Egyszeri magas fizetések

A bruttó átlagkeresetek 2010 első hónapjában 6,5 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 12,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. Előbbi közel 207 ezer, utóbbi valamivel több mint 135 ezer forintnak felelt meg. Főként a nettó illetménynél számít nagynak a kiugrás, tekintve, hogy tavaly éves átlagban 2 százalékos sem volt a növekedés. A tavalyi reálkereset-csökkenés is átfordult növekedésbe még a 6,4 százalékra ugró infláció ellenére is (a magánszektorban 3,8, a költségvetésben 8,3, összességében 6,1 százalékos volt az emelkedés).
Eközben folytatódott az alkalmazotti létszám nagy ütemű csökkenése, a legalább öt főt foglalkoztató magáncégek, illetve a közszféra együtt 2,610 millió munkahelyet tudott biztosítani. Ez 3 százalékkal kevesebb az előző év januárinál, de ha a közmunkaprogramok nem segítenének, még rosszabb lenne a helyzet. A magánszférában ugyanis 6,1 százalékos visszaesés mutatkozott az amúgy is alacsony bázishoz képest, de ezt részben ellensúlyozta az állam.
A közszférában látható béremelkedés nem számít meglepetésnek, mivel a megszűnt 13. havi illetmény helyett kialkudott egyszeri juttatásból adódott – mutatott rá Keresztély Tibor, az Ecostat tudományos munkatársa. Januárban és márciusban juttatott a kormányzat 49-49 ezer forintot az állami dolgozóknak, ez azonban nem épül be a rendszeres keresetbe. Ez alapján még egy kiugrásra számít a szakértő, amely még magasabb éves növekedési ütemet is jelenthet, mivel 2009 márciusában még volt valamekkora áthúzódó hatása az előző hónapban kifizetett 13. havi fizetésnek, sokan ugyanis csak januárban kapták azt meg. A bruttó és a nettó keresetek közötti rés az szja-sávhatár megemelésének köszönhető, ám ezt is befolyásolhatta a szakember szerint a közszféra egyszeri juttatása. Míg 2009-ben a pluszjövedelem a legtöbbeknél már a felső adókulcs alá esett, ezúttal a keresők zöménél még az alsó jövedelemsávban adózik. Éves átlagban inkább 3 százalék körüli eltérésre számít a nettó jövedelem javára a kutató, de kiemelte, hogy az adózók pontos eloszlását nem lehet ismerni, ezért ezek a becslések még nagy bizonytalanságot hordoznak.
A versenyszektorban némileg magasabb a bruttó keresetek emelkedése a vártnál, a közgazdász szerint azonban ebben is volt szerepe egyszeri hatásnak. Az adószabályok enyhülését kihasználandó ugyanis az év végi jutalmak egy részét áthozhatták az idei év elejére a cégek, hogy több maradjon az alkalmazottaik zsebében. Éves átlagban ennél visszafogottabb, 3-4 százalékos keresetbővülésre lehet számítani a magánszektorban, de a lakosság jövedelme még ennél is alacsonyabb ütemben emelkedhet a szociális juttatások megnyirbálása miatt. A kereslet tehát továbbra is visszafogott marad, ez csak inflációs szempontból jó hír.
Az egyszeri hatások miatt nehéz a monetáris politika számára tanulságot levonni a friss adatokból. Az egy hét múlva esedékes monetáris tanácsi üléstől azonban még a legtöbb elemző a kamatcsökkentési ciklus folytatását várja, a döntésben azonban – az elmúlt másfél évhez hasonlóan – most sem a magyar makroadatok, sokkal inkább a nemzetközi pénzpiacok aktuális hangulata játszhat nagy szerepet. BD