Digitáliskompetencia-fejlesztés az oktatásban
A digitális kompetencia fejlesztése kiemelten fontos, hivatalos oktatási feladat. A mai kor diákjai a holnap munkaerőpiacának akkor válhatnak sikeres résztvevőivé, ha a hivatásukhoz szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításán túl, digitális készségeik és konstruktív gondolkodásuk is megfelelően fejlődik, amivel képesek lesznek alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz.
Az elmúlt időszak fejlesztései révén ma már uniós szinten a tagországok középmezőnyébe tartozik Magyarország népességének digitális készségszintje. 2023-ban a 16–74 évesek 59 százaléka rendelkezett legalább alapszintű digitális készségekkel, ami egyrészt meghaladta az uniós átlagot (56 százalék), másrészt csaknem elérte az uniós Digitális Évtized Szakpolitikai Program végére, 2030-ra kitűzött 60 százalékos hazai célt. A digitális készségek összes dimenziójában (információ, kommunikáció, tartalomkészítés, biztonság, problémamegoldás) jelentős előrelépés történt mind abszolút értelemben, mind a tagországok rangsorában. Ezen belül a legnagyobb fejlődés a digitális tartalomkészítés és az internetes biztonsági ismeretek területén ment végbe.
A két évvel korábbi eredmény szerint a népesség 51 százaléka nem érte el ezt az átlagos alapszintet, azonban a digitális lehetőségeket rutinszerűen használók és az ezeket nem alkalmazók közötti digitális szakadék áthidalására irányuló erőfeszítések következtében csaknem 10 százalékponttal javult az arány.
A legalább alapszintű digitális készségekkel rendelkezők aránya a fiatalabb korcsoportokban magasabb: a 16–24 éveseknél 77 százalék, míg az idős, 65–74 évesek esetén 28 százalék volt 2023-ban, és minden korcsoportban jelentős fejlődés ment végbe az előző, 2021-es felmérés eredményeihez képest. A digitális kompetenciákra fókuszáló felnőttképzési programok terjedése mellett a koronavírus-járvány is hozzájárulhatott ahhoz, hogy sokakban felmerült a digitális készségek fejlesztésének igénye. Figyelemre méltó, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 83, míg a tanulóknál 85 százalékra nőtt a legalább alapvető digitális felkészültségűek hányada, ami amellett, hogy hozzájárul a munkaerőpiaci versenyképességük növeléséhez, egyben rávilágít az oktatás fontosságára is.
Az oktatási intézmények aktív szerepet vállalnak a tanulók és a tanárok digitális kompetencia fejlesztésében. A közoktatásban évről évre nő a számítógép-ellátottság: a 2023/2024-es tanévben az általános iskolákban 158 ezer, a középfokú iskolákban 157 ezer számítógép szolgálta a tanulók oktatását, az előbbieknél a tanulók 79, a középiskolákban pedig a 78 százaléka használt oktatási célra számítógépet.
Az egy számítógépre jutó tanulók száma tíz év alatt az általános iskolákban 6,3-ről 3,6-re, a középfokú iskolákban 4,9-ről 2,7-re javult, azaz egyre több tanuló a hivatalos oktatási körülmények mellett számítógépet is használ.
A számítógépek mellett az iskolai keretek között számos hivatalos digitális oktatási eszköz segíti a tanulók digitális kompetenciáinak és problémamegoldó képességének fejlesztését az oktatási keretrendszeren belül. Az elmúlt tíz évben egyre több iskolában alakítottak ki okostantermeket, szélesebb körben váltak elérhetővé a digitális tananyagok, nőtt az interaktív táblával felszerelt osztálytermek száma.
Magyarországon kiemelten fontos, hogy ezen folyamatok a jövőben is folytatódjanak a hivatalos digitális kompetencia fejlesztés érdekében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.