Készüljünk a negatív GDP-adatokra!

Az idei negyedik negyedévben már az előző évhez képest is negatív, -0,4 százalékos GDP-növekedési ütemet valószínűsít az Ecostat – derült ki az intézet sajtótájékoztatóján. A jövő év második felére ugyanakkor már esélyt látnak az intézet szakemberei a felívelés elkezdődésére. A mostani szakszervezeti magatartást – a sztrájkhullámot – felelőtlennek minősítette Belyó Pál, az intézet főigazgatója. A 2009. évi folyamatokat döntően a világpiaci dekonjunktúra determinálja. A belföldi felhasználási kilátásokat kedvezőtlenül érinti a hitelkamatok beszűkülése és drágulása. Fontos kérdés, hogy a romló jövedelmi helyzetre hogyan reagál a lakosság és a vállalati szektor, gondolunk itt mindenekelőtt a megtakarítási hajlandóságra és a kiigazító intézkedések elfogadására.

A költségvetés előrejelzései szerint a jövő évi termelés 1,3 százalékkal visszaesik, a fogyasztás 2 százalékkal csökken. Hosszú évek óta először csökken a külkereskedelmi forgalom volumene is némi pozitív szaldó mellett. A beruházások a vizsgált két évben érdemben nem változnak, a kormányzat átcsoportosító intézkedései enyhítik a feszültségeket. 2009-ben a hazai gazdaság várhatóan recesszióba kerül, a külső értékesítési lehetőségek jelentősen csökkennek, és ez az exportban meghatározó jelentőségű multinacionális vállalatokat is sújtják. A GDP alapra számított export a jövő évben 1, az import 1,9 százalékkal esik vissza. A kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg várhatóan javul. A folyómérleg hiánya 5,5 milliárd euró körül alakulhat, ami GDP arányosan 4,8 százalék lesz.

A kormány komoly figyelmet fordít a gazdasági krízis által sújtott hazai vállalkozások megsegítésére, a gazdaság élénkítésére, a foglalkoztatás biztosítására. A források jelentős részét az uniós pénzek átcsoportosításával teremti elő, a költségvetést ez csak kis mértékben érinti. A program lényege, hogy kamattámogatások segítésével a piaci árakhoz képest kisebb költséggel juthassanak tőkéhez (esetenként forgóeszközhitelhez) a magyar vállalatok. A gazdaságélénkítő program legfontosabb elemei a kamatszint csökkentések, a hitelezési feltételek enyhítése, a kereskedelmi bankok bevonása a hitelezésbe, kockázati tőkeprogramok indítása, a technológiai fejlesztés ösztönzése, a hitelgarancia megemelése, és talán a legfontosabb elem, az uniós támogatások megelőlegezése. A kockázati tényezők szerepe összességében nem elhanyagolható intézkedések bevezetése a rendkívüli helyzetre tekintettel mindenképpen indokolt.

A következő években kiemelt szerephez jut a kormányzati, költségvetési politika rugalmassága. Kiemelésre érdemes jelenség, hogy a rendkívüli helyzetben a parlament elfogadta a költségvetés kiadási plafonjáról szóló törvényt, melynek hatása hosszú távon mindenképpen pozitív lesz az ország pénzügyi kormányzás iránti bizalom erősödése és a stabilitása szempontjából. A törvény fő elemei a sajtóból ismertek, részletes ismertetésétől a jelen anyagban eltekintünk. A nemzetközi krízis hatására az áremelkedés üteme meredeken csökkent, az olaj ára harmadára esett és néhány nyersanyag és élelmiszeripari termék is olcsóbban szerezhető be a piacról, mint pár hónappal korábban. Az EU harmonizált fogyasztói árindexe októberre éves bázison számítva 3,7 százalékra csökkent. A hazai fizetőeszköz árfolyama szeptemberben és októberben jelentősen gyengült.

Az intézet számításai szerint a fogyasztói árak növekedési üteme továbbra is csökkenni fog. A hazai GDP keresleti oldalán minden tényező zsugorodik, a vállalatok árképzése visszafogott marad idén és bár a fogyasztói árak 6,1 százalékkal emelkednek, 2009-ben már az áremelkedés mértéke nem haladja meg a 3,2 százalékot. 2010-ben várhatóan folytatódik a dezinflációs folyamat. A gazdaság élénkítése érdekében a jegybanki kamat a következő időszakban jelentősen csökkenhet, a pénzügyi rendszer stabilitásának függvényében.

A jövő év kritikus pontja a keresetek és a foglalkoztatás alakulása. 2008-ban a reálkeresetek 0,7-0,8 százalékos emelkedése várható. A keresetek nagymértékű szóródása mellett a dolgozók nagy hányadánál a keresetek stagnálására, esetenként romlására lehet számítani. 2009-ben a vállalkozásoknál a munkavállalók nem számíthatnak nagyobb béremelésre, itt 2-3 százalékos bérnövekménnyel lehet számolni. A költségvetési intézményeknél a bruttó átlagkeresetek csökkenni fognak, ennek mértéke azonban kérdéses. A nemzetgazdaság egészében az átlagkeresetek 0,9-1,4 százalékkal nőhetnek, a reáljövedelmek hasonló arányban csökkenhetnek.

A munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben 7,7 százalék volt, ami a múlt évihez képest 0,5 százalékpontos emelkedést jelent. Az év végére a szezonális foglalkoztatás visszaszorul, a ráta néhány tized pontos emelkedése várható. A gazdasági krízis foglalkoztatás csökkentő hatásai a jövő évben felerősödnek. 2009-ben 8,6-8,9 százalék közötti munkanélküliségi rátára számítunk. A lakossági fogyasztás alakulásáról nehéz évközi adatok alapján véleményt mondani. A részinformációk alapján készített becslésünk szerint 2008-ban a lakossági fogyasztás éves szinten nem fog csökkenni. Jövőre a reáljövedelmek mérséklődése és a dráguló hitelforrások miatt, mintegy 2 százalékos visszaesés várható a fogyasztásban.

A lakosság eladósodása 2008-ban folytatódik, a növekvő fizetésképtelenség ellenére. A hitelből finanszírozott fogyasztás 2009-ben várhatóan visszaesik. Erre következtethetünk a kamatszint drasztikus emelkedéséből és a devizahitelek visszaszorulásából. A makrogazdasági helyzet bizonytalanságai megfontoltabbá tehetik a lakosság jelentős részét, az előző évek túlköltekezését a lakossági megtakarítások fokozatos emelkedése válthatja fel.