Az óriások feldarabolása önmagában kevés

Az amerikai igazságügyi minisztérium Google elleni pere lehet az első eldördülő lövés abban a sortűzben, amellyel a nagy technológiai vállalatokat (big tech) igyekeznek visszaszorítani. Ezen cégek hatalmának megtörése azon kevés ügy egyike, amelyben egyetértés van az amerikai kongresszusban a demokraták és a republikánusok között.

Bár a Google elleni per „az internetes keresők és keresési hirdetések piacán tapasztalható versenyellenes és kizárólagos gyakorlatokra” összpontosít, az amerikai képviselőház versenyjogi ügyekkel foglalkozó albizottsága által készített hosszú jelentés számos más ügyet is a döntéshozók radarjára helyezett.

A Google-nak a digitális hirdetési piacon meglévő domináns szerepén kívül az amerikai törvényhozók figyelme kiterjed a Facebook kontrolljára a közösségi média területén, az Amazon kiskereskedelemben meglévő súlyára, valamint az összes nagyobb platform lehetséges adatvédelmi jogsértéseire.

A nagy technológiai vállalatok gazdasági növekedése és a fogyasztók szempontjából legveszedelmesebb hatása azonban kevésbé a versenyellenes és kizárólagos gyakorlatokból származik, mintsem abból a szerepükből, amelyet a technológiai változások irányának meghatározásában játszanak.

Amikor a Microsoft az 1990-es években a Windows operációs rendszerével dominálta a személyi számítógépek piacát, semmi sem ösztönözte arra, hogy alternatív operációs rendszerekbe fektessen, vagy olyan termékekbe, amelyek nem integrálódnak jól a Windowszal. Hasonlóképpen valószínűtlen, hogy a Szilícium-völgy mostani óriáscégei olyan technológiák fejlesztésén dolgozzanak, amelyek kannibalizálni fogják a nyereségeiket, ahogy az olajvállalatok sem lesznek élenjárók a zöldenergiák terén, amelyek közvetlenül versenyeznek a fosszilis üzemanyagokkal. Nem meglepő módon, amikor olyan cégek, mint a Facebook, a Google, az Amazon és a Netflix, demonstrálják technológiai vezető szerepüket, akkor azt olyan területeken teszik, amelyek egybevágnak a saját érdekeikkel és üzleti modelljükkel.

Ezeket a vállalatokat nemcsak a bevételi források és termékportfóliók, hanem egy szélesebb vízió is hajtja. Vezetőségük beépíti saját megközelítéseit, sajátosságait az innovációs folyamatba. Az iPod, az iPhone és az iPad az Apple-alapító Steve Jobs egyedi innovációs megközelítésének termékei voltak, és nem egykönnyen versenghetett velük a többi nagyobb szereplő.

Természetesen semmi rossz nincs abban, hogy a sikeres cégek a saját vízióik megvalósítására törekednek. Amikor azonban egy adott cég elképzelése válik egyeduralkodóvá, akkor az problémát okoz. Történeti visszatekintésben azt látni, hogy a legnagyobb technológiai vívmányok akkor jönnek létre, amikor a különböző szektorokból kikerülő sok cég különböző elképzeléseket próbál ki.

Most nem csak az a gond, hogy a nagy technológiai cégek rettenetesen nagyra nőttek, olyannyira nagyra, hogy a kutatás-fejlesztési beruházásaik határozzák meg a technológiai változások általános irányát.

A probléma abban is áll, hogy a többi piaci szereplőnek nincs más választása, mint hogy saját termékeit és szolgáltatásait interoperábilissá tegye a nagyobb platformokkal, ami függéshez és alárendelődéshez vezet.

A kutatás-fejlesztésben a McKinsey Global Institute számításai szerint a mesterséges intelligencia fejlesztésére elköltött globális kiadások kétharmadát csupán kevés amerikai és kínai tech vállalat fedi le. Ezek a vállalatok nemcsak hasonló víziót képviselnek arról, hogy miként kellene az adatokat és a mesterséges intelligenciát használni, hanem az egyetemeket is befolyásolják, amelyek több tízezer olyan diákot biztosítanak, akik a nagy technológiai cégeknél akarnak dolgozni.

A technológiai változások irányának átfordítása ritkán megy könnyen, mivel ehhez jellemzően több lábon álló megközelítés szükséges. A vezető vállalatok méretének korlátozása fontos, de nem elégséges. Bár elmondható, hogy az amerikai tőkepiac kapitalizációjának 25 százalékát csupán kevés cég teszi ki, de

a Facebook, a Google, a Microsoft és az Amazon feldarabolása nem lesz elég a széles alapokon nyugvó innovációhoz szükséges diverzitás helyreállításához.

Szükség van arra is, hogy új cégek jelenjenek meg különböző víziókkal, és olyan kormányok kellenek, amelyek készek visszaszerezni azt a vezető szerepet, amelyet egykor betöltöttek a technológiai változások formálásában. Továbbra is lehetőségünk van arra, hogy a különböző technológiákat a munkavállalók, a fogyasztók és a polgárok érdekeit szem előtt tartva hasznosítsuk, ahelyett, hogy a jó munkahelyektől megfosztott megfigyelő államot hoznánk létre. Az idő azonban fogy.