Az új adó neve: "pénzügyi aktivitási adó" - Kettős bankadót tervez az IMF

A húsz legnagyobb fejlett és fejlődő térségi gazdasági erőcentrum (G20) számára összeállított IMF-javaslatról a BBC értesült. A brit közszolgálati médiatársaság által megszerzett és kedd este teljes egészében - még a hivatalos publikálás előtt - közétett, 57 oldalas tervezet alapján a bankokra "pénzügyi stabilitási hozzájárulás", illetve "pénzügyi aktivitási adó" néven rónák ki a kétféle illetéket.

Az első adó fő összetevője egy olyan illeték lenne, amellyel a pénzügyi szektor maga gondoskodna előre bármely majdani kormányzati támogatás költségvetési terheinek fedezetéről. A második illetékféleséget a pénzintézetek eredménye és az alkalmazotti jövedelmek alapján számítanák ki.

A valutaalap a javaslatok indoklásában kiemeli, hogy csak a legfejlettebb G20-országok átlagában - levonva a már visszafizetett támogatásokat - a hazai össztermék (GDP) 2,7 százalékába került a bankrendszereknek nyújtott közvetlen költségvetési segítség, de az átlagon belül vannak országok, amelyekben a még meg nem térült közvetlen támogatási költségek elérik az éves GDP-érték 4-5 százalékát.

A garanciákat és egyéb közvetett kötelezettségvállalásokat is beleszámolva a bankrendszerek számára hozzáférhetővé tett támogatások értéke a válság kezdete óta a hazai össztermék 25 százalékának felel meg a fejlett G20-országok átlagában - áll az IMF-jelentésben.

A valutaalap számításai szerint ebben az országcsoportban a GDP-arányos államadósság-ráták átlagosan csaknem 40 százalékponttal emelkednek 2008 és 2015 között, jórészt a pénzügyi válság hatásai miatt.

A jelentés "előzetes válasz" a Húszak vezetői által a tavalyi pittsburghi G20-csúcson megfogalmazott kérésre - áll a kedden nyilvánosságra került tervezetben. A csúcsértekezlet részvevői azt kérték az IMF-től, hogy idén júniusban esedékes újabb találkozójukra állítson össze javaslatcsomagot arról: miként tudna a globális pénzügyi szektor "méltányosan és jelentős mértékben" hozzájárulni a bankok rendbetételére irányuló jövőbeni kormányzati beavatkozásokhoz.

A bankok különadóztatásának ötletét különösen erőteljesen szorgalmazza a munkáspárti brit kormány.

A Húszak pénzügyminisztereinek és jegybankárainak tavaly novemberi skóciai értekezletén Gordon Brown miniszterelnök - a bankok életben tartására fordított hatalmas költségvetési összegekre utalva - kijelentette: a társadalom számára elfogadhatatlan, hogy "ha a pénzügyi szektor jól működik, annak hozadékából csak kevesek részesülnek, a csőd költségeit azonban mindenki kénytelen viselni".

Brown a múlt hónapban, egy londoni üzleti rendezvényen is hangsúlyosan megemlítette a bankok adóztatásának kérdését, kijelentve: nem szabad elfelejteni, hogy az adófizetők mentették meg a bankrendszereket az összeomlástól, és a brit kormány biztosítja, hogy az adófizetők vissza is kapják a beavatkozás költségeit.

Ha azonban ez nem nemzetközi szinten összehangolt módon történik, annak az a kockázata, hogy a bankok a leglazább szabályozású piacokra helyezik át tevékenységüket. Éppen ezért a G20-országoknak nemzetközileg összeegyeztethető álláspontot kell kialakítania ez ügyben - mondta a brit kormányfő.

A recessziós brit gazdaság élénkítésére és a bankok megmentésére fordított csillagászati összegek békeidőben soha nem mért szintre, előzetes becslések szerint a hazai össztermék 12 százalékának közelébe duzzasztották a márciussal zárult pénzügyi évben a brit államháztartási hiányt. A világ legnagyobb hitelminősítője, a Standard & Poor''s a lehetséges legjobb, "AAA" szintű brit államadós-osztályzat rontását helyezte kilátásba az átfogó költségvetési konszolidáció elmaradása esetére.