Indul a fűtési szezon

A környezet védelme és a pénztárcánk szempontjából egyaránt fontos, hogy otthonainkat hatékonyan melegítsük fel, mivel a lakosság energiafogyasztásának több, mint héttizedét a fűtés teszi ki. A légszennyezés mérséklését elsősorban a megújuló fűtőanyagok és a korszerű fűtőberendezések használata segíti, de az épületek szigetelése is szerepet játszik benne. 

A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a fűtőanyagok közül a vezetékes gáznak van legnagyobb szerepe az otthonok felmelegítésében, a lakások 46 százalékban (2,1 millióban) kizárólag azzal fűtenek, további 17 százalékukban (közel 800 ezerben) más fűtőanyagokkal kombinálva használják. A lakások mintegy 15 százaléka (700 ezer) távfűtésű, amely szolgáltatás szintén jelentős mértékben a földgázra támaszkodik. A lakások további 22 százalékát, nagyjából 1 milliót egy- vagy többféle egyéb fűtőanyaggal melegítenek fel. A hazai gáztárolók töltöttségi szintje már szeptemberben meghaladta a 90 százalékot, összhangban az EU előírásaival, ami arra kötelezi tagállamait, hogy a területükön lévő tározókat legalább ekkora mértékben töltsék fel november 1-jéig. A szeptember 15-én hazánkban tárolt mennyiség 5,9 milliárd m3 volt, az előző év teljes lakossági fogyasztásának kétszerese. A mérséklődő gázfogyasztás mellett ebben szerepe volt a korábbi megfontolt betárolásnak is. A hazai földgázátlagár a rezsicsökkentés módosítása óta is alacsonynak számít európai viszonylatban, a rendelkezésre álló augusztusi adatok alapján az EU fővárosai közül Budapesten a legolcsóbb, 2,6 eurócent/kWh. A többi visegrádi állam fővárosában is ennek többszöröse volt az átlagár, 6,2 és 10,4 eurócent között változott. A vezetékes gáz mellett jelentős az elektromos áram fűtési célú használata, 2022-ben 402 ezer lakásban biztosították ily módon a fűtést, ebből 154 ezerben egyéb fűtőanyagok nélkül. A fa fűtőanyagként való hasznosítása változatlanul jelentős, 1,4 millió lakásban kap szerepet e célból, és az energiaválság újra felértékelte a szerepét.

Ezek kialakításának költsége magasabb, mint a hagyományos rendszereké, hosszabb távon – több év alatt – viszont megtérülő befektetést jelentenek. A napelemek terjedését különböző állami támogatási programok is segítik. Magyarországon az utóbbi években 20 körül alakult a megújuló erőforrások aránya a fűtési, hűtési célú energiafogyasztásában, ezzel az uniós tagállamok rangsorának második felében helyezkedtünk el.

2022-ben 179 ezer lakáshoz tartozott napelem, ugyanakkor a napenergia használatának lendületes bővülését mutatja, hogy a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal adatai szerint az ilyen forrásból táplált háztartási méretű kiserőművek száma 2023 végére meghaladta a 250 ezret, az együttes beépített teljesítményük pedig a 2300 megawattot. Utóbbi érték már magasabb, mint a Paksi Atomerőmű kapacitása. A napkollektorok a napsugárzásból állítanak elő fűtésre és vízmelegítésre használható hőenergiát, összesen 30 ezer lakásnál volt megtalálható ilyen berendezés 2022-ben. A hőszivattyú olyan fűtő/hűtő berendezés, amely adott környezetből (levegőből, talajból, vízből) energiát vesz fel, és azt máshol adja le a kívánt hőmérsékleten. 2022-ben 76 ezer lakás volt felszerelve ilyen eszközzel. Utóbbiakat egyre gyakrabban párosítják napelemekkel, 21 ezer lakást szereltek fel mindkettővel. 

A háztartások fűtésre fordított költségeit a fűtőanyag fajtáján túl meghatározza az is, hogy az otthonuk mennyire tartja magában a hőt. A Lechner Tudásközpont adatai alapján az ingatlanforgalomba került új vagy használt lakásokra kiadott épületenergetikai tanúsítványok közül az elmúlt években 26–30 százalék közötti volt a gyenge, vagy még rosszabb hatékonyságú ingatlanok aránya. A közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelőké jóval alacsonyabb volt ennél, az arányuk ugyanakkor folyamatosan javult: 2016-ban a feltöltött tanúsítványoknak még csak 0,9 százaléka volt ilyen, 2023-ban már 18 százalékuk.

A közelmúltban lezajlott energiaválság gazdasági hatásai befolyásolták az energiafogyasztásunkat, így a fűtési szokásainkat is, valamint felértékelték a korszerű fűtési rendszereket. Az alternatív energiaforrások használata és a technológiai fejlődés ugyanakkor – a tudatosabb fogyasztói magatartással együtt – lehetőséget kínál otthonaink hatékony és környezetkímélő melegítésére.