Megállt a lejtőn a magyar gazdaság

A szakértőket ismét kellemes meglepetésként érte a magyar GDP-adat. Az előzetesen vártnál fél százalékponttal gyorsabb, 1,6 százalékos növekedési ütemet produkált a gazdaság a tavalyi harmadik negyedévhez képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adataiból. Ennél gyorsabb utoljára 2008 második negyedében volt a bővülés, éves átlagban pedig könnyen négyéves csúcsot dönthet a mutató. A kedvező statisztika alapján ugyanis megemelhetik az elemzők a várakozásaikat, mint ahogy az első negyedéves várt feletti eredményt követően is tették.

Ez a harmadik olyan három hónap, amikor a szezonálisan kiigazított GDP-adat is növekedést mutat az előző időszakhoz képest, ezúttal 0,8 százalékosat. Ha az első három negyedévi adatot nem módosítja jelentősen lefelé a KSH, akkor csak úgy jöhet ki egyszázalékos vagy az alatti éves növekedés, ha legalább egyszázalékos visszaesést produkál az utolsó három hónapban a gazdaság. A külső piaci konjunktúra kifulladásával számítanak ugyan lassulásra a közgazdászok, de ilyen drasztikus hanyatlást senki sem jelez előre az év hátralevő részére.
Az elemzők optimistán viszonyultak a kijött adatokhoz, már látják a jeleit a fogyasztás élénkülésének is. A növekedési prognózisok máris elkezdtek javulni. Korábban egy százalék alatti bővüléssel számoltak a közgazdászok 2010-re, ez jövőre 2,5-3 százalék köré gyorsulhat. A kormány is hasonló, bár a piacinál némileg optimistább gazdasági pályával kalkulált a hetekben véglegesedő jövő évi büdzsé megalapozásakor.

A magánfogyasztás növekedésnek tudott indulni, de az ipar és az export a húzóerő – mondta lapunknak Barta György, a CIB elemzője. Ezen szektorok az előző időszakban ellensúlyozták a többi komponens zsugorodását. A beruházások tekintetében bizonytalanságot lát az elemző, de „a mínuszok elkezdhettek csökkenni” – tette hozzá. A nettó export növekedése várhatóan alábbhagy, a főbb partnerek kedvezőtlenebb gazdasági ciklusba kerülnek, így a kivitel hozzájárulása kisebb lesz a bővüléshez. Magyarország nagymértékben támaszkodik a külpiacra, így sérülékeny. A kedvezőtlenebb külgazdasági helyzet következtében ez a sérülékenység megmutatkozik – magyarázta az elemző. „Az ipar a zászlóshajója a gazdaságnak, azonban az építőipar gyengélkedik, és a mezőgazdaság is rossz helyzetben van” – mondta Barta a termelési oldalról. Az éves GDP-növekedési ütemet a CIB szakértője egy százalékra várja. Az adócsökkentésnek pozitív hatása van, de a válságadókat a cégek átháríthatják, s ez a hatást ellensúlyozhatja – érvelt a szakember.

A tavalyi bővülési adatokat lefelé módosította a KSH, ez is feljebb tornázza az idei mutatókat – világított rá Samu János, a Concorde Értékpapír elemzője. A mélyponton a 8 százalékot is elérte 2009-ben a zuhanás, ez fél százalékponttal nagyobb a korábban közöltnél. Az éves átlagos GDP-csökkenés pedig 6,3 helyett 6,7 százalékos lett. Mindez ugyanakkor az idei első fél év számait mégsem befolyásolta.
A belföldi fogyasztás élénkülését Samu is valószínűnek tartja, és Bartához hasonlóan egy százalékra emelte az idei növekedési prognózisát. A jövő évi GDP-várakozások megemelését is kilátásba helyezte a közgazdász, ezt a költségvetésbe beépített 2 százaléknyi keresletösztönzéssel is indokolja. Szerinte a monetáris tanács ezt a bővülést a további monetáris lazítás elleni érvként láthatja, így a következő hónapokra nagyon kis esélyét látja annak, hogy csökkentik az irányadó kamatlábat. A szigorúbb monetáris politikát egyébként a várakozások felett alakuló infláció is indokolttá teszi.

A magyar gazdaság teljesítménye az unió által preferált, szezonálisan kiigazított éves adat szerint 2,1 százalékot mutatott, ez éppen megegyezik az EU átlagos teljesítményével – derült ki a szintén frissen megjelent Eurostat-adatokból. A 2006-ban kezdődött költségvetési megszorítások hatásaként került a magyar növekedés az uniós átlag alá, így jelentős fejleménynek nevezhető a leszakadási folyamat megállása. Az eurózóna 1,9 százalékkal bővült a harmadik negyedévben, csakúgy, mint a másodikban, a három hónapos növekedési adat mindkét térségben 0,4 százalékos volt. Az előző negyedben még egyszázalékos bővülést mutatott az EU és a valutaövezet is. Európa láthatólag kettészakadt, ami a növekedési teljesítményt illeti. A mezőny első felében a külkereskedelemben erős gazdaságok szerepelnek. Kiemelkedik a meghatározó országok közül Németország, amelynek éves növekedési üteme a 4 százalékot közelíti. Eközben a még mindig pénzügyi gondokkal küszködő tagállamokban tovább zsugorodik a GDP, a sereghajtó a legnagyobb finanszírozási gondokat cipelő Görögország.

Az EU ipara eközben éves alapon 5,8 százalékos bővülést tudott felmutatni, míg augusztusban 8 százalékos volt a növekedés. Az eddig megjelent adatok szerint a magyarországi bővülést csak négy tagállam múlta felül. Kimondottan erős a konjunktúra a régiónkban, mivel Lengyelország és Csehország is két számjegyű növekedést jelentett, de várhatóan a később megjelenő szlovák adat sem marad el ettől.

Az EU ipara eközben éves alapon 5,8 százalékos bővülést tudott felmutatni, míg augusztusban 8 százalékos volt a növekedés. Az eddig megjelent adatok szerint a magyarországi bővülést csak négy tagállam múlta felül. Kimondottan erős a konjunktúra a régiónkban, mivel Lengyelország és Csehország is két számjegyű növekedést jelentett, de várhatóan a később megjelenő szlovák adat sem marad el ettől. -->