Kölcsönös szívességek útja

Magyarországon nem lehet vagy nagyon nehéz korrupciómentesen működni az üzleti szférában – állapítja meg a Transparency International (TI) tegnap sajtótájékoztatón bemutatott tanulmánya. A korrupciós kockázatok az üzleti életben címet viselő jelentés rávilágít arra: a vállalkozásokra és a versenyre vonatkozó rendelkezések elvileg megfelelő és stabil alapot biztosítanak a vállalkozás szabadságához és a tiszta verseny érvényesüléséhez, de baj van a végrehajtással, a számonkéréssel. Ugyanakkor több jogszabály, így a párt- és a kampányfinanszírozás, a közbeszerzési, a lobbi-, valamint a csődtörvény, az adórendszer nemhogy nem védi ki, nemegyszer szinte generálja a korrupciós jelenségeket.

A tapasztalatok azt mutatják: igen szoros a személyi kapcsolódás a politikai és az üzleti körök között. Különösen a közbeszerzésekben figyelhetők meg szövevényes összefonódások: már a pályázati kiírásban is tetten érhető, mindennapos jelenség a – gyakran a kiíró által ösztönzött – kartellezés. Becslések szerint a korrupció 20-25 százalékkal drágítja a beszerzéseket.

Baj van a hazai üzleti kultúrával is: nem a tiszta versenyt helyezi a középpontba, nem szégyen a visszaélés, nincs kellő társadalmi, anyagi visszatartó erő. A súlyos terhekkel küszködő kis- és középvállalkozások megélhetési korrupciója, a nagy cégek mindennapos egyéni tranzakciói jelzik: a gazdasági forgalom a kölcsönös szívességek hálójába gabalyodik, és a vállalkozások nincsenek tisztában a korrupciómentes működés hosszú távú profittermelő hatásával. Bár a multinacionális cégek a betelepülésükkel magukkal hoztak egy tisztább üzleti kultúrát, szabályszegésük tetten érése esetén a pozíciójukból adódóan – befolyással, nyomásgyakorlással, korrupcióval – mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék a rájuk váró szankciókat.

A korrupció általában pénzmozgással jár, de egyéb szívességekkel – a vacsorameghívástól a felügyelőbizottsági tagságig – is nagy előnyökhöz lehet jutni.

A TI a megoldásra irányuló javaslataiban a párt- és kampányfinanszírozás mielőbbi reformját, a magánszférában az etikai kódexek bevezetését és alkalmazását, a cégek belső ellenőrzésének fejlesztését, a jogalkalmazás erősítését szorgalmazza.

Emellett szükség lenne a közteherviselés, az adórendszer megújítására, az önkormányzati bürokratizmus oldására, a civil szektor, valamint a független média erőteljes fellépésére.

Magyarországon

Sikkasztás és pénzmosás gyanújával előbb őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték ez év áprilisban Kiss Bálintot, a MÁV Általános Biztosító Egyesület elnökét.

2007. november végén vesztegetés gyanúja miatt hallgatta ki a vám- és pénzügyőrség a CIB Bank három alkalmazottját.

Külföldön

Május elején kiderült, nem indítanak büntetőeljárást a Siemens volt vezetője, Heinrich von Pierer ellen a német nagyvállalatnál kipattant megvesztegetési ügy kapcsán.

Több százmillió dollárnyi megvesztegetés ügyében vizsgálódnak a francia, svájci és brazíliai nyomozók a francia Alstomnál.

Az idén áprilisban emeltek vádat a Samsung elnöke ellen, adócsalással és hatalommal való visszaéléssel gyanúsítják.

Ez év március végén indított vizsgálatot az amerikai igazságügyi minisztérium az Alcoa alumíniumipari cégnél, azt vizsgálják, a vállalat tényleg megvesztegetési ügybe keveredett-e Bahreinben.

Az idén februárban börtönbüntetésre ítélték a Volkswagen két korábbi magas beosztású vezetőjét többrendbeli vesztegetés miatt.

Magyarországon

Sikkasztás és pénzmosás gyanújával előbb őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték ez év áprilisban Kiss Bálintot, a MÁV Általános Biztosító Egyesület elnökét.

