Kamatot emelt az EKB

Közel három év után először kamatot emelt az Európai Központi Bank (EKB). Az infláció megfékezése érdekében a rátát 25 bázisponttal, 1,25 százalékra emelte a frankfurti testület. Ezzel az alapkamat elmozdult a közel két éve, 2009 májusa óta érvényes egyszázalékos rekordalacsony szintről, amellyel az EKB a 2008 végén kirobbant gazdasági válság hatásait próbálta enyhíteni az eurózóna gazdaságai számára.

A szigorítást az inflációs kockázatok erősödésével indokolta Jean-Claude Trichet EKB-elnök a kamatdöntő ülés utáni sajtótájékoztatón. A fogyasztói árak márciusban éves szinten ugyanis 2,6 százalékkal nőttek az eurózónában, ez 2008 októbere óta a legmagasabb érték, és jóval túllépi az Európai Központi Bank inflációs célsávjának kétszázalékos plafonját. Az inflációt elsősorban a megugró olaj- és élelmiszerárak okozzák, és félő, hogy az eurózóna legnagyobb gazdaságának számító Németország egyre gyorsabb növekedése tovább fokozza majd a drágulást.

Trichet elmondta: az EKB kormányzótanácsa egyhangúlag határozott az emelés mellett, de arról nem született döntés, hogy a mostani szigorítás egy kamatemelési ciklus kezdetét jelenti-e vagy sem. Elgondolkodtató, hogy egy hónappal ezelőtt Trichet még kizárta egy kamatemelési ciklus elindítását. A piaci szereplők mindenesetre úgy vélik: a mostani kamatemelés egy szigorítási ciklus kezdete lehet. Szerintük az idén további két emelés hatására 1,75 százalékig nőhet a ráta, egy év múlva pedig a kamatszint már elérheti a 2,25 százalékot is.
A gazdasági válság lecsengésével az EKB-t megelőzve már egyre több ország központi bankja, így a kínai, az indiai, valamint Európából a lengyel és a svéd döntött a monetáris szigorítás mellett, miközben az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a válságból kilábaló gazdaság támogatására még kivár a kamatemeléssel. Az EKB mostani emelése így megszakította azt a sorozatot, amikor is az EKB kamatemelését mindig megelőzte a Fed szigorítása.

A megemelt kamatszint emellett tovább nehezítheti az eurózóna súlyos adósságproblémákkal küzdő tagországait, amelyek közül Portugália épp az EKB döntése előtti napon kért mentőcsomagot az EU-tól. „A kamatemelés az utolsó dolog, amelyet Portugália, Görögország vagy Írország kívánhat” – mondta a világ legnagyobb kötvényalap-kezelőjének számító Pimco egyik európai vezetője a Bloombergnek. Az államadósság-terhek növekedése mellett a változó kamatozású hitelek magas aránya miatt szenvedhetik meg a monetáris szigorítást ezen országok.

A tegnapi kamatemelést a piac már beárazta, így az euró árfolyama az EKB döntése előtti nap 14 havi csúcsra emelkedett a dollárral szemben. A közös európai valutát 1,43 dollár felett jegyezték szerdán, és tegnap is e szint körül mozgott az árfolyam, ez viszont az exportvezérelt német gazdaság számára nem kedvező. Az EKB-kamatemelés következménye lehet még az árupiaci termékek további drágulása, ugyanis a zöldhasú gyengülése felfelé nyomhatja a dollárban jegyzett árakat.
Legutóbb közel három éve, 2008 júliusában emelt kamatot az EKB. Akkor a 4 százalékos rátát növelte meg 25 bázisponttal, a döntés egy két és fél évig tartó kamatemelési ciklus utolsó felvonása volt. Majd a gazdasági válság hatására 2008 őszén megindult az enyhítési periódus, és a ráta folyamatosan csökkent egészen 2009 májusáig, amikor is elérte a történelmi mélypontnak számító egyszázalékos szintet.

A brit jegybank nem változtatott

Az EKB-val ellentétben a brit jegybank tegnapi ülésén nem változtatott az alapkamaton. A ráta így továbbra is maradt a 2009 márciusa óta beállított történelmi mélypontján, 0,5 százalékon. A Bank of England annak ellenére sem emelt kamatot, hogy az infláció jelenleg kétszázalékos céljának több mint kétszerese. A jegybank addig nem kíván szigorítani a hitelfeltételeken, amíg be nem bizonyosodik, hogy az ismét beinduló gazdasági növekedést nem veti-e vissza a kormány megszorító csomagja.