2011-12: Súlyos kockázatokat lát Brüsszel a költségvetésben

Brüsszel szerint már az idén is alacsonyabbak lehetnek az államháztartási bevételek a tervezettnél, például a vagyonadó esetében. A kiadási oldalon viszont a vártnál nagyobb összegek megjelenése várható, például a Malév újraállamosítása miatt – illetve azért is, mert a közösségi közlekedés támogatásának csökkentését nem teljesen támasztják alá strukturális intézkedések.

A konvergenciaprogram a nemrég bevezetett kincstárnoki rendszertől is további megtakarításokat vár, de a bizottsági értékelés szerint ez nem biztosított, mivel nem állnak mellette konkrét intézkedések. Az idén a kormány a GDP negyed százalékának megfelelő mértékű egyszeri bevételre számít abból, hogy sokan visszatérnek a magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe, de erről Brüsszel még további megerősítést vár.

Az Európai Bizottság elismeri, hogy a GDP fél százalékának megfelelő költségvetési tartalékokat képzett a kormány és ezek befagyaszthatóak. A GDP 0,2 százaléka erejéig további kiadáscsökkentésre van lehetőség előre nem látható események bekövetkezte esetén. Ám 2011-ben és 2012-ben további negatív eltérések várhatóak bevételi és kiadási oldalon is. A program ugyanis kissé derűlátóbb GDP-növekedési és lakossági fogyasztási előrejelzésen alapul, mint a bizottság prognózisa (a kormány jövőre 3,7 százalékos növekedést jelez előre, Brüsszel viszont csak 3,1 százalékosat vár). Emiatt pedig az államháztartási bevételek a tervezettnél kisebbek lehetnek – figyelmeztet a bizottság.

A 2011-2012-re tervezett kiadáscsökkentést még nem támasztják alá konkrét döntések – állapítja meg Brüsszel. Ráadásul a konvergenciaprogram nem veszi figyelembe a jegybank veszteségét, ami pedig jövőre a GDP 0,1-0,2 százalékával, 2012-ben pedig már 0,3-0,4 százalékával emelik a deficitet. Mindemellett az állami vállalatok veszteségei miatt a kiadások is a vártnál magasabbak lehetnek.

A bizottság mindemellett elismeri, hogy tavaly sikerült stabilizálni az államháztartást és Magyarország költségvetési egyenlege az azt megelőző évhez képest 2009-ben összességében stabil maradt. A globális gazdasági visszaeséssel összefüggő jelentős gazdasági romlást és annak a költségvetési egyenlegre mért negatív hatásait nagyrészt kiadáscsökkentések ellensúlyozták.

Az államadósság 2010-ben várhatóan a GDP mintegy 80%-án tetőzik, majd 2012-ig 73%-ra csökken. Mivel a növekedési előrejelzések enyhén optimisták, a költségvetés eredménye a későbbi években a programban előre jelzettnél rosszabb is lehet. A hiányhoz hasonlóan azonban az adósságállomány alakulása is kedvezőtlenebb lehet a programban előre jelzettnél.

A Pénzügyminisztérium szerint az EU kedvezően értékelte a kormány konszolidációs lépéseit

A Pénzügyminisztérium szerint az Európai Bizottság értékelése is visszaigazolja: Magyarország eredményes költségvetési konszolidációt hajtott végre 2009-ben, megfelelően kezelte a világgazdasági válság súlyos, negatív hatásait. Mindezek alapján a Bizottság is úgy látja, teljesíthető – szigorú kiadási kontroll esetén – az ez évi 3,8 százalékos GDP arányos hiánycél (A 13 oldalas bizottsági jelentésben található táblázatában az EB 4,2 százalékos GDP-arányos hiányt jósol - A szerk.).

Eredményre vezetett a fiskális rendszer megerősítése, és a hosszú távú fenntarthatósághoz nagymértékben hozzájárultak a nyugdíjreform keretében tett intézkedések - áll a Pm honlapján közzétett közleményben.

Mindezek alapján a Bizottság megvalósíthatónak tartja, hogy 2011-ben az államháztartás hiánya 2,8 százalékra csökkenjen. A Pénzügyminisztérium egyetért azzal az értékeléssel, miszerint a hiánypálya megvalósításához további szerkezeti átalakításra, s egyéb intézkedésekre van szükség. Ezeket valóban nem részletezi a konvergencia program, amely részben az eddig eltelt időszakkal foglalkozik, és a következő évekre is meghatározza a fő irányokat. A részletek kitöltése azonban már a következő kormány feladata, ezt a jelenlegi kabinet nem kívánta átvállalni, és nem is lett volna indokolt, hogy átvállalja.

Azzal sem vitatkozik a tárca, hogy a továbbiakban is jelentős kockázatok vannak. Az idei kockázatok kezelésére a költségvetésben megfelelő tartalékok állnak rendelkezésre, s az eddigi folyamatok alapján ezek a kockázatok kezelhetők. Ugyanakkor tény, hogy a következő években is alapvető a nagyon fegyelmezett költségvetési gazdálkodás fenntartása, a megerősített fiskális keretrendszer érvényesítése, a megkezdett strukturális reformok továbbvitele.