2007. november végén vesztegetés gyanúja miatt hallgatta ki a vám- és pénzügyőrség a CIB Bank három alkalmazottját.

Külföldön

Május elején kiderült, nem indítanak büntetőeljárást a Siemens volt vezetője, Heinrich von Pierer ellen a német nagyvállalatnál kipattant megvesztegetési ügy kapcsán.

Több százmillió dollárnyi megvesztegetés ügyében vizsgálódnak a francia, svájci és brazíliai nyomozók a francia Alstomnál.

Az idén áprilisban emeltek vádat a Samsung elnöke ellen, adócsalással és hatalommal való visszaéléssel gyanúsítják.

Ez év március végén indított vizsgálatot az amerikai igazságügyi minisztérium az Alcoa alumíniumipari cégnél, azt vizsgálják, a vállalat tényleg megvesztegetési ügybe keveredett-e Bahreinben.

Az idén februárban börtönbüntetésre ítélték a Volkswagen két korábbi magas beosztású vezetőjét többrendbeli vesztegetés miatt. Kartellezés és korrupció Nagy Zoltán a GVH elnöke a TI tegnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a kartellezés és a korrupció egyaránt a tisztességes verseny és a gazdasági versenyképesség ellen hat. A Gazdasági Versenyhivatal ezért is támogatta a Transparency International munkáját.

A Világgazdaságnak elmondta: a közelmúltban módosult versenytörvény is többek között a kartellezés és így a korrupció elleni hatékonyabb fellépést segítheti elő. Jelentős visszatartó erő lehet a vállalatvezetői felelősséget előíró regula. Ennek értelmében a kartellező cég vezető tisztségviselője két évre eltiltható a gazdasági vezetői poszttól.

Az engedékenységi politika törvényi rögzítésétől azt reméli, hogy ezentúl többen „ugranak ki” a kartellből és – a bírság alóli mentesülés fejében – tevékenyen együttműködnek a hivatallal a titkos szövetkezések feltárásában. A közbeszerzési korrupciókra utalva megemlítette: eddig még nem történt meg, hogy egy pályázat kiírója aktív támogatást nyújtott volna a hivatalnak a kartell felgöngyölítésében. Vélemény Tolnay Tibor, Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke: „Bár kormányzati szinten már évek óta beszélnek az építőipar »fehérítéséről«, tényleges intézkedések nem voltak. Sokat javítana a helyzeten, ha például a közbeszerzéseknél nem az ár lenne az egyetlen döntési tényező, s figyelembe vennék, hogy az adott cég jogkövető magatartást tanúsít-e a foglalkoztatásban, vagy nyereségesen működik-e. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektek megvalósítását szolgáló törvénycsomag életbelépése is előrelépést jelent az építőipar kifehérítése felé.”

Tőczik Zsolt, Az Expressz Magyarország Zrt. vezérigazgatója: „Különösen azok a cégek vannak nehéz helyzetben, amelyeknek a versenytársai nem riadnak vissza a szabályok s a normák megsértésétől. Ám észre kell venni: a megengedhetetlen eszközökhöz a magyar valóságban szocializálódott vezetők fordulnak gyakrabban, a multinacionális cégek szakembereire ez kevésbé jellemző. A problémát a magyar bérszínvonal is súlyosbítja; ha itt sikerülne felzárkózni, az sokat segítene. Csakúgy, mint a példamutatás, amelyben viszont az ország vezetőinek kellene élenjárniuk.”

Tarsoly József, A Coca-Cola Beverages (Magyarország) Kft. ügyvezető igazgatója: „Mindennap érzékeljük a korrupció jelenlétét. Komoly versenyhátrányt jelent, hogy tisztán, átláthatóan, a jogszabályok betartásával termelünk. Cégünk – az innovációval, a hatékonyság javításával – e nehézségek ellenére is sikeres maradt. A nemzetközi versenyt hosszú távon a tudás, a képességek döntik el, nem a döntéshozóknak szánt borítékok vastagsága. Magyarország számára ezért létkérdés a korrupció visszaszorítása. Csak ez az új gondolkodásmód állíthatja az országot fenntartható fejlődési pályára.”-->