Digitális teljesítmény és versenyképesség

Az Eurostat évente elkészíti az úgynevezett DESI- (Digital Economy and Society – Digitális gazdaság és társadalom – Index) elemzést, amelyben négy területen elért eredmények figyelembevételével minősíti a tagországok digitális teljesítményét: a digitális hálózatok kiépítettsége, a lakosság digitális alap- és haladó képességeinek szintje, az internet használatának elterjedtsége, a digitális technológiák használata az üzleti világban, valamint az állami szolgáltatások digitalizáltsága (e-governance).

Az elemzők összehasonlítják az egyes országok különböző részterületeken elért eredményeit, és vizsgálják a változásokat a korábbi évekhez képest.

A legutóbbi, 2018. évi eredmények alapján például Magyarország a 22. helyen volt, ami egyhelynyi pozícióvesztés 2017-hez képest. A csehek hat, a szlovákok három hellyel előztek meg bennünket, a lengyelek pedig egy hellyel mögöttünk voltak.

A részterületek között a legjobb pozíciónkat az internet használatának elterjedtsége (12. hely) és a digitális hálózatok kiépítettsége (18. hely) terén értük el, a legrosszabbat pedig az állami szolgáltatások digitalizáltságára kaptuk (27. hely). A digitális technológiák üzleti világban való alkalmazásának elterjedtsége alapján 2018-ban a 25., 2017-ben pedig a 24. hely volt a miénk.

A legnagyobb, háromhelynyi pozícióvesztést a lakosság digitális képességeinek szintjénél szenvedtük el: a 2017. évi 18. helyről a 21. helyre csúsztunk.

A rosszabb eredmények nem abszolút romlást jelentenek, csupán arra figyelmeztetnek, hogy másokhoz képest lassabban haladunk. Érdemes azonban a vizsgálatokat az Európai Unión kívülre is kiterjeszteni.

A Tech4i2 kutatócsoport 45 ország helyzetét vizsgálva készítette el a nemzetközi DESI-mutatót és ennek alapján a rangsort. A vizsgált húsz egység – az unió egésze (átlagértékkel), az EU négy digitálisan legfejlettebb és négy legkevésbé fejlett országa, valamint 17 további ország – közül még az unió négy legfejlettebb országának csoportjából sem került ki egyetlen első helyezett sem.

Az átlagos teljesítmény tekintetében az Európai Unió legjobb pozíciója a digitális hálózatok kiépítettsége területen elért 14. hely.

A négy legfejlettebb tagország pozíciója a második–ötödik hely között változik, a négy legkevésbé fejletté pedig a 14–20. hely között. A huszadik, azaz legutolsó pozíció az állami szolgáltatások digitalizáltságának területe. Az eredmények alapján fel kell tenni a kérdést, hogy jól hasznosulnak-e az uniós fejlesztési források, ha ekkora a különbség az egyes országok digitális fejlettségi szintjében. Az adatok azt támasztják alá, hogy a források elsősorban a hálózatok kiépítését, a technológiai fejlesztéseket finanszírozták, a képességek javítását, a tudásszint emelését nem. Ez viszont rontotta az eszközök, hálózatok használatának hatékonyságát, ami például a digitális technológiák üzleti felhasználásánál látható nagy pozíciókülönbségek esetén is kiderül.

A digitalizáció sikerétől nemcsak az egyes országok, hanem az egész Európai Unió gazdasági sikere, versenyképessége is függ.

Erre mutat rá az Európai Beruházási Bank (EIB) legfrissebb jelentése is (Investment Report 2018–2019), amely felhívja a figyelmet arra, hogy a technológiai és eszközberuházások mellett növelni kell a tudásberuházások értékét az unió minden országában. Például Magyarországon 2018-ban a GDP 25,5 százalékát kitevő beruházási értékből csupán 2,7 volt tudásberuházás.

Az új technológiák hatékony használata – írják – a megfogható (tangible) és nem megfogható (intangible) beruházások (képzés, folyamat innováció, új üzleti modellek kifejlesztése) egészséges arányát igényli. Ezen a területen az Európai Unió már nemcsak az Egyesült Államok, de hamarosan Kína mögé is szorul, ami rontja a termelékenységnövelés esélyeit. Fontos továbbá az egész lakosság digitális továbbképzése.

Magyarország esetében megemlítik az idősebb korosztály alacsony digitális tudásszintjét, ami akadályozza, hogy online vásárlókká vagy online bankolókká váljanak, és a foglalkoztatásukat is nehezíti. Fontos lenne az állami szolgáltatások digitális elérhetőségének bővítése is. A helyi irányítás, az önkormányzatok szintjén is növelni kellene a digitális tudásszintet, erre támaszkodva az üzleti élettel való együttműködés rugalmasságát, gyorsaságát és hatékonyságát.

Az EIB tanulmánya figyelmeztet: az Európai Unió említett problémáit súlyosbítja, hogy az innováció terén is lemaradóban van nemcsak az Egyesült Államok, de Dél-Korea, Japán és Kína mögött is. A tanulmány szerint ez összefüggésben van a tudásberuházások alacsony szintjével.

Összefoglalásként arra mutat rá, hogy a hatékonyan megvalósított digi­talizáció együtt jár a cégek és a gazdaság egésze teljesítményének emelkedésével, az innováció erősödésével és a versenyképesség javulásával. Az uniónak ezért sürgősen lépnie kell. Fel kell számolnia az egyes országok között a hatalmas szakadékot, mert az az egész EU teljesítményét visszahúzza, és végleg lemaradhat a globális innovációs versenyben. A szétszakadtság megszüntetésének egyik eszköze lehet a következő költségvetés (2021–2027) által támogatott fejlesztési célok jó megválasztása és a programok gyors, bürokráciamentes, hatékony végrehajtása.