Újra trükkös költségvetés? A tények cáfolják Rogánt

A világos államháztartási gazdálkodás az IMF szemében is kulcsfontosságú tényező, a szervezet üdvözölte is a korábbi törvény 2008-as elfogadását. Mindenképpen meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy mind a pótköltségvetés készítésére vonatkozó alacsonyabb limit, mind az állami vállalatok államháztartáson belülre emelése az év elejével vált hatályossá.

Tény, hogy az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, Kovács Árpád folyamatosan bírálta is a túlságosan laza szabályokat. 

A bírálók sorában így a „stafétabotot” – mint említettük – a KT vette át, ám a tanács szerepvállalása rögtön viták kereszttüzébe is került. Rogán Antal – aki többek között az Országgyűlés gazdasági bizottságát is vezeti – a Napi Gazdaság tegnapi számában úgy vélekedett, a Költségvetési Tanácsnak nem feladata az államháztartás eljárásrendjének véleményezése.

Ezzel szemben a KT-ről (is) szóló törvény szerint a tanács egyebek mellett költségvetési tervezéssel, előrejelzéssel és hatásvizsgálattal kapcsolatos módszertani ajánlásokat készít, a költségvetési fegyelem megtartására szolgáló jogszabály-alkotási javaslatokat készít, és véleményezi a költségvetési elszámolási és számviteli tárgyú jogszabályok tervezeteit. Éppen ez utóbbit tette a KT, amikor bírálta az államháztartási törvény módosítását.

Ezt erősítette meg Oblath Gábor, a Költségvetési Tanács tagja is, aki a mai Napi Gazdaságban nyilatkozott arról, hogy tavaly a Bajnai-kormány szerette volna eltörölni a szóban forgó szabályt, ám a KT állásfoglalása nyomán elállt ettől. Oblath arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormánynak nem kell pótköltségvetést készítenie, ha tartani kívánja a 3,8 százalékos hiánycélt. Ezzel cáfolta Rogán ama kijelentését, hogy ha nem módosítanák a törvényt, akkor a kormánynak pótkötségvetést kellene készítenie, mivel a hiány nem módosul.

Múlt heti tájékoztatóján Kopits György , a KT elnöke úgy fogalmazott: az államháztartási törvény ilyen irányú módosítása komoly visszalépés a transzparens költségvetés és a szigorú állami gazdálkodás felé vezető úton. A világos államháztartási gazdálkodás az IMF szemében is kulcsfontosságú tényező, a szervezet üdvözölte is a korábbi törvény 2008-as elfogadását. Mindenképpen meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy mind a pótköltségvetés készítésére vonatkozó alacsonyabb limit, mind az állami vállalatok államháztartáson belülre emelése az év elejével vált hatályossá.

Kopits a Vasárnapi Híreknek nyilatkozva elmondta, a leglényegesebb, hogy a KT részrehajlás nélkül tájékoztatja a magyar adófizetőket a döntések költségvetési hatásairól, a költségvetés helyzetéről. "A magyar állampolgároknak joguk van tudni, mi van abban a dobozban, amit költségvetésnek hívunk" - tette hozzá. Az IMF korábbi munkatársa és a Monetáris Tanács egykori tagja szerint a költségvetési hiányt tekintve az új kormánynak eleve szűk volt mozgástere, "ám a maradék is elillant az elmúlt néhány hétben". Kopits szerint a nemzetközi helyzet miatt a jegybank mozgástere is egyre szűkül, a kockázati felárak világszintű növekedése biztosan kamatemélsre kényszeríti az uniós jegybankokat, és ezt kell követnie majd az MNB-nek is.

A szakember szót ejtett a bankadóról is. Kopits szerint az adó előnye, hogy biztos bevételt generál, ám egy ilyen elvonás bevezetése bárhol a világban negatív következménnyel járt a hitelezésre, különösen a kkv-k tekintetében. Mindez pedig hat a beruházásokra, a befektetsekre, ezeken keresztül pedig a növekedés ütemére is.

Kopits egyértelműen megerősíti a jegybank prognózisát, amely szerint a bankadó fékezi a növekedést. A szakember egyébként is úgy véli, hogy a pénzintézetekre rovandó pluszteher nem a hiánycél tartásához, hanem az adócsökkentés fedezéséhez szükséges.

Kopits európai példákat említ, hogy máshol hozzányúlnak a nagy elosztó rendszerekhez, így érve el jelentős megtakarításokat, például a nyugdíj- vagy a szociális ellátások terén, vagy szűkítik az egyes állami szolgáltatásokat.

A Fidesz valójában a Medgyessy Péter  nevéhez kötődő szabályokhoz tér vissza, melyek a már említett limitet a kiadási főösszeg 5 százalékában határozták meg.

Az éremnek azonban ezúttal is két oldala van:pénteken a T. Ház elé került egy a költségvetési gazdálkodást érintő szigorításokat tartalmazó törvényjavaslat-csomag is. Ez pontot tesz több évek óta tartó vitára. Rendelkezik egyebek mellett arról, hogy a költségvetési szervek a többletbevételüket csak a kormány külön engedélyével költhetik el (eddig ez szabadon felhasználható, „talált pénznek” számított), valamint igyekszik leépíteni az évek óta halmozódó maradványokat. Ez utóbbi akkor keletkezik, amikor egy beruházás, fejlesztés elmaradásával, elhúzódásával az adott fejezet számláján marad az erre félretett pénz.

Az új szabályok szerint a kötelezettségvállalással már nem terhelt maradványokat automatikusan elvonja a kormány, ezek a költségvetés hiányát csökkentik.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

A féléves hiányadatokból - mint ismert, az államháztartás féléves deficitje jócskán meghaladta az éves tervet - Németh Dávid elemző azt a következtetést vonta le, hogy a "legfontosabb üzenet, amely az adatokból kiolvasható, hogy nem csalt az előző kormány a hiányszámokkal". Az tény, hogy a második félévben a hiánycél eléréséhez mintegy 160-170 milliárd forintos többletet kell felmutatnia az új kormánynak.

Felvetődik, hogy kirívó-e az előző havi adat. A korábbi évek tapasztalata alapján a válasz nemleges: tavaly 247 milliárd, 2008-ban pedig 297,1 milliárd forint – a mostanival csaknem megegyező mértékű – volt a büdzsé júniusi hiánya. Ezzel együtt tavaly az első fél év végére csak az éves hiánycél 88 százalékát érte el a deficit.

A tegnapi adatközlésre Oszkó Péter blogjában reagált. A volt pénzügyminiszter szerint az új kormány maga üt a költségvetésen lyukakat. Példaként említette a "gyengített forintárfolyamot", a gázárkompenzáció meghosszabbítását, vagy az újra megnyitott szárnyvonalakat. A volt pénzügyér a legsúlyosabb problémának nem is ezeket nevezte, hanem azt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium nem közöl részletes adatokat, amelyekből kiderülne: milyen tételek miatt alakul egy bizonyos módon a hiány. (A NFGM korábbi közlése szerint interaktív fórumok fogják a részletes anyagokat pótolni - A szerk.)

A hiánytúllépésről szóló cikk teljes terjedelemben itt olvasható