Putyin gázáremeléssel fenyeget

Az Oroszországból származó földgáz ára akár emelkedhet is az európai fogyasztók számára a hamarosan hatályba lépÕ uniós szabályozás miatt – közölte tegnap Brüsszelben Vlagyimir Putyin kormányfÕ. Az energiaügyek mellett az orosz WTO-csatlakozás kérdését is áttekintették az Európai Bizottság és az orosz kormány tárgyalásain.

A moszkvai kormány 12 tagja kísérte el Vlagyimir Putyin kormányfÕt a brüsszeli tárgyalásokra, amelyek központi elemét az energiapolitikai kérdések alkották. Moszkva számára komoly fejfájást okoz az EU úgynevezett harmadik energiacsomagja. A március elején hatályba lépÕ szabályozás többek között arra irányul, hogy tulajdonosi szinten szétválassza a gáztermelést és a vezetékek mÛködtetését annak megakadályozására, hogy egy cég a teljes ellátást kontrollálja egy adott országban. Ez komolyan sértheti az orosz gázóriás, a Gazprom érdekeit, így nem csoda, hogy Putyin a találkozón egyszerÛen „vagyonelkobzásnak” nevezte a javaslatot, amely szerinte akár azt is okozhatja, hogy az európai fogyasztók számára nÕ majd a gáz ára. José Manuel Barroso európai bizottsági elnök azzal válaszolt az orosz kormányfÕ kijelentésére, hogy a szabályozás megfelel a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elÕírásainak, mivel egyaránt vonatkozik az uniós, illetve harmadik országbeli cégekre.

A harmadik energiacsomag emellett az EU energiaellátásának a diverzifikálását is erÕsítené, ez szintén nem okoz nagy örömöt Moszkvában. Oroszország jelenleg ugyanis az unió legfontosabb energiaszállítója (olaj, olajtermékek, földgáz, szén, uránium), s lefedi az EU olaj- és földgázfogyasztásának több mint 25 százalékát. A függés kölcsönös, ugyanis az unió az orosz energiaexport legfontosabb piaca.

Oroszország teljes olajkivitelének 88, földgáz- és szénexportjának 70, illetve 50 százaléka irányul ugyanis az unióba. A tegnapi tárgyalások peremén Alekszej Miller, a Gazprom vezére annak a reményének adott hangot, hogy az észak-afrikai események fokozzák majd az európai keresletet az orosz földgáz iránt a Déli Áramlaton keresztül, a vezetéket a tervek szerint 2015-ben adják át. Az EU kormányai, illetve energiaipari cégei pedig a Gazprommal kötött hosszú távú gázszerzÕdések ügyében szeretnének elÕrelépést elérni. A kétoldalú szerzÕdésekben ugyanis a földgáz árát a nyersolajéhoz kötik, amely jelenleg jóval magasabb, mint a gáz spotpiaci ára. Az uniós energiaszektor a spotárakhoz kötné a díjszabást, ezt azonban a Gazprom elutasítja.

Kereskedelmi kérdésekrÕl is szót ejtettek a tárgyalásokon. Oroszország a világ egyetlen olyan nagyobb gazdasága, amely még nem tagja a WTO-nak. Az orosz belépésrÕl közel húsz éve folynak a tárgyalások, Brüsszel pedig világos jelzést kíván kapni arról, hogy Moszkva elfogadja-e azokat a reformokat, amelyek szükségesek a csatlakozáshoz. Az uniós cégek azt szeretnék elérni, hogy Moszkva még a belépés elÕtt módosítsa kereskedelemre és a szellemi tulajdonra vonatkozó rendelkezéseket. Az autókra, illetve a mezÕgazdasági eszközökre kivetett orosz vám csökkentése is az EU-s kívánságlistán szerepel. Problémás kérdések közé tartozik például a faárura kivetett orosz exportvám. Emellett a Szibéria felett átutazó légitársaságokra kivetett különdíj is terheli az EU–orosz gazdasági kapcsolatokat. Moszkva viszont azt kifogásolja, hogy az orosz cégek nehezen férnek hozzá az uniós piachoz. A mezÕgazdaság terén például csak 14 orosz társaságnak van engedélye az EU-n belül, miközben négyezer uniós cég van jelen az orosz agráriumban.

Az Oroszországból érkezÕ import 115 milliárd eurót tett ki 2009-ben (ez az öszszes EU-behozatal 9,6 százaléka, s ezzel Moszkva a harmadik legfontosabb partner ebben a tekintetben). Valójában az Oroszországból érkezÕ import 65 százalékát az energiabehozatal fedi le. Fordított szemszögbÕl nézve pedig az mondható el, hogy az EU Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere.

A tÕkebefektetések terén az unió számít a legnagyobb befektetÕnek Oroszországban. 2008-ban például 25,5 milliárd eurót fektetett be ott, az invesztíció értéke azonban a válság hatására csökkent 2009-ben. Utóbbi évben a fordított irányú tÕkeáramlás 3,3 milliárd eurót tett ki.

Az Oroszországból érkezÕ import 115 milliárd eurót tett ki 2009-ben (ez az öszszes EU-behozatal 9,6 százaléka, s ezzel Moszkva a harmadik legfontosabb partner ebben a tekintetben). Valójában az Oroszországból érkezÕ import 65 százalékát az energiabehozatal fedi le. Fordított szemszögbÕl nézve pedig az mondható el, hogy az EU Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere.

A tÕkebefektetések terén az unió számít a legnagyobb befektetÕnek Oroszországban. 2008-ban például 25,5 milliárd eurót fektetett be ott, az invesztíció értéke azonban a válság hatására csökkent 2009-ben. Utóbbi évben a fordított irányú tÕkeáramlás 3,3 milliárd eurót tett ki. ElÕzmények Az Európai Bizottság és az orosz kormány között 1997-ben kezdÕdtek el a hivatalos tanácskozások. Legutóbb 2009 februárjában, Moszkvában tartották az ülést. -->