Legalább 500 milliárd, de inkább 700-750 milliárd forinttal kell csökkenteni 2012-ben a nyugdíjkifizetéseket akkor, ha valóra válik a szerdán a Magyar Közlönyben közzétett, a nyugdíjreformmal kapcsolatos lépésekről szóló kormányrendelet. Ebben ugyanis többek között az az elvárás szerepel, hogy a jövőben nyugdíjat csak a nyugdíj céljára befizetett összegekből lehet finanszírozni, egyéb költségvetési bevétel terhére nyugdíj nem fizethető ki. Vagyis a kormány – elvi szinten helyesen – véget kíván vetni annak az immár évtizedes hagyománynak, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapot (NYA) évi több száz milliárd adóforinttal kell aládúcolni.
Ez a kormányzati terv 2012-től azonban meglehetősen érdekes helyzetet teremt. Jövőre – mint az immár köztudott – a magán-nyugdíjpénztáraktól visszatérő vagyonból 451 milliárd, a korábban szintén a magánkasszákat illető járulékok visszatereléséből pedig 361 milliárd forintnyi egyszeri bevételhez jut a NYA – legalábbis ezek a számok szerepelnek a jövő évi büdzsében. E két tétellel azonban 2012-től már nem számolhat a kabinet, vagyis rögtön egy több mint 810 milliárd forintos lyuk keletkezik a nyugdíjbiztosításnál.
További részletek a holnapi Világgazdaságban!
A kormányrendelet több ponton átfedésben van azzal a nyugdíjtanulmánnyal, amit két hete publikált a Nemzetgazdasági Minisztérium. De a tanulmány még jóval többet ígért a visszalépőknek annál, ami most a kormányrendeletből kihámozható - írja az Index.
A tanulmányban a kormány a mainál magasabb adóengedményt ígér az önkéntes befizetések után, de jelzi, hogy számít a pénztárakra az ország belső finanszírozási képességének javításában. Ez alapján elképzelhető, hogy az önkéntes kasszák a megugró adókedvezményekért cserébe több állampapírt kell tartsanak portfolióikban, vagy a kabinetnek fontos projekteket, gazdasági szektorokat kell finanszírozzanak az összegyűlt pénzekből.
A nyugdíjtanulmány egy másik célkitűzését is beletették az új jogszabályba. Eszerint az állami nyugdíjrendszer pénzügyi egyensúlyát úgy kell megvalósítani, hogy a jövőben a nyugdíjkiadásokat el kell választani a nyugdíjpénzekből finanszírozott, de valójában szociális jellegű kifizetésektől.
A jövő évi költségvetésben a 3000 milliárdot meghaladó nyugdíjkifizetésekkel szemben az állami kassza bevételei csak 2100 milliárd körül vannak. A hiányt mindig is hitelből meg adókból pótolták – jövőre ezt váltja fel a nyugdíjállamosítás.
A rendelet a nyugdíjak finanszírozásának módját teljesen átalakítja azzal, hogy a szociális és a szolidaritási elemeket elválasztja. Az öregségi, szolidaritási nyugdíjakat ezentúl csak a nyugdíjalapba befizetett járulékokból lehet majd finanszírozni, tehát a rendszerbe nem érkezhet több adóforint. A szociális jellegű kifizetéseket azonban kiveszik a nyugdíjrendszerből, ezeket a nyugdíjkasszából már nem, csak a központi költségvetésből lehet finanszírozni.
A rendelet felsorolja, hogy a visszalépőknek milyen lehetőségeik vannak reálhozamaik felvételére, de az továbbra sem derül ki, hogy a számításokhoz szükséges adatokból ki kalkulálja majd az infláció fölötti hozamokat. Ezt egyelőre csak a kormányszóvivő nyilatkozatából tudjuk, eszerint ez a pénztárak feladata lesz a reálhozam kifizetése.
A feladat nehéz, ráadásul költségigényes, hiszen a reálhozam minden pénztártagnál eltérő, ezért tagonként egyedi számításokat kell végezni a pontos eredményhez. Korábbi beszélgetéseink alapján úgy tudjuk, a pénztárak szinte biztosak voltak abban, hogy ezzel a feladattal már nem őket találják meg. Annyi könnyítés azért van, hogy a kasszák a munka költségeit a pénztártagok reálhozamára terhelhetik, az viszont egyelőre nem világos, hogy a veszteséges ügyfelek miatti költségeket ki fizeti – a számításokat ugyanis az ő esetükben is el kell majd végezni.
Mi a reálhozammal kapcsolatos teendő?
Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő magánnyugdíjpénztári tagok reálhozamának kifizetése 2011 április közepétől kezdődhet meg. Eszerint a reálhozam kifizetése a magánnyugdíjpénztárak kötelezettsége.
"A pénztárak az eszközök átadásával és az átutalásokkal kapcsolatos költségeket érvényesítik a magánnyugdíjpénztári tag követelésével (reálhozam) szemben", azaz a magánnyugdíjpénztár-tag által "felvehető" összegből levonják az említett költségeket.
A reálhozam kifizetése
A reálhozam kifizetésére vonatkozóan a magánnyugdíjpénztáraknak ütemterv-készítési kötelezettségük van, amely alapján a kifizetések az adott időponttól kezdődnek meg.
Ha a visszalépő tagnak reálhozama van, a nyugdíjpénztárnál írásban kell nyilatkoznia arról, hogy mit szeretne tenni e hozammal.
Három lehetősége van:
- felveheti egy összegben;
- kérheti, hogy az egyéni számláján írják jóvá az állami nyugdíjbiztosítási alapban;
- illetve átutaltathatja önkéntes magán-nyugdíjpénztári számlájára.
A reálhozam adómentes.
Ha valaki elfelejt nyilatkozni a reálhozamról, akkor sem veszíti el az összeget, ebben az esetben ugyanis kap majd egy levelet a magánnyugdíjpénztárától 2011. március 1-31. között, amelyben emlékeztetik arra, hogy rendelkeznie kell a kifizetés sorsáról. Ha továbbra sem nyilatkozik, a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül a magánnyugdíjpénztár kiutalja ezt az összeget az érintett lakcímére.
Mit tartalmazzon a nyilatkozat?
A nyugdíjpénztárnál maradni szándékozók nyilatkozatának tartalmaznia kell az érintett tag nevét, lakhelyét, társadalombiztosítási azonosító jelét és magánnyugdíjpénztárának a nevét.
A nyilatkozatot a nyilatkozattételtől számított öt napon belül el kell küldenie a foglalkoztatójának is. A nyugdíjfolyósítók a beérkezett nyilatkozatokat legkésőbb 2011. március 1-jéig elküldik a magánnyugdíjpénztáraknak, amelyeknek 45 napon belül meg kell állapítaniuk azoknak a számát, akik visszalépnek az állami rendszerbe.
Szocialista bírálat
Korózs Lajos, szocialista politikus szerint Selmeczi Gabriella kiszámolhatná, mennyi időbe telhet hárommillió ember nyugdíjügyi nyilatkozattétele, a megoldás ismeretében pedig támogassa a 2011. január 31-i határidő jövő év végéig történő meghosszabbítását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.