"Önöktől nem várhatunk kiadásnövekedést" - mondja Magyarországról a brüsszeli kutató

Az első a pénzügyi ágazat innovációja: az egyre bonyolultabbá váló származékos ügyletek, vagyis a banki hitelek áttételes megvásárlása, aminek az eredeti célja az volt, hogy megossza a hitelek birtokosainak a kockázatát. A második probléma a pénzügyi ágazat elégtelen szabályozása és felügyelete, ami a legtöbb nyugati országot jellemzi. A harmadik pedig az elmúlt évek túl laza monetáris politikája az egész világon – túl sok volt a túl olcsó hitel.

A belga professzor a hetilapnak azt mondta: túlságosan nagy lelkesedéssel liberalizálták a piacokat, és nem fordítottak elég figyelmet a felügyeletekükre. Szerinte kétségtelen, hogy a piaci szektor szigorúbb és jobb szabályozást igényel. „A pénzügyi kapitalizmus túlzásokba esett, de ez nem jelenti a szabad kapitalizmus, mint olyan kudarcát. Olyan élénkítést kell végrehajtani, ami rövid és hosszú távon is hasznos. De ezt sajnos könnyebb mondani, mint csinálni” – tette hozzá Sapir. Sapir szerint a nagy szociális ellátórendszerek reformjára akkor is szükség van, ha éppen recesszióban van a gazdaság.

„Magyarország kivételes helyzetben van, önöktől nem várhatunk kiadásnövekedést, jelenlegi helyzetükben ez butaság is volna, csak valutaválságot kockáztatnának. Arról nem is beszélve, hogy a fellendülés az exportpiacok fellendüléséből fog jönni, hiszen a belső fogyasztásuk olyan kicsi, hogy önmagában nem fogja kihúzni a gazdasági mocsárból.” André Sapir szerint Magyarországon olyan fokú volt a túlköltekezés, hogy nem maradt mozgástere a kormánynak egyébként sem.