Zöldre festés a pénzügyi szektorban

Az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) a zöldre festés (greenwashing) jelenségét úgy határozza meg, mint egy pénzügyi intézmény fenntarthatósággal kapcsolatos gyakorlatainak vagy egy befektetési termék fenntarthatósággal kapcsolatos tulajdonságainak félreérthető bemutatása. Fontos hangsúlyozni, hogy a fenntarthatóság nem kizárólag környezetvédelmi szempontokat takar. Inkább közelebb áll – a közelmúltbeli jogalkotásra tekintettel a pénzügyi piacokon nagy jelentőségre szert tett – ESG (Environment, Social, Governance) fogalomhoz. Így lefed olyan területeket is, mint például a pénzügyi intézmény munkaszervezetén belül az egyenlő bánásmódra, sokszínűségre és befogadásra vonatkozó gyakorlatok. 

A zöldre festés a pénzügyi piacokon többféleképpen is megvalósulhat: nemcsak a klasszikus marketing, hirdetések és kereskedelmi kommunikáció formájában, de nyilvános közlemények és nem pénzügyi közzétételek formájában, akár befektetési termékek elnevezése vagy összetétele útján is. Ráadásul a zöldre festésnek a fogyasztóvédelmi szankciókon messze túlmutató következményei is lehetnek. Így például tőkepiaci visszaélést is megvalósíthat, mivel a fenntarthatósággal kapcsolatos információk jelentősen képesek befolyásolni a részvények árát. Felmerülhet a vállalkozás vezető tisztségviselőinek a felelőssége is valótlan fenntarthatósági állítások kapcsán. 

A zöldre festéssel kapcsolatos fokozódó jogalkotói és jogalkalmazói tevékenység egyik jele, hogy egyre több greenwashinghoz hasonló kifejezés jelenik meg, a kapcsolódó vagy hasonló jelenségek leírására. Így például a transition washing kifejezést arra az esetre használják, amikor egy vállalkozás a környezetbarát átállásra vonatkozóan tesz alá nem támasztható kijelentéseket. A greenhushing kifejezést pedig arra az esetre használják, amikor egy vállalkozás kifejezetten elhallgatja a fenntarthatóságra (vagy annak hiányára) vonatkozó információkat. 

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) 2023 decemberében közzétett kockázatelemzése említi, hogy a zöldre festés által második leginkább érintett szektor a pénzügyi szolgáltatások piaca, a kőolaj és földgáz szektor után, megelőzve az élelmiszeripart. A fokozott kockázati kitettség több okra vezethető vissza. Az egyik ezek közül, hogy megnövekedett a pénzügyi intézmények beszámolási és közzétételi kötelezettsége, ami a fenntarthatóságot illeti. A másik, hogy globális szinten megnövekedett a hatósági fellépés a tisztességtelen zöldállításokkal kapcsolatban. 

A pénzügyi intézmények tulajdonképpen harapófogóba kerültek. Egyrészről jócskán megnövekedett a fenntartható termékek és szolgáltatások iránti kereslet és fogyasztói igény, miközben a fenntarthatósági állítások értékeléséhez és alátámasztásához szükséges megbízható és jó minőségű adat csak korlátozottan elérhető. Másrészről megnövekedett mind a hatóságok, mind a civil szervezetek részéről a fellépés a fenntarthatósági állítások kapcsán, miközben a szabályozási háttér nem hiánytalan és nem egységes. 

Az Európai Unióban már 2019-ben elfogadtak a pénzügyi intézményekre irányadó szabályokat a fenntarthatósági közzétételekre vonatkozóan (2019/2088. rendelet vagy SFDR). A rendelet szabályai mind a pénzügyi intézmény szintjén, mind a pénzügyi termékek szintjén előírják a fogyasztók fenntarthatósági tényezőkkel kapcsolatos átlátható tájékoztatását. A kötelezettség mind a pénzügyi intézmények honlapjaira, mind a szerződéskötés előtti közzétételekre vonatkozik. A fenntarthatóságot a rendelet is tágan értelmezi: a környezeti kérdéseken túl kiterjeszti e tényezők körét társadalmi és munkavállalói kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására és a korrupció elleni küzdelemre is. A közzétételekre vonatkozó standardokat 2022-ben kibocsátott, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletek határozzák meg. 

