegyezték be új vállalkozásként. Az új bejegyzések száma a 2021. évi jelentős növekedést követően 2022-ben és 2023-ban némileg csökkent.
Az újonnan alapított vállalkozások többsége, 2023-ban közel 80 százaléka önálló vállalkozóként kezdte meg tevékenységét. Az új alapítású cégeken belül az önállóak aránya – a pandémia időszakában történt megtorpanást követően – az elmúlt két évben ismét emelkedni kezdett. Az adott évben regisztrált gazdasági szervezetek tevékenység szerinti megoszlása az elmúlt évtizedben némileg átalakult: a kereskedelem felől eltolódott az arány az építőipar, valamint a tudományos és műszaki tevékenység irányába (idetartoznak például a jogi képviselet, a közjegyzői, a számviteli, adószakértői, mérnöki tevékenységek, közvélemény- és piackutatás, valamint a kutatás és fejlesztés). 2023-ban a legtöbb új vállalkozást (az újonnan bejegyzettek 12 százalékát) ez utóbbi tevékenységi körben regisztrálták be, ezt követték a kereskedelem és az építőipar területén tevékenykedők (11-11 százalék). A kereskedelmen belül jól látszik, hogy a kiskereskedelmi forgalom alakulását hogyan képezte le egy az egyben az alapítási kedv, vagy hogy az online vásárlások boltiakkal szembeni térnyerése a járvánnyal érintett években hogyan generálta az internetes és csomagküldő vállalkozások létrejöttét.
Az új alapítások számának csökkenésével egy időben 2022-ben 152 ezer, 2023-ban mintegy 120 ezer vállalkozás szűnt meg. Míg 2022-ben főként a jogszabályi változások (a kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a kata szabályainak szigorítása) miatt a megszűnt vállalkozások mintegy kétharmada egyéni vállalkozó volt, addig 2023-ban már egyenletesebb volt a gazdálkodási forma szerinti eloszlás.
2023-ban 22 ezer vállalkozás került felszámolási eljárás alá, az eljárás alá vont cégek valamivel több mint fele a kereskedelem és az építőipar területén tevékenykedett.
Az elmúlt két év növekedése mögött a járványidőszakban leállított kényszertörlések újraindítása, valamint az adózással kapcsolatos jogszabályi változások állnak.
A vállalkozások döntő hányadát (a magyar vállalkozások 99,9 százalékát) kitevő mikro-, kis- és középvállalkozások teljesítménye a magyar nemzetgazdaságban nagyobb súllyal van jelen, mint az unió átlagában. 2022-ben a foglalkoztatottak 74 százalékának munkát adó hazai működő kkv-k a bruttó hozzáadott érték 59 százalékát állították elő.
Mindezek alátámasztják azt, hogy a vállalkozások várakozásait tükröző bizalmi index mélypontra zuhant. Azonban 2023 vége már némi stabilitást hozott a vállalkozások életébe: lecsökkent az infláció, mérséklődtek a nyersanyagárak, a GDP volumene a III. negyedévben minimálisan emelkedett az előző negyedévhez képest. Ösztönözheti a jövőbeni optimistább szemléletmódot, hogy a kormányzati gazdaságfejlesztési és növekedésösztönző stratégiában kiemelt helyet foglalnak el a vállalkozások életben tartását, fejlesztését, új cégek létrehozását ösztönző komplex operatív programok, melyek célja többek között az energiahatékonyság, a termelékenység és a versenyképesség javítása, exportösztönzés, valamint az ezek finanszírozási megoldásaihoz állami kezességvállalás nyújtása. Ezek óriási segítséget jelentenek a vállalkozások döntő hányadát jelentő mikro-, kis- és középvállalkozóknak a napjainkban jelentkező kihívásokkal szemben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.