Alapnyugdíj várható

„Az ősz folyamán olyan nem kis falatok kerülnek a kormány elé, mint a nagy ellátórendszerek átszervezése” – fogalmazott tegnap Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a lovasberényi kormányülés kapcsán. Az, hogy mire jutottak a miniszterek a több százmilliárd forintos megtakarítási kényszer nyomása alatt, valószínűleg csak holnap dől el. Orbán Viktor miniszterelnök a döntések bejelentése mellett egy 3-4 százalékpontos államadósság-csökkentésről is beszél majd az előzetes hírek szerint (lásd keretes írásunkat).

Annak ellenére, hogy a kormányülésen ez a téma is szóba kerül, az bizonyos, hogy a nyugdíjrendszer átalakításáról még holnap sem derülnek ki részletek. A Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) ugyanis csak holnap egyeztetnek a fő irányokról. Lapértesülések alapján vi-szont olyan jövő rajzolódik ki e téren, amelyben az időskori ellátás egy alap- és egy jövedelemarányos nyugdíjra épül. Az Origo hírportál értesülése szerint a miniszterelnök „ragaszkodik” egy alapnyugdíj bevezetéséhez. Ez nem a jelenleg is létező nyugdíjminimum szerepét venné át, hanem egy alapvető, ám meglehetősen alacsony öszszegű járandóságot biztosítana az időseknek. A körülbelüli mértéke szakemberek szerint havi 40-45 ezer forint lenne. Az viszont egyelőre homályos, hogy ez az alapnyugdíj alanyi jogon járna-e, úgy, ahogy Európa több országában, vagy ennek odaítélését is szolgálati időhöz (az előzetes értesülések szerint 20 évnyihez) kötné a kabinet.

Az alapnyugdíjat egészítené ki az úgynevezett munkanyugdíj, vagyis az az összeg, amely a bér után befizetett járulékokból áll össze, és amelyet a jövőben egyéni számlán vezetnének. Az alapnyugdíj bevezetésével a munkanyugdíjak összege a jelenlegihez képest csökkenne, vagyis előbbi nem adódik hozzá automatikusan a mostani járandósághoz. A kétféle nyugdíj finanszírozása is meglehetősen képlékeny még: a nemzetközi gyakorlat szerint az alapnyugdíