Putyin gázáremeléssel fenyeget
Az Oroszországból származó földgáz ára akár emelkedhet is az európai fogyasztók számára a hamarosan hatályba lépÕ uniós szabályozás miatt – közölte tegnap Brüsszelben Vlagyimir Putyin kormányfÕ. Az energiaügyek mellett az orosz WTO-csatlakozás kérdését is áttekintették az Európai Bizottság és az orosz kormány tárgyalásain.
A moszkvai kormány 12 tagja kísérte el Vlagyimir Putyin kormányfÕt a brüsszeli tárgyalásokra, amelyek központi elemét az energiapolitikai kérdések alkották. Moszkva számára komoly fejfájást okoz az EU úgynevezett harmadik energiacsomagja. A március elején hatályba lépÕ szabályozás többek között arra irányul, hogy tulajdonosi szinten szétválassza a gáztermelést és a vezetékek mÛködtetését annak megakadályozására, hogy egy cég a teljes ellátást kontrollálja egy adott országban. Ez komolyan sértheti az orosz gázóriás, a Gazprom érdekeit, így nem csoda, hogy Putyin a találkozón egyszerÛen „vagyonelkobzásnak” nevezte a javaslatot, amely szerinte akár azt is okozhatja, hogy az európai fogyasztók számára nÕ majd a gáz ára. José Manuel Barroso európai bizottsági elnök azzal válaszolt az orosz kormányfÕ kijelentésére, hogy a szabályozás megfelel a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elÕírásainak, mivel egyaránt vonatkozik az uniós, illetve harmadik országbeli cégekre.
A harmadik energiacsomag emellett az EU energiaellátásának a diverzifikálását is erÕsítené, ez szintén nem okoz nagy örömöt Moszkvában. Oroszország jelenleg ugyanis az unió legfontosabb energiaszállítója (olaj, olajtermékek, földgáz, szén, uránium), s lefedi az EU olaj- és földgázfogyasztásának több mint 25 százalékát. A függés kölcsönös, ugyanis az unió az orosz energiaexport legfontosabb piaca.
Oroszország teljes olajkivitelének 88, földgáz- és szénexportjának 70, illetve 50 százaléka irányul ugyanis az unióba. A tegnapi tárgyalások peremén Alekszej Miller, a Gazprom vezére annak a reményének adott hangot, hogy az észak-afrikai események fokozzák majd az európai keresletet az orosz földgáz iránt a Déli Áramlaton keresztül, a vezetéket a tervek szerint 2015-ben adják át. Az EU kormányai, illetve energiaipari cégei pedig a Gazprommal kötött hosszú távú gázszerzÕdések ügyében szeretnének elÕrelépést elérni. A kétoldalú szerzÕdésekben ugyanis a földgáz árát a nyersolajéhoz kötik, amely jelenleg jóval magasabb, mint a gáz spotpiaci ára. Az uniós energiaszektor a spotárakhoz kötné a díjszabást, ezt azonban a Gazprom elutasítja.
Kereskedelmi kérdésekrÕl is szót ejtettek a tárgyalásokon. Oroszország a világ egyetlen olyan nagyobb gazdasága, amely még nem tagja a WTO-nak. Az orosz belépésrÕl közel húsz éve folynak a tárgyalások, Brüsszel pedig világos jelzést kíván kapni arról, hogy Moszkva elfogadja-e azokat a reformokat, amelyek szükségesek a csatlakozáshoz. Az uniós cégek azt szeretnék elérni, hogy Moszkva még a belépés elÕtt módosítsa kereskedelemre és a szellemi tulajdonra vonatkozó rendelkezéseket. Az autókra, illetve a mezÕgazdasági eszközökre kivetett orosz vám csökkentése is az EU-s kívánságlistán szerepel. Problémás kérdések közé tartozik például a faárura kivetett orosz exportvám. Emellett a Szibéria felett átutazó légitársaságokra kivetett különdíj is terheli az EU–orosz gazdasági kapcsolatokat. Moszkva viszont azt kifogásolja, hogy az orosz cégek nehezen férnek hozzá az uniós piachoz. A mezÕgazdaság terén például csak 14 orosz társaságnak van engedélye az EU-n belül, miközben négyezer uniós cég van jelen az orosz agráriumban.
ÉlénkülÕ gazdasági kapcsolatok
Az EU–orosz gazdasági kapcsolatok az elmúlt években erÕsödtek. Moszkva az unió harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere az USA és Kína után. Az EU 2009-ben 66 milliárd euró értékben exportált Oroszországba (ez összes kivitelének hat százaléka).Az Oroszországból érkezÕ import 115 milliárd eurót tett ki 2009-ben (ez az öszszes EU-behozatal 9,6 százaléka, s ezzel Moszkva a harmadik legfontosabb partner ebben a tekintetben). Valójában az Oroszországból érkezÕ import 65 százalékát az energiabehozatal fedi le. Fordított szemszögbÕl nézve pedig az mondható el, hogy az EU Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere.
A tÕkebefektetések terén az unió számít a legnagyobb befektetÕnek Oroszországban. 2008-ban például 25,5 milliárd eurót fektetett be ott, az invesztíció értéke azonban a válság hatására csökkent 2009-ben. Utóbbi évben a fordított irányú tÕkeáramlás 3,3 milliárd eurót tett ki.
Az Oroszországból érkezÕ import 115 milliárd eurót tett ki 2009-ben (ez az öszszes EU-behozatal 9,6 százaléka, s ezzel Moszkva a harmadik legfontosabb partner ebben a tekintetben). Valójában az Oroszországból érkezÕ import 65 százalékát az energiabehozatal fedi le. Fordított szemszögbÕl nézve pedig az mondható el, hogy az EU Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere.
A tÕkebefektetések terén az unió számít a legnagyobb befektetÕnek Oroszországban. 2008-ban például 25,5 milliárd eurót fektetett be ott, az invesztíció értéke azonban a válság hatására csökkent 2009-ben. Utóbbi évben a fordított irányú tÕkeáramlás 3,3 milliárd eurót tett ki. ElÕzmények Az Európai Bizottság és az orosz kormány között 1997-ben kezdÕdtek el a hivatalos tanácskozások. Legutóbb 2009 februárjában, Moszkvában tartották az ülést. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.