Felszállóágon a vidéki repterek?

Magyarországon a vasúti, a közúti és a légi közlekedési hálózat is egyközpontú, centrális szerkezetű lett” – mondta lapunknak Veres Lajos, a Hazai Térségfejlesztő Zrt. elnök-vezérigazgatója. A repülőterek közül Ferihegy fejlesztését az állam támogatta. Sikeresen, mivel Budapest nemzetközileg is jelentős légi közlekedési központ lett. „A regionális repülés kérdése ezzel szemben évtizedekre lekerült a napirendről” – emlékeztetett a szakértő. A szovjet hadsereg kivonulása után 12 betonozott repülőtér maradt az országban. Az állam ezeknek a fejlesztéséhez nem járult hozzá, hogy polgári célokra hasznosíthassák. Több kormányzati cikluson keresztül eredménytelenül próbálták ezeket értékesíteni, a kilencvenes évek végén az önkormányzatok kértek állami segítséget a fejlesztéshez. „Jelenleg két repülőtér lehet regionális központ, a nyugati országrészben Sármellék, míg keleten Debrecen” – vélte Veres Lajos. Elég távol vannak Ferihegytől, és egymástól is messzebb vannak, mint kétszáz kilométer. Egy repülőtér hatósugara ugyanis legalább száz kilométerre terjed ki.

Észak-Magyarországon Mezőkövesden terveznek jelentős beruházásokat ír befektetőkkel. Veres Lajos szerint azonban Kassa jelentős versenytárs. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település légikikötője turisztikai szempontból lehet jelentős a térségben lévő gyógyfürdők és a Tisza-tó közelsége miatt, de Európában jegyzett repülőtér aligha lesz belőle. A déli országrészben Pécsett és Szegeden lehet esélye egy regionális repülőtér működtetésének. Ez a két város, valamint Békéscsaba és Nyíregyháza önkormányzata aktívan lobbizik is a fejlesztés érdekében. Pécsnek azonban Eszék, Szegednek és Békéscsabának pedig Temesvár jelent konkurenciát. Temesváron a román kormány is támogatja a város fejlesztéseit, így a település jelentős regionális központtá nőtte ki magát.

„A fejlesztéseknél döntő tényező, hogy az állam mit vállal fel, és a projekt mennyire illeszkedik a területfejlesztési koncepcióba” – hangoztatta a szakértő. Beruházni a pólusvárosokban, illetve azok környékén érdemes. Magántőke is befektethet, Győrben az Audi-gyár kezdte el fejleszteni a repülőteret. Befektetők tárgyalnak jelenleg a székesfehérvári és a taszári repülőterek hasznosításáról is. Nemzetközi szinten azoknak a repülőtereknek van igazi értéke, amelyeket többféle közlekedési eszközzel is el lehet érni. Így nagy szerepe van a gyorsforgalmi utak és a vasútvonalak közelségének is. „A menetrend szerinti polgári belföldi repülés valószínűleg nem éled újjá Magyarországon a gyorsforgalmi utak fejlődése miatt” – hangsúlyozta a szakértő. Arra azonban egyre nagyobb üzleti körökben az igény, hogy a kisebb repülőtereken, kisebb gépekkel rugalmasan és gyorsan juthassanak el az ország távoli pontjaira. Ami a légi teherszállítást illeti, Veres Lajos szerint Magyarországon is nő ennek fontossága. Elsősorban olyan árut érdemes szállítani, amelynek kevés a tömege, de nagy értékű. Ilyenek például a pótalkatrészek, de arra is volt már példa, hogy vasúti síneket szállítottak légi úton.

AS Network - Éber Sándor Sármellék: egyedülálló sikertörténet ír–magyar koprodukcióban A sármelléki FlyBalaton évi több mint százezer utassal ma már Magyarország második legforgalmasabb légikikötője. Innen indul golfozni és vadászni a svéd és a holland királyi család, legutóbb Michael Schumacher gépe landolt a zalai kifutópályán. A vidéki repterek történetében egyedülálló sikertörténet 2004-ben kezdődött. Az üzemeltetés jogát egy ír és magyar üzletemberekből álló csoport vásárolta meg, azóta kétmilliárd forintot költöttek a Balatontól tíz kilométerre lévő leszállópályára. 2006-ban adták át az utasterminált, tavaly 2,5 ezer négyzetméteres cargo terminált és logisztikai központot építettek. „A Ryanair és a Lufthansa megjelenése nagyságrendi változást hozott Sármelléken – mondta Richter Richárd, a FlyBalaton fejlesztési igazgatója. – Azt azonban nem szabad gondolni, hogy repterek üzemeltetői vidéken vagy bárhol az utasforgalomból meg tudnak élni. Mi is éppen ezért léptünk a logisztika és a cargo irányába.” Szabó Vendel, Sármellék polgármestere szerint a település egyértelműen profitált a reptér fejlődésével. Ötven munkahelyet a repülőtér, további százat pedig a FlyBalaton miatt odatelepült vállalkozások jelentenek.F. E.

