Örülhet, akinek még van munkája

Dinamikusabban emelkednek a nettó bérek az adóátrendezés nyomán, azonban a reálbéreken mégsem látszik mindez. A fogyasztást terhelő adók növekedése ugyanis elvitte a többletet. A bruttó átlagkereset 1,2, a nettó 1,8 százalékkal haladta meg az első három negyedévben a tavaly ilyenkorit – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

A 3,9 százalékos átlagos infláció mellett ez kétszázalékos reálkereset-csökkenésnek felelt meg. Az év egészében sem lesz már valószínűleg sokkal jobb az adat, mivel az évközi szja- és áfaváltozás ebből a szempontból kioltja egymást. Magának az adóátrendezésnek természetesen nem is a reálkereset növelése volt az elsődleges célja, hanem az élőmunka terheinek a csökkentése. Jövőre azonban a további szja-könnyítés nyomán már akár befagyasztott bruttó bérek mellett is reálbér-emelkedés lehet.

A versenyszférában a létszám terén alkalmazkodtak inkább a recessziós környezethez a cégek, de legalább szeptemberre megállt a folyamatos lejtmenet. Ismét valamivel több mint 1,8 millió munkahely volt a szektorban, igaz, ez a válság előtti szinthez képest bő 140 ezres visszaesést tükröz. Ez a nyár eleji számok szerint még a 160 ezret is meghaladta, de a tavalyi második fél évben már látható volt a munkaerőpiacon a hanyatlás.

Az állami szférában éppen fordítva történt: a keresetek a 13. havi illetmény megnyirbálása miatt nominálisan is csökkentek, ugyanakkor a létszámban rég nem látott bővülés figyelhető meg. Utóbbi kizárólag a közmunkaprogramoknak köszönhető, az első kilenchavi 2,9 százalékos bővülés helyett ezek nélkül 0,6 százalékos létszámzsugorodás lett volna – számolt be a KSH.