A globális applikációs kereskedősereg

Donald Trump múlt pénteken egy kaliforniai adománygyűjtő rendezvényen a kriptodevizák bajnokaként aposztrofálta magát, miközben élesen kiállt az ellen, ahogyan a demokraták szabályozni próbálják a tőkepiac ezen újsütetű szegmensét. Nem először szólal meg a volt elnök – és egyben a fogadóirodák szerint a legnagyobb eséllyel bíró elnökjelölt – a kriptodevizákat birtokló befektetőréteg védelmében. Két hete egy Washington DC-ben tartott konvención arról beszélt, hogy ha megválasztják elnöknek, akkor a kriptodevizák és a bitcoin történelme az Egyesült Államok által vezetve íródik tovább. Azt mondta, hogy ő soha nem engedné bevezetni a jegybanki digitális pénzt, és kiállt a 15 millió amerikai kriptodeviza-tulajdonos számlájának a sérthetetlensége mellett.

Könnyen előfordulhat, hogy a novemberi amerikai elnökválasztás néhány csatatérállamban dől el, és pár tízezer szavazaton múlik, így racionális húzásnak tűnik Donald Trump részéről, hogy ilyen üzenetekkel szólítja meg az Egyesült Államok kriptodeviza-tulajdonosait.

Számomra egyébként az idei év egyik legérdekesebb híre volt ez, tekintettel arra, hogy néhány év alatt milyen hatalomra tett szert az akár 100+ millió főből álló globális applikációs kereskedősereg. A lakossági részvény-, kriptodeviza- és egyéb tőkepiaci kereskedelem néhány év alatt egy komplett forradalmon ment keresztül. Új szintet jelent ebben Donald Trump „kedveskedése” az amerikai kriptodeviza-tulajdonosok felé, mert tényleg könnyen előfordulhat, hogy ez az általa (vagy a szakértői által) 15 millió főre becsült alszegmense a globális applikációs kereskedőseregnek döntő faktor lesz az elnökválasztáson.

A különböző kereskedési applikációk elterjedése és a kriptodevizák 2017-es szárnyalása már a 2010-es évek második felében fokozatosan növelte a lakossági részvételi arányt a világ tőkepiacain, de az igazi ugrás a Covid-lezárások idején érkezett meg. Ekkorra datálható az is, hogy a kereskedési és a közösségimédia-applikációk a sok tízmillió, jelentős részben újdonsült befektető telefonján egymástól pár milliméterre közös életet kezdtek el élni. A véleményvezér kereskedő-influenszerek saját ügyleteit követőik sokmilliószorosra nagyították fel, ami több heves tőkepiaci vihart is előidézett. A legemlékezetesebb talán mind a mai napig a 2021 januári Gamestop-történet volt.

A 2010-es években a monetáris elnyomás, a 2022-es és a 2023-as évben pedig az inflációs felszúrás kínozta meg a kockázatmentes kötvények tulajdonosait, miközben a részvényárfolyamok, a kriptodevizák és a lakásárak nagyon durva emelkedésen mentek keresztül. A kockázatkerülő stratégiák már az inflációtól is vereséget szenvedtek, de az igazi megaláztatás a kockázatkereső stratégiák részéről érte őket. Álljon itt erre példaként néhány kiemelkedően jól teljesítő kockázatos eszköz elmúlt ötéves kumulált hozama:

Az ismert instrumentumok szárnyalása sok ezermilliárd dolláros nagyságrendben jutalmazta meg a bennük hívő befektetőket, miközben egyre több lemaradó befektetőnek váltott át a percepciója arra, ami Edmund Hillary mondása volt az Everest meghódítása előtt:

„Kockázat nélkül nincs győzelem.”

Ez pedig csak egyfajta hólabdaként növeli a „játékosok” számát hónapról hónapra a globális applikációs kereskedőseregben. Aminek a legfrissebb lenyomata az egyébként a fundamentumokkal szépen megtámogatott, 144 százalékos idei Nvidia-szárnyalás (a tavalyi 239 százalékos emelkedés után), amelynek a következtében a csipgyártórészvény tulajdonosainak csak 2024 eddig eltelt bő öt hónapjában 1755 milliárd dollárnyi árfolyamnyeresége keletkezett. Ez akkora összeg, hogy ennél magán az Nvidián kívül csak négy másik tőzsdei vállalat ér egyáltalán többet a világon.

„Volt már hat darab Nvidia-részvényem, de a jelentés előtt még vettem hozzá két darabot.”