Egyelőre jövő idő a ferihegyi metróvonal Az elmúlt időszak fő fejlesztése Ferihegyen az 1-es terminál műemlék jellegű épületének felújítása volt – tudtuk meg Hardy Mihálytól, a Budapest Airport (BA) közkapcsolati igazgatójától. A BA jelenlegi nagyszabású fejlesztése a 2-es terminált és környékét érinti. „A program első lépcsőjében mintegy 261 millió euró, azaz 65 milliárd forint értékben fejlesztjük a repülőteret. Ez az ütem előreláthatólag 2011-ig tart” – tette hozzá. Ennek legfontosabb eleme a 2A és 2B közötti átkötő épületrész lebontása, ennek helyére a repülőtér új induló és érkező csarnokát tervezik. „Fontos a forgalmi előtér építése is, ennek eredményeként 76 ezer négyzetméter új beton áll majd a parkoló repülőgépek rendelkezésére” – mondta a szóvivő. Az egyelőre csak íróasztal-vázlatokon szereplő gyorsvasútról Hardy elmondta: jelenleg a főváros és a kormányzat konzultál róla. „Többféle projekt is szerepel a tervekben, ez lehetne gyorsvasút éppúgy, mint a 3-as metró meghosszabbítása Kőbánya-Kispesttől Kispest és Pestlőrinc beiktatásával a Ferihegyi 1-es és 2-es terminálig” – mondta. „A környező országok repülőtereivel versenyben állunk” – tette hozzá. A közhiedelemmel ellentétben azonban – és ezt egy nemrégiben elkészült vizsgálat is alátámasztotta – a Ferihegyi repülőtér egyáltalán nem drágább, mint a régió hasonló légikikötői. B. V. Taszár még mindig befektetőre vár A taszári repülőtéren állomásozó katonai alakulat 1950-től Délnyugat-Magyarország légterének védelmét látta el, majd 1995-től a boszniai békefenntartók amerikai alakulatainak légibázisa volt 2004-ig. Azóta keresik az 530 hektáron elterülő repülőtér 2500 méter hosszú kifutópályájának hasznosítási módját. Az álom egy európai jelentőségű interkontinentális cargo repülőtér kialakítása, és ezen keresztül a térség gazdasági fejlesztése. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. piacfelmérő felhívást tett közzé a repülőtér állami tulajdonú ingatlanjainak komplex hasznosítására tervezett pályázat előkészítéseként. Ebben szerepel, hogy a kifutópálya 3500 méterre bővíthető, a környező földingatlanokkal a fejlesztésbe vonható területet 371 hektárral lehet növelni. Évi 650 ezer tonna légiáru-kapacitás kiépítése mintegy 25-30 milliárd forintba kerülne.

Kolber István szerint van remény arra, hogy több befektető együttesen pályázzon. A Taszárral foglalkozó miniszterelnöki megbízott elmondta: egy magyar projektcég járműipari fejlesztő és ehhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési bázist hozna létre, egy orosz befektető a kontinensközi utas- és cargoforgalomra, egy spanyol konzorcium pedig a logisztikára, a légi áruszállításra helyezné a hangsúlyt. A nyár végén rövidnek számító, 60 napos határidővel, egyfordulós pályázaton hirdetik meg a taszári bázisrepülőtér ingatlanegyüttesét hasznosításra. A pályázat elbírálására még az idén sor kerül. T.Z. Taszár egyelőre a birkáké. Nemsokára pályázatot írhatnak ki a valamikori amerikai bázis polgári hasznosítására, még idén kiderülhet, ki fejleszti tovább a repülőteret. -->