Fókuszban a bérdinamika

Az elmúlt évek gazdasági nehézségei (koronavírus-járvány, energiaválság, orosz−ukrán konfliktus) ellenére töretlen az átlagkeresetek dinamikus emelkedése. A bérnövekedés nominális értéke 2022-ben és 2023-ban is két számjegyű volt (17,4, illetve 14,2 százalék), tavaly azonban már éves átlagban sem tudott lépést tartani a megugró inflációval. 2023-ban a fogyasztói árak 17,6 százalékos átlagos növekedése mellett 2,9 százalékkal csökkent a reálkereset. A változás éves mértékére hatással volt a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett szolgálati juttatás, az ún. fegyverpénz okozta magas bázis, aminek hatását kiszűrve a reálkereset csökkenése – a magas infláció ellenére – mindössze 1,8 százalékos volt. A reálbércsökkenés dacára a keresetek vásárlóértéke 2023-ban 66 százalékkal magasabb volt, mint 2010-ben, ami azt jelenti, hogy az azóta eltelt időszakban évente átlagosan 4 százalékkal nőtt a nettó reálkereset a járvány és a szomszédunkban zajló háború okozta gazdasági nehézségek, illetve az ezekkel is összefüggő infláció ellenére.

A kedvezőtlen körülmények ellenére 2023-ban a gazdaság néhány területén, például a bányászatban és az ingatlanügyleteknél éves átlagban nőtt a keresetek vásárlóereje (3,1, illetve 2,0 százalékkal), emellett valamelyest csökkentek Budapest és az egyes vármegyék közötti relatív kereseti különbségek.

A 2022-ben hónapról hónapra fokozódó infláció előbb csak visszafogta a bérek vásárlóértékének lendületét, majd 2022 szeptemberétől egy éven át a nominális átlagkeresetek növekedése nemzetgazdasági szinten alatta maradt a fogyasztói árak emelkedésének. Az árak növekedésének üteme ugyanakkor 2023 februárja óta fokozatosan lassul, az elmúlt év januárjában elért 25,7 százalékos maximumot követően egy év alatt 3,8 százalékra, 2024 februárjában pedig 3,7 százalékra csökkent. A folyamat eredményeként 2023 szeptemberétől ismét nő a keresetek vásárlóértéke, mégpedig a 2023 decemberéig rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján gyorsuló ütemben: 

Az átlagkeresetek nominális dinamikájára különféle ágazati bérintézkedések, jogszabályi változások és piaci folyamatok hatnak, ezek között jelentős a minimálbér és a garantált bérminimum rendszeres emelése, illetve ennek tovagyűrűző hatása. 2010. és 2024. január 1-je között mindkettő reálértéke közel kétszeresére (95 százalékkal) nőtt, ez évi átlagos 4,9 százalékos reálérték-növekedésnek felel meg, tehát ebben az időszakban a minimálbéren foglalkoztatottak keresete közeledett az átlaghoz.

A Központi Statisztikai Hivatal számára – mint minden területen, úgy a keresetstatisztikai adatok tekintetében is – kiemelten fontos, hogy a felhasználói igényeknek minél magasabb fokon megfeleljen. A KSH 2019 januárjától – a Központosított Illetményszámfejtési Rendszerbe tartozó költségvetési szervezetek adatainak a Magyar Államkincstártól történő átvételének folytatása mellett – a havi kereset- és létszám-információkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) járulékbevallásaiból állítja elő és teszi közzé, ami jelentősen megnövelte a munkaerőpiacról rendelkezésünkre álló információk körét. Ez tette lehetővé például, hogy 2022-től a munkáltatók teljes körére vonatkozóan is publikáljuk a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi kereseti adatait (2019-ig visszamenőleg), és 2023. január vonatkozási hónaptól már ez áll a KSH keresetstatisztikai adatainak fókuszában. Ugyanakkor a hosszú idősoros összehasonlítás lehetőségének biztosítása érdekében a legalább öt főt foglalkoztató szervezetek adatai is elérhetők a honlapon. Ez a közzététel is bizonyítja, hogy a feltételezések ellenére nem helytálló, hogy a két vonatkozási kör keresete között jelentős különbség van a legalább öt főt foglalkoztató munkáltatóknál dolgozók javára, és hogy a KSH emiatt ragaszkodik az utóbbi, szűkebb körre vonatkozó adatok bemutatásához. Ezzel szemben a két adatkör bruttó átlagkereset-adatait összehasonlítva nem látható számottevő eltérés, 

Az adatok gyűjtési, feldolgozási, elemzési és közzétételi folyamatának gyorsítását és hatékonyabbá válását segíti elő, hogy 2024. február 1-jétől a KSH gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség tekintetében, így a két intézmény a jövőben az eddigieknél is eredményesebben tudja támogatni a felhasználók, a kutatók, a társadalom és az üzleti élet szereplőinek munkáját.