Bővülés, kockázatokkal

Kilátások. Szerény mértékben ugyan, de már nőhet az idén a magyar gazdaság, eközben azonban 2010-ben és 2011-ben egyaránt magasabb lesz az inflációs ütem a korábban hittnél. Röviden így összegezhető a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett inflációs jelentése.

Míg az MNB februári jelentése még 4,4 százalékos pénzromlási ütemet vetített előre 2010-re, a mostani már 4,9 százalékos inflációt jelez, 2011-re pedig a korábbi 2,3 helyett 3 százalékot valószínűsít. Ennek oka elsősorban külső tényezőkben keresendő, az alacsony belső kereslet árleszorító hatását ugyanis az idén elfedik a globális konjunktúra erősödése, illetve az euró gyengülése miatt emelkedő energiaárak. További fontos tényező a szabályozott árak vártnál nagyobb mértékű emelkedése. Az MNB friss előrejelzése szerint így az infláció az áfaemelés hatásának kifutása után is 4 százalék körül marad, és csak 2011 közepén süllyed a 3 százalékos cél közelébe.

A jelentés megerősíti: a magyar gazdaság kilábalását egyelőre a külső kereslet élénkülése vezeti, a belső kereslet az idén még vissza is fog az amúgy szerény növekedési üteméből. Amikor ez utóbbi tényező is „magához tér”, vagyis 2011-ben és 2012-ben, a növekedés üteme 3 és 4 százalék között is alakulhat. Ezzel kapcsolatosan jó hír, hogy miközben a belföldi kereslet élénkülésével a folyó fizetési mérleg többlete eltűnik, a magyar gazdaság a jövőben még így is a korábbinál jóval kevésbé szorul rá külső forrásokra, a finanszírozási képesség még évekig megmarad. A görög válság és az eurózóna egészére kiterjedő bizonytalanság ugyanakkor jelentős kockázatokat hordoz hazánk számára is: a költségvetési megszorítások általánossá válása visszavetheti a magyar exportot is.

Első ránézésre érdekes jelenség, hogy a fellendülést egyelőre nem követi a foglalkoztatás bővülése, és az MNB elemzése szerint erre a jövőben sem lehet számítani. A recesszió alatt ugyanis a vállalatok a tényleges keresleti viszonyokhoz képest több munkavállalót tartottak meg, hogy az elbocsátással és toborzással járó költségeket minimalizálják. Emiatt a versenyszférában foglalkoztatottak létszáma csak 2011-től indul emelkedésnek, és a munkanélküliség még évekig magas maradhat.

Miközben az MNB nem számít arra, hogy a következő egy-másfél évben gyors bérnövekedés történne a versenyszférában, a feldolgozóipari bérek a tavalyi év közepe óta jelentős gyorsulást mutatnak, és a kereslet élénkülésével, a foglalkoztatás intenzivitásának növekedésével ez tovább folytatódhat. A visszafogott belső kereslet hatására ugyanakkor a szolgáltató ágazatok bérnövekedését továbbra is alacsony dinamika jellemzi – áll a jelentésben.

A jegybank szerint a tervezettnél magasabb kiadások és az elmaradó bevételek miatt az államháztartás hiánya a hivatalos, 3,8 százalékos GDP-arányos deficitcélnál 0,5-0,7 százalékponttal magasabb lehet. Miközben az állami szférában továbbra is komoly szerkezeti feszültségek vannak, az MNB szerint 2011-től valóban csökkenő pályára állhat a hiánymutató. Ez részben a bevételek emelkedésének és a kiadások mérsékeltebb ütemű bővülésének köszönhető, részben az önkormányzati egyenleg ciklikus javulásának és a kamatteher csökkenésének. A technikai kivetítés alapján jövőre 3,9, 2012-ben pedig 2,9 százalék lehet az államháztartás hiánya a jegybank szerint. KR