A bővülés első jelei
Ha azonban az üzleti feltételeket nézzük, akkor nem meglepő a lejtmenet folytatódása. A recesszió még éppen hogy véget ért, érezhető gazdasági növekedés azonban még nem indult be, így a válság során felszabadult kapacitások nagy része még most is kiaknázásra vár. Amíg ez a helyzet, bővítő beruházásra nincs szükségük a vállalatoknak. A hitelezési aktivitás sem közelíti meg a válság előttit, habár az idén már érezhetően javult a piaci szereplők visszajelzései szerint a helyzet. Emellett az uniós források is egyre nagyobb ütemben érkeznek, még ha vannak is elmaradások ezen a téren.
A KSH-tájékoztató részleteiből az is kiderült, hogy a lakásberuházások mélyrepülése fogja vissza leginkább a gazdaságot. Éves alapon 3,8 százalékkal estek vissza az építési beruházások, miközben a gép- és berendezésberuházások nagyjából stagnáltak. Néhány ágazatban kiemelkedő volt a harmadik negyedév, szembeötlő például az oktatásban látható, közel 90 százalékos megugrás. A hivatal ezt az oktatás minden területén megvalósuló intézménybővítésekkel, -felújításokkal magyarázza. Jól teljesített a jelentősebb ágazatok közül a feldolgozóipar is, emellett kiugró volt a pénzügyi szektorban mért bővülés.
Hatalmas, 30 százalék feletti csökkenés volt eközben a mezőgazdaságban, e mögött az állhat, hogy a termelők jövedelmezősége már második éve igen alacsony szinten van. Az autópálya-építéseket is tartalmazó szállítási szektor csökkenésének oka, hogy az előző évi bővülést okozó, költségvetésből finanszírozott nagy projektek többsége befejeződött a KSH tájékoztatása szerint. Néhány kisebb súlyú ágazatban is szinte leálltak a beruházások.
A következő évek kilátásait meghatározzák a külföldi vállalatok nagyprojektjei, miközben az állami beruházásoktól nem várható tartós impulzus. Az idei csökkenés után jövőre gazdaságelemzők 3-5 százalék körüli emelkedésre számítanak, így ez lehet az egyik húzóereje a növekedésünknek. Ennél látványosabb számokat akkor láthatunk, ha a lakásberuházások is magukhoz térnek.
Vélemény
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője„Lehetett rá számítani, hogy megindul a feldolgozóipari beruházás, ezt igazolják most vissza a számok. Az azonban kevésbé kedvező, hogy viszonylag szűk kört érint a fellendülés, a gépberuházások összgazdasági szinten nem tudtak még így sem növekedni. Ezzel együtt is úgy látszik, megalapozott a következő évek exportnövekedése, ez – szemben a mostani gazdaságpolitikával – stabilitást kölcsönöz a gazdaságnak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a viszonyítási bázis is igen alacsonyra került a válság során. Az utóbbi két év gyenge forintárfolyama is játszhatott némi szerepet abban, hogy a nemzetközi vállalatok újra Magyarországot választják célpontként. Míg ugyanis 2004-ben nálunk volt euróban mérve a legmagasabb a bérszínvonal, mostanra a legalacsonyabb lett a visegrádi országok között. Persze fontosabb a szerepe a jó infrastruktúrának, illetve a korábban megtelepedett külföldi vállalkozások összességében kedvező tapasztalatainak.” BD
Raskó György, agrárközgazdász
„Nem okozott meglepetést a tegnapi beruházási adat a mezőgazdaság terén, az utóbbi hónapok folyamatai alapján erre lehetett számítani. Ahol nagy szükség lenne beruházásokra, az az állattenyésztés és az öntözés területe, ám itt nem állnak rendelkezésre olyan források, amelyek valóban lehetővé tennék a fejlesztések megindítását. A termelőktől nem várható el, hogy saját szakállukra invesztáljanak komoly öszszegeket az ágazatba, az állattenyésztés megtérülési rátája ugyanis régóta nagyon alacsony, és az öntözési rendszerek is csak hosszú idő alatt térülnek meg. Állami támogatás nélkül nehezen képzelhető el növekedés e téren, ám a mezőgazdasággal kapcsolatos stratégiai kormányzati terveket egyelőre homály fedi. Márpedig mire a beruházások és az általuk generált növekedés megjelenik a statisztikában, az időbe telik, így biztosra vehető, hogy jövőre drámai lesz a visszaesés mértéke. Az ágazatot jelenleg a várakozás, a kivárás jellemzi.” KR
