Szaúdi pénzért megy Orbán

Orbán Viktor miniszterelnök szeptember végi szaúd-arábiai látogatása jelentős előrelépés lehet abba az irányba, hogy gazdasági előnnyé váljon Magyarországnak a Perzsa (Arab)-öböl menti országokkal ápolt jó kapcsolata. „Szaúd-Arábia, amely közel 800 milliárd dollárnyi tartalékkal és a világ legnagyobb olajkészletével rendelkezik, s amelyet elkerült a gazdasági válság, nagy erőkkel keresi a tőkekihelyezés módjait. E téren kiemelkedően jók Magyarország lehetőségei” – mondta lapunknak az MKIK magyar–arab tagozatának elnöke. Miklóssy Ferenc tájékoztatása szerint a fenti 800 milliárd jelentős részét kezelő Szaúdi Alap kész százmilliárdos nagyságrendben és hosszú távon beszállni a magyarországi életminőség javításához kapcsolódó fejlesztések (vízügy, környezetvédelem, egészségügy) finanszírozásába. A pénzt a világbanki és IMF-hiteleknél sokkal kedvezőbb feltételekkel kínálja. (Orbán Viktor februárban már részt vett Szaúd-Arábiában egy üzletember-találkozón.)

A lehetőség kiaknázása szempontjából szerencsés egybeesés, hogy miközben a kamara sok éve szoros kapcsolatot ápol az arab országok kamaráival és segíti az üzletemberek munkáját, a kormány is célul tűzte az Öböl menti országgal való kapcsolatok erősítését. Két hónapja, miután az arab országban lehetséges tőkebefektetésekről és élelmiszerexportról tárgyalt, Becsey Zsolt államtitkár már Magyarország stratégiai partnerének minősítette Szaúd-Arábiát. Vele utazott Pleschinger Gyula, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója, Lengyel László, az Eximbank igazgatója és Hajdú András, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályvezető-helyettese is, továbbá 15 üzletember. Megállapodtak egy gazdasági vegyes bizottság és egy üzleti tanács létrehozásáról, s felmerült, hogy szaúdi élelmiszer-logisztikai központ létesül Magyarországon.

Az MKIK-tól kapott tájékoztatás szerint Szaúd-Arábiát ugyan elkerülték az „arab tavasz” zavargásai, de azok hatására nagyszabású, több mint 171 milliárd dollár értékű szociális intézkedéscsomagot hagytak jóvá. Ezek megvalósítása növekvő építőipari tevékenységet eredményez. A magas- és mélyépítés mellett az energetikai, villamossági, IT-, egészségügyi, vegyipari és biotechnológiai szektor területén nyílnak kedvező piaci lehetőségek a magyar cégek számára.

A most lendület kapó együttműködés meglehetősen alacsony szintről indul, hiszen a Szaúd-Arábiába irányuló magyar export csak a tizede a húsz évvel ezelőtttinek. Kétoldalú kereskedelmi forgalmunk az utóbbi három évben harmadára zsugorodott, 2010-ben 112,8 millió dollár volt egy multinacionális cég forgalmának kiesése miatt. A szaúdi piacra csak versenyképes, magas színvonalú termékkel, szolgáltatással lehet bejutni. Az ország eddig közvetlenül nem fektetett be Magyarországon.

Az MKIK által a napokban szervezett szaúdi–ománi üzletember-találkozó tapasztalatai alapján hasonlóan ígéretesek az Ománnal kibontakozó kapcsolataink is. Omán a magyar vállalkozások számára a kevésbé telített piac, számunkra a rendezett politikai viszonyok és a viszonylag magas egy főre jutó GDP miatt lehet vonzó. Az MKIK a közelmúltban együttműködési megállapodást írt alá az ománi társszervezettel. Bár egyelőre az ománi exportunk is csökken „egyre több magyar cég nyit képviseletet az arab országban, ahol a Mol már megteremtette a bizalmat a hazai vállalkozások iránt” – mondta Miklóssy Ferenc, aki már a következő: a kuvaiti és katari üzletember-találkozó előkészítésén dolgozik.

Akadályok a magyar oldalon

Gátja az arab országokkal kibontakozó gazdasági kapcsolatoknak Magyarország túl szigorú vízumkiadási gyakorlata, illetve a befektetésösztönzés területén az egyablakos ügyintézés hiánya. „Miközben egy magyar állampolgár 24 órán belül megkaphatja a legtöbb arab ország vízumát, s az ománit pedig elég a határon átvennie, addig egy szaúdi bankvezér is csak hosszú procedúra után kap háromnapi itt-tartózkodásra szóló engedélyt” – hozott példát a magyar–arab tagozat elnöke. Fontos egyezmények várnak még megkötésre, így a kettős adózás elkerüléséről szóló, illetve a befektetésvédelmi megállapodás. Jó viszont, hogy a január 17-e óta hetente négyszer közlekedő Budapest–Doha járat hamarosan naponta indul.