A Monetáris Tanács értékelése szerint az előrejelzési horizonton folytatódhat a gazdaság kilábalása a recesszióból, a kibocsátás ugyanakkor mindvégig elmarad potenciális szintjétől.
A gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt rövid távon az infláció emelkedése várható. Az infláció változatlan monetáris kondíciók mellett tartósan meghaladhatja a 3 százalékos célt. A Monetáris Tanács megítélése szerint fennáll továbbá annak a veszélye, hogy a tartósan cél feletti infláció miatt az inflációs várakozások emelkedésnek indulnak, és a költségsokkok másodkörös inflációs hatásokkal járhatnak.
A várható gazdasági bővülés ütemét 1,1 százalékosra becsüli a jegybank 2010-ben. A hétfőn közölt adat magasabb a korábbi, augusztusi előrejelzésnél, mely csupán még 0,9 százalékos növekedést irányozott elő.
A 2011-es és 2012-es évre vonatkozó növekedési előrejelzését is megemelte az MNB. 2011-ben 3,1 százalékos, 2012-ben pedig 4,0 százalékos növekedést vár, szemben az augusztusi 2,8 százalékos, és 3,8 százalékos adatokkal.
Az idei és jövő évi inflációs előrejelzését is megemelte a Nemzeti Bank. Augusztusban még 4,7 százalékos fogyasztói árindex emelkedést várt a jegybank szemben a hétfőn közzétett 4,9 százalékos adattal. A 2011-re vonatkozó adat esetében is hasonlóan lépett az MNB, a novemberi előrejelzés szerint 4,0 százalékos infláció várható jövőre, az augusztusi 3,5 százalékos várakozás helyett.
A monetáris tanács csaknem egyhangúlag döntött az alapkamat 25 bázispontos emeléséről 5,50 százalékra - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfői sajtótájékoztatóján.
A jegybank elnöke elmondta: a tanács előtt 25 bázispontos kamatemelési, illetve az 5,25 százalékos kamat tartására vonatkozó javaslat volt, a döntés értelmében az alapkamat 5,50 százalékra nőtt.
Utoljára 2008 októberében emelt kamatot a monetáris tanács - jelezte az MNB elnöke.
A magyar gazdaság növekedését továbbra is az erős külső keresletre támaszkodó ipari értékesítések vezetik. Az exportáló ágazatok munkaerő iránti kereslete erősödött, aminek következtében a foglalkoztatás is emelkedésnek indult. 2011 során a belső kereslet élénkülése is megkezdődhet. A háztartások fogyasztása a személyi jövedelemadó-kiengedésnek és a javuló foglalkoztatási helyzetnek köszönhetően élénkülhet. A beruházásokat várhatóan növelik a feldolgozóipart érintő, a múltban eldöntött egyedi ügyletek, ugyanakkor az ágazati adók kivetése miatt bizonytalanabbá váló üzleti környezet a beruházási aktivitást visszafogja - áll a Monetáris Tanács közleményében.
Némi meglepetésre emelte az alapkamatot a Monetáris Tanács
Az elmúlt időszakban beérkezett adatok megerősítik, hogy a gyenge belföldi kereslet és a magas munkanélküliség továbbra is fegyelmezőleg hat az árazási és bérezési döntésekre. Az árfolyam nyári gyengülése a korábban vártnál kisebb mértékben jelent meg az inflációban. A laza munkapiac lehetővé teszi, hogy a vállalatok visszafogott bérezéssel és ne áraik emelésével állítsák helyre profitabilitásukat. A gazdaságot ugyanakkor kedvezőtlen költségsokkok érik. A nyers élelmiszerárak széles körben megfigyelhető emelkedése begyűrűzik a feldolgozott élelmiszerek áraiba. Az ágazati különadók részleges áthárítása további inflációs nyomást jelenthet. Mindezek eredőjeként változatlan monetáris kondíciók mellett az infláció 2011-ben jelentősen meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt, és 2012-ben is a cél fölött alakulhat.
A kamatemelés sem segített a forinton
A Monetáris Tanács fontosnak tartja, hogy az átmeneti árszintnövelő hatások ellenére az árazási és bérezési döntések a még mindig jelentős kihasználatlan kapacitásokkal és a laza munkapiaci kondíciókkal összhangban alakuljanak.
Az elmúlt időszakban Magyarország kockázati megítélése romlott, ami részben a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenéséhez, részben országspecifikus tényezőkhöz - ezen belül is leginkább a gazdasági környezet kiszámíthatóságának csökkenéséhez - köthető. Utóbbit jelzi, hogy október közepétől kockázati feláraink nagyobb mértékben emelkedtek, mint más, hasonló kockázatú országokban.
A Monetáris Tanács a 3 százalékos célt tartósan meghaladó inflációra, illetve a felfelé mutató inflációs kockázatokra tekintettel az alapkamat emelése mellett döntött. Az inflációs cél eléréséhez a következő hónapokban további kamatemelésre lehet szükség.
A forint 281,2 forint körül mozgott az euróval szemben a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntése előtt. A Monetáris Tanács 25 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot 5,5 százalékra: a kamatkondíció megváltoztatása után a forint 280 alá erősödött az euróval szemben. Azonban a hullám átmeneti volt, és percek alatt visszakerült a 280-281 közötti sávba a hazai deviza.
A forint zuhanni kezdett 15 óra után: 282,28-as szintig esett a magyar fizetőeszköz az euróval szemben, majd 282,8-as szint állította meg a gyengülést.
