Milyen veszélyek leselkednek a magyar gazdaságra? Kiderült!

A három pályában a költségvetést érintő kormányzati intézkedések befektetői megítélését, a nyersanyagárak alakulását, illetve az eurózóna periféria adósságválságát övező bizonytalanságot jelenítik meg.

A kormányzati intézkedések kedvező megítélése miatt javuló inflációs kilátások lehetővé teszik a kamatok csökkentését. Amennyiben azonban a világpiaci nyersanyagárak tovább nőnek, vagy az eurózóna periféria adósságválsága súlyosbodik, az alappályához képest magasabb kamatszint fenntartására van szükség – írja az MNB.

A kormány által bejelentett, a költségvetési hiányt és az államadósságot csökkentő intézkedéseket a nemzetközi befektetők kedvezően fogadták, azonban a forinteszközök kockázati felára továbbra is meghaladja a régió átlagát. Amennyiben a piac kedvezően ítéli meg a fiskális fenntarthatóság irányába tett lépéseket, jelentős mértékben csökkenhet a forinteszközöktől elvárt prémium és közelíthetünk a régiós átlaghoz – veti fel az egyik pályát az MNB. Az alappályánál kedvezőbb felvetés esetében a forint árfolyama is erősödne, ami az infláció csökkenésén keresztül lehetővé tenné az alapkamat mérséklését. A monetáris politikai lazítás gyorsabb gazdasági növekedéshez vezetne.

Az alappályában azzal számolnak, hogy a nyersanyagárak a jelenlegi magas szintről csökkenni fognak. Az olajár esetében a csökkenő határidős árakra, a mezőgazdasági termékek esetében a tavalyi kedvezőtlen év után az idei termés beérkezésére alapozza az elemzői stáb. "Ebben a kockázati pályában azt feltételezzük, hogy a nyersanyagárak az elmúlt évtizedben megfigyelt trendnek megfelelően nőnek az előrejelzési horizonton" – áll az Inflációs Jelentésben. Ez a növekedési ütem továbbra is kisebb az elmúlt két évben tapasztaltnál – jegyzi meg a jegybank.

„Szimulációnk szerint a nyersanyagárak további emelkedése tartósan magasabb kamatpályát tenne szükségessé” – áll a harmadik kockázati pálya feltevésében. A szigorúbb monetáris politika valamelyest fékezi a gazdasági növekedést és mérsékli a költségsokkok hatását.

Az infláció azonban ezzel együtt is magasabb, mint az alappályában. Az eurózóna perifériáján zajló szuverén adósságválság az elmúlt hónapokban csak korlátozott mértékben hatott a közép-kelet európai országok kockázati felárára. A krízis eszkalálódása azonban fokozottabb veszélyt jelenthet.

Egyrészt az eurózóna növekedése is fékeződne, ami érdemben visszavetné a magyar gazdaság külső keresletét. Másrészt a befektetők kockázatkerülése drasztikusan emelkedne, ami a hazai eszközök kockázati prémiumát is emelné. A kockázati prémium emelkedése önmagában magasabb, míg a külső kereslet visszaesése önmagában alacsonyabb kamatpályát indokol – írja az MNB.

A két hatás közül az előbbi dominál, ezért ez a szcenárió szigorúbb monetáris politikával konzisztens, miközben a prémium emelkedése miatt leértékelődne az árfolyam. A gyengébb árfolyam emeli az inflációt, amit teljes mértékben az alacsonyabb kereslet és a monetáris politikai szigorítás sem ellensúlyoz. A hazai konjunktúrát a kockázati prémium emelkedése és a külső kereslet visszaesése egyaránt fékezi – zárul a kivetés.

Az infláció abban az esetben alakulna a legkedvezőbben, ha a piac kedvezően ítéli meg a költségvetési kiigazítási intézkedéseket, és csökkennének a kockázati felárak. Ebben az esetben 2,5 százalék alá kerülne az infláció 2013 első felében. A 3 százalékos inflációs célt nem tudjuk teljesíteni az előrelejtés szerint abban az esetben, ha növekszenek a nyersanyagárak, illetve az EU adósságválsága folyamatosan mélyül.

A gazdaság növekedését erőteljesen fékezné az EU adósságválságának eszkalálódása és a nyersanyagárak jelentős növekedése. Alacsonyabb kockázati prémium esetében viszont az alappályánál gyorsabb lehet a GDP bővülési üteme.