Egy baráti reggelimen hangzott el ez a mondat még valamikor március elején a februári Nvidia-gyorsjelentés után. Soha nem gondoltam volna erről a beszélgetőpartneremről, hogy szabadidejében éppen az Nvidia részvényeivel spekulál. Ez után a reggeli után kezdtem el azon gondolkozni, ami a mai írásomnak is a témája. Arról, hogy valószínűleg több tízmillió ember cselekedett a barátomhoz hasonlóan. A több tízmillió, javarészt újdonsült befektető 2-5-10-20 darabos vásárlásai pedig sok százmillió darabbal csökkentik az elérhető részvények mennyiségét az éppen aktuális részvényfelaprózás előtt még 2,5 milliárd darab részvénnyel bíró társaságnál.

A 2,5 milliárd részvény nagyjából felének passzív alapoknál kell lennie, míg az egyes bennfenteseknél és a nagyon fix „kezeknél” is mindenképpen van több százmillió részvény. Ez azt jelenti, hogy az elérhető részvények darabszáma valószínűleg nem több egymilliárdnál. Ha ebből több százmillió darabot megvesznek a globális applikációs kereskedősereg tagjai, akkor az mindenképpen a lemaradók mostanihoz hasonló kifacsarásához vezet.

Pláne akkor, ha ez a kereskedősereg előszeretettel használja az opciós piacot tőzsdei lábnyomának szignifikáns emelésére, illetve a kockázat és ezáltal a várt győzelem hatásának a fokozására.

Ez az applikációs kereskedősereg által hagyott lábnyom pedig duplán is ott van az amerikai tőzsdei forgalomban éppen. A következő ábrán a tíz legnagyobb forgalmú amerikai részvény látható a 2024. június 7-i kereskedési napról:

Narancssárga színnel emeltem ki a ranglistán az utána következő hat részvény összesített forgalmánál is nagyobbat produkáló Nvidiát és az éppen reneszánszát élő Gamestopot. A két legnagyobb lakossági kedvencet, amelyek pezsgése teljesen elhomályosítja a többi részvényt jelenleg.

Az Nvidiában éppen az opciókiírók a Tesláénál is nagyobb – 2020. augusztusi – megkergetése zajlik (érdekes azonosság a részvényfelaprózás), a Gamestopban pedig teljesen újjáéledt a 2021-es mánia. Ez csak a mostani helyzetről egy látlelet, ám a globális applikációs kereskedősereg teljes tőkepiaci hatása ennél jóval fontosabb.

Ezeknek az új befektetőknek a döntő többsége néhány ezer és néhány tízezer dollár közötti összeggel jelent meg a piacokon, akár 100+ millió fős létszámmal is. Ez azt jelenti, hogy általuk sok ezermilliárd dollárnyi friss kereslet jelent meg a részvények és a kriptodevizák piacán.

Ez a hatás pedig a vállalati profitabilitás jó helyzete és a sajátrészvény-vásárlások mellett mindenképpen döntő faktor volt a 2020-as években a részvénypiacok ereje mögött. Egy olyan szignifikáns bikahatás, amely miatt a részvénypiacon évtizedek óta tevékenykedő szereplőknek komoly kiigazításokat kell meglépniük az eddigi gondolkozásukban.

A globális applikációs kereskedőseregnek érdemi szerepe volt a következő történésekben:

• A Covid-lezárások utáni részvénypiaci felpattanás gyorsasága;
• A 2022-es rekordszintű monetáris szigorítás kapcsán bekövetkező eséssel szembeni relatív rezisztencia (például a 200 hetes mozgóátlag meg tudta tartani az S&P 500 indexet);
• A mesterségesintelligencia-sztori kapcsán a káprázatos hetes szárnyaltatása;
• A tartósan 5 százalék feletti kamatszintek mellett is életük új csúcsára emelkedő tőzsdeindexek;
• Jelen pillanatban alig van stratéga a Wall Streeten, akinek magasabb év végi S&P 500 index célára lenne a jelenlegi 5350 pontos szintnél.

Egy szó mint száz, a globális applikációs kereskedősereg olyan plusz vételi erőt jelent a 2020-as években a részvénypiacokon, ami az értékeltségi szintek ceteris paribus növekedéséhez vezet.

Ami még túl ezen nagyon tanulságos, az a piac vezető sztorijának a mennybemeneteli képessége, köszönhetően a koncentrált globális spekulációnak. Ami a 2020-as és 2021-es évben a Tesla volt, az a 2023-as és 2024-es évben az Nvidia. A vezető sztoriban pedig döbbenetes forgalmi koncentráció és emelkedési potenciál rejtőzik, elég csak visszanézni eme írás két ábráját. 

Látva a globális applikációs kereskedősereg erejét, a következő nagy sztoriban könnyen lehet újra egy három-négy évvel ezelőtti Teslára vagy egy mostani Nvidiára hasonlító pezsgés.