Érdemes említést tenni, hogy a zöldre festésre vonatkozó általános szabályok kialakítása még folyamatban van az Európai Unióban. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályainak idén februárban elfogadott módosítása a zöldátállásra tekintettel (2024/825. irányelv) csak 2026. szeptember 27-től alkalmazandó. Az irányelv alapján feketelistás magatartás lesz a jövőben a tanúsítási rendszer nélküli fenntarthatósági címkék használata, a nem igazolt, általános környezetbarát állítások használata, a környezetbarát állítások kiterjesztése a vállalkozás vagy egy termék egészére (ún. zöldglória, green halo), illetve a karbonsemlegesség állítása kizárólag szén-dioxid-kibocsátás ellentételezés alapján. A zöldállítások alátámasztására vonatkozó szabályokat (zöldállításokról szóló irányelv) pedig még nem hirdették ki. 

Az unión belüli jogalkalmazói munka eredményeként pár héttel ezelőtt mindhárom európai felügyeleti hatóság, azaz az Európai Bankhatóság (EBA), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) és az ESMA kibocsátott külön jelentést a zöldre festés kapcsán. Az EBA jelentése például mind az SFDR felülvizsgálatára javaslatot tesz, mind olyan, egyelőre nem szabályozott kérdések rendezésére, mint például a környezetbarát átállással kapcsolatos finanszírozás vagy a fenntarthatósági feltételekhez kötött hitelezés. Az EIOPA jelentése például arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak intézményi és termékszinten kell megfelelni a fenntarthatósági közzétételeknek, hanem a pénzügyi tanácsadás kapcsán is. Szintén ez a jelentés hangsúlyozza, hogy a termékért felelős pénzügyi intézmény önhibáján kívül is viselhet felelősséget, például amikor a fenntarthatóságot igazoló harmadik fél követ el hibát. Az ESMA jelentése például azt hangsúlyozza, hogy a pénzügyi intézmények számára elkerülhetetlen a megfelelő szervezeti erőforrások használata és megfelelő eljárások kialakítása, illetve a szakmai tapasztalatok és a jó minőségű adatok gyűjtése.

Fontos, hogy hasonló folyamatok figyelhetők meg a globális szabályozási térben is. Az Amerikai Egyesült Államokban az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) bevezetett egy elnevezésekre vonatkozó szabályt, amelynek alapján a befektetési alapok elnevezésének igazodnia kell a portfólió 80 százalékához. Ausztráliában az Értékpapír- és Befektetésfelügyelet (SIC) figyelmeztette a pénzügyi intézményeket a zöldglóriahatás elkerülésére. Japánban a Pénzügyi Szolgáltatások Ügynökség (FSA) a jövőbe mutató fenntarthatósági állítások be nem teljesülése esetén kíván fellépni a pénzügyi intézmények ellen. Az Egyesült Királyságban a Pénzügyi Felügyelet (FCA) idén májusban vezetett be zöldre festés elleni szabályt, és ezzel kapcsolatban útmutatást is kibocsátott. 

Ami Magyarországot illeti: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már 2020-ban közzétett egy tájékoztatót, amelyben összefoglalta tanácsait a vállalkozások számára a zöldmarketing kapcsán. 2023 februárjában a GVH online gyorsellenőrzés keretében 60 weboldal kommunikációját vizsgálta ebből a szempontból, igaz, az ellenőrzés ruházati cikkekre, kozmetikumokra és tisztítószerekre, illetve napi fogyasztási cikkekre összpontosított. 2024 januárjában pedig a GVH közzétette a környezetvédelemhez kötődő állításokra vonatkozó piacelemzésének eredményét. A piacelemzési tanulmányban a GVH említi, hogy a vállalkozásoknak tartózkodniuk kell az olyan kommunikációtól, amely alaptalanul kelti azt a benyomást, hogy a vállalkozásnak vagy termékének kisebb a környezeti terhelése, mint a versenytársaknak vagy azok termékeinek.

Ami gyakorlati tanácsként megfogalmazható a pénzügyi intézmények számára a zöldre festés vádjának és következményeinek elkerülésére, az az, hogy folyamatosan kövessék nyomon a szabályozási környezet változását, reális fenntarthatósági célokat tűzzenek ki, amelyek teljesülését megfelelően képesek igazolni, de legfőképp megfelelő erőforrásokat fordítsanak a fenntarthatósággal kapcsolatos kommunikáció jogszerűségének biztosítására.