Szegő Róbert, a Gordiusz Alfa Kft. ügyvezető igazgatója
„A gépipari beruházások adatán az érződik, hogy valós gazdasági konjunktúra hiányában egyelőre a cégek nem valósítanak meg jelentős bővítéseket. Klasszikus beruházásnövekedésről még nem beszélhetünk, hiszen a magyar vállalatoknál nem a kapacitás bővítése történik, hanem elsősorban az eszközök amortizáció miatti cseréje vagy egy korszerűbb technológiára való átállás. Ez pedig nem képes jelentős beruházási keresletet teremteni. Fontos tényező az is, hogy a gépiparban – elsősorban a gépjárművek és a háztartási eszközök gyártásában – a kihasználatlan kapacitások aránya még mindig 20-30 százalék, a termelés ugyanis csak lassan kapaszkodik vissza a válság előtti szintre. Jelentős fellendülésre még jövőre sem számítok, a beruházások – részben a jelenlegi kapacitásfelesleg miatt – csak stagnálásra, netán szerény növekedésre lesznek képesek. A gépiparban a nagy autógyárak termelésének megindulásával, 2013-tól lehet bővülésre számítani.” KR
„Lehetett rá számítani, hogy megindul a feldolgozóipari beruházás, ezt igazolják most vissza a számok. Az azonban kevésbé kedvező, hogy viszonylag szűk kört érint a fellendülés, a gépberuházások összgazdasági szinten nem tudtak még így sem növekedni. Ezzel együtt is úgy látszik, megalapozott a következő évek exportnövekedése, ez – szemben a mostani gazdaságpolitikával – stabilitást kölcsönöz a gazdaságnak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a viszonyítási bázis is igen alacsonyra került a válság során. Az utóbbi két év gyenge forintárfolyama is játszhatott némi szerepet abban, hogy a nemzetközi vállalatok újra Magyarországot választják célpontként. Míg ugyanis 2004-ben nálunk volt euróban mérve a legmagasabb a bérszínvonal, mostanra a legalacsonyabb lett a visegrádi országok között. Persze fontosabb a szerepe a jó infrastruktúrának, illetve a korábban megtelepedett külföldi vállalkozások összességében kedvező tapasztalatainak.” BD
Raskó György, agrárközgazdász
„Nem okozott meglepetést a tegnapi beruházási adat a mezőgazdaság terén, az utóbbi hónapok folyamatai alapján erre lehetett számítani. Ahol nagy szükség lenne beruházásokra, az az állattenyésztés és az öntözés területe, ám itt nem állnak rendelkezésre olyan források, amelyek valóban lehetővé tennék a fejlesztések megindítását. A termelőktől nem várható el, hogy saját szakállukra invesztáljanak komoly öszszegeket az ágazatba, az állattenyésztés megtérülési rátája ugyanis régóta nagyon alacsony, és az öntözési rendszerek is csak hosszú idő alatt térülnek meg. Állami támogatás nélkül nehezen képzelhető el növekedés e téren, ám a mezőgazdasággal kapcsolatos stratégiai kormányzati terveket egyelőre homály fedi. Márpedig mire a beruházások és az általuk generált növekedés megjelenik a statisztikában, az időbe telik, így biztosra vehető, hogy jövőre drámai lesz a visszaesés mértéke. Az ágazatot jelenleg a várakozás, a kivárás jellemzi.” KR
Szegő Róbert, a Gordiusz Alfa Kft. ügyvezető igazgatója
„A gépipari beruházások adatán az érződik, hogy valós gazdasági konjunktúra hiányában egyelőre a cégek nem valósítanak meg jelentős bővítéseket. Klasszikus beruházásnövekedésről még nem beszélhetünk, hiszen a magyar vállalatoknál nem a kapacitás bővítése történik, hanem elsősorban az eszközök amortizáció miatti cseréje vagy egy korszerűbb technológiára való átállás. Ez pedig nem képes jelentős beruházási keresletet teremteni. Fontos tényező az is, hogy a gépiparban – elsősorban a gépjárművek és a háztartási eszközök gyártásában – a kihasználatlan kapacitások aránya még mindig 20-30 százalék, a termelés ugyanis csak lassan kapaszkodik vissza a válság előtti szintre. Jelentős fellendülésre még jövőre sem számítok, a beruházások – részben a jelenlegi kapacitásfelesleg miatt – csak stagnálásra, netán szerény növekedésre lesznek képesek. A gépiparban a nagy autógyárak termelésének megindulásával, 2013-tól lehet bővülésre számítani.” KR -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.