2024. január óta újra nő a kiskereskedelmi forgalom éves alapon

A kiskereskedelem az egyike a gazdaság azon területeinek, amelyek instant módon leképezik a gazdaságban bekövetkező változásokat. A fogyasztóknak ezekre a folyamatokra adott válaszai, illetve várakozásai szinte azonnal pozitív vagy negatív irányba terelik a gazdasági ágazat teljesítményét, illetve bővítik vagy szűkítik az infrastruktúrát (jelen esetben az üzletek számát). A hazai bruttó hozzáadott érték 4 százalék körüli hányadát adó kiskereskedelem foglalkoztatja a nemzetgazdaságban alkalmazásban állók 7-8 százalékát. A kiskereskedelmi forgalom volumenének – tendenciáját tekintve – 2013-tól datálható dinamikus növekedése 2020-ban, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos korlátozó intézkedések hatására megtört. A járvánnyal sújtott időszak korlátozásainak feloldásával, igaz, egy alacsony bázishoz képest, ismét javulás mutatkozott, amihez 2022-ben jelentősen hozzájárult a háztartásoknál keletkezett többletjövedelem (a bérminimum és a minimálbér közel 20 százalékos növekedése, a gyermeket nevelők szja-visszatérítése, a 13. havi nyugdíjkiutalások, a rendvédelmi dolgozók hivatásos állományának kifizetett bónusz, valamint az egyes szakágazatok dolgozóinak béremelése). Ez azonban ideiglenesnek bizonyult, 2022 decemberétől kezdődően – az árak jelentős emelkedése, illetve ezzel párhuzamosan a reálbérek csökkenése folytán – a forgalom volumencsökkenése állandósulni látszott. 2023-ban országosan a kiskereskedelmi üzlethálózat 18,4 milliárd forint értékű forgalmat realizált, ami volumenében mintegy 8 százalékkal elmaradt az előző évitől.

2024 eleje hozta meg a várt fordulatot: emelkedett a fogyasztói bizalom és bővült a fogyasztás. Az infláció egy számjegyűre csökkenése, az újbóli tartós reálbér-növekedés, a pedagógusok, a rendvédelmi és a honvédelmi dolgozók béremelése, a nyugdíjasok részére kifizetett pluszjuttatások, az árfigyelő rendszer bevezetése növelték a háztartások elkölthető jövedelmét, erősítették a fogyasztói bizalmat, némileg oldották az óvatossági motívumot. A megemelkedett fogyasztási hajlandóság megmutatkozott a bolti és online kiskereskedelem forgalmi statisztikáiban, alátámasztva a kiskereskedelem válságból való kilábalására és gazdaságban betöltött szerepének megerősödésére vonatkozó várakozásokat. 

A vásárlók gazdasággal kapcsolatos pozitív várakozásai lazítottak az óvatossági tényezőn, és a mindennapi bevásárlás részét képező termékek mellett a nagyobb értékű, nem élelmiszer jellegű termékek gyakrabban kerülnek fel a fogyasztási palettára. A havi adatokat tekintve a pozitív fordulat az élelmiszer- és élelmiszer jellegű termékeket értékesítő üzletek forgalmában, valamint az üzemanyag-értékesítés volumenében már előző év decemberében megmutatkozott, esetükben már csaknem fél éve töretlen a növekedés, ehhez csatlakozott márciustól a nem élelmiszer-kiskereskedelem. Áprilisban már ez utóbbi üzletkörben volt a legnagyobb a volumennövekedés. A nem élelmiszerüzletek esetén jól látható, hogy a növekedés alapját a jellemzően kisebb értékű cikkeket forgalmazó (pl. illatszer, gyógyszer, gyógyászati termék) boltok forgalma képezi, az egyszeri, nagyobb kiadást igénylő termékeket (pl. bútor, műszaki cikkek) kínáló üzletek eladásai még nem emelkednek éves alapon.

2024 áprilisában uniós átlagban a kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatással kiigazított adatok szerint lényegében stagnált, a tagállamok többségében azonban magasabb volt az egy évvel korábbinál. A volumennövekedés mértéke Bulgária és Románia esetében volt a legnagyobb (egyaránt 9,8 százalék), hazánk a hetedik volt a rangsorban (3,2 százalékos volumenbővüléssel). A V4-ek közül Szlovákiában és Csehországban nőtt (8,6, illetve 5,3 százalékkal), míg Lengyelországban csökkent (7,3 százalékkal) a volumen.

Összességében elmondható, hogy a gazdasági növekedést ösztönző intézkedések hozzájárultak az infláció mértékének csökkentéséhez, a reálbér emelkedéséhez és a munkaerőpiac további élénkítéséhez, ezek a fogyasztás növekedésén keresztül pozitívan hatnak a kiskereskedelemre. A számok reménykeltők, bízunk benne, hogy az emelkedő tendencia folyamatossá válhat.