A pénztártagok teljes tagi vagyonának visszaáramlása 5-6 százalékos államháztartási többletet eredményezhet jövőre - válaszolta újságírói kérdésre Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfői sajtótájékoztatóján, arra utalva, hogy az érvényes statisztikai szabályok szerint az államháztartásban az adott évben kell elszámolni a vagyonmozgást.
A jegybank elnöke elmondta: az új inflációs jelentés egy hete gyakorlatilag lezárult, így abban még a költségvetési törvényjavaslatban szereplő 500 milliárd forintot meghaladó magánnyugdíjpénztári vagyon visszaáramlásával számolt az MNB stábja, s annak alapján a jövő évi államháztartási hiány bőven a 3 százalékos hiánycélon belül alakul.
Az azóta nyilvánosságra került javaslatok hatását még nem tudták figyelembe venni a jelentés összeállítói - tette hozzá.
Matolcsy és Simor csatája
Simor András szerint a jegybanktörvény változtatása indokolatlan, Matolcsy György szerint pedig a jegybanki alapkamat mai változtatása volt indokolatlan.
Simor levele Matolcsynak: indokolatlan a változtatás
„A Magyar Nemzeti Bank álláspontja szerint a jegybanki alapvető feladatok, ezen belül pedig a monetáris politika vonatkozásában legfőbb döntéshozó szerve tagjainak megválasztására vonatkozó jelenlegi szabályok minden szempontból megfelelőek és eleget tesznek a közfeladat hatékony ellátására vonatkozó követelményeknek. Véleményünk szerint tehát indokolatlan az Önök által most javasolt változtatás.”
„Mivel a monetáris politika hitelességét leghatékonyabban egy stabil intézményi környezetben és jogi keretek között tevékenykedő jegybank tudja megvalósítani, így megítélésünk szerint nem szolgálja a monetáris politika hitelességét az, hogy az MNB törvény javasolt módosítása a monetáris politikai döntéshozatal intézményi és jogi kereteit megváltoztatja.”
Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter szerint az MNB kamatemelése indokolatlan
A kormány nem ért egyet a jegybank kamatemelésével, mert ezt a magyar gazdaság folyamatai és az államháztartás helyzete nem indokolja.
A 2011-re várható pénzügyi és gazdasági folyamatok sem indokolják az alapkamat emelését. A jövő évre tervezett 3 százalék alatti deficit minden mértékadó elemző szerint korrekt és reális, azzal 2011-ben is az EU 27-ek ötödik legalacsonyabb deficitjével számol Magyarország. Egyúttal Svédország mellett Magyarország lesz az egyetlen olyan EU-s tagállam, ahol jövőre az államadósság szintje csökken.
Elemzői komment
Az MNB már most novemberben arra kényszerült, hogy negyed százalékponttal növelje az alapkamatot, ami könnyen lehet, hogy csak az első lépés volt a kamatemelési ciklusban - áll Orosz Dánielnek, az AXA csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatójának a mai kamatdöntést elemző kommentárjában.
Kommentár: az üzleti környezet egyre kiszámíthatatlanabb Magyarországon
Folytatva a felsorolást elmondhatjuk, hogy a Fitch és a Moody’s bármikor leminősítheti hazánkat, miközben az ír adósságválság már így is igen borússá tette a nemzetközi hangulatot. Nem beszélve arról, hogy a hazai pénzügyi instrumentumokra gyakorolt nyomást csak tovább fokozhatta a magánnyugdíjpénztári vagyon tervezett államháztartásba való becsatornázása.
Kormány vs MNB - sokadik fejezet
Mai hír, hogy a kormány szeretné a jövő évi inflációs cél emelését elérni, 3,5 százalékra. Az inflációs cél meghatározása a jegybank legfőbb feladata, abba a kormánynak beleszólása nincs. A jövő év márciusában azonban a Monetáris Tanács négy tagjának lejár a mandátuma, és a helyükre - egy már elkészült törvénymódosítással - a kormány jelölhet tagokat, így közvetve a lehetősége lesz a monetáris döntések befolyásolására.
A 2011-es költségvetési törvényjavaslat egyik mellékletében olvasható kitekintésben 3,5 százalék körüli inflációs előrejelzések vannak 2014-ig bezárólag. A Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium pedig pár hete egy Brüsszelnek elküldendő, tízéves távlatban gondolkodó dokumentumban még egyértelműbbé tette, mit is szeretne. Az új kormány intézkedései nélkül kalkulált alappálya a mostani inflációs célnak megfelelően háromszázalékos fogyasztóiár-indexet vetít előre, azonban a kormány lépéseit és terveit magában foglaló – úgynevezett normatív – pálya 3,5 százalék körüli számokat szerepeltet a 2015-ig.
Meglepetés az emelés
Hét nagy londoni befektetési és elemző ház - Morgan Stanley, Goldman Sachs, Barclays Capital, 4cast, BNP Paribas, TD Securities, JP Morgan - közül három látott esélyt arra, hogy a magyar jegybank még az idén, akár már hétfőn (4cast) kamatot emelhet, tekintettel az adóintézkedések következtében is várhatóan romló inflációs kilátásokra és a szintén romló piaci környezetre.
A Reuters elemzői konszenzusa már és a hátralevő egy hónapra is tartást valószínűsített. Az 21 elemzőből 20 a kamat tartását prognosztizálta, egy közgazdász valószínűsített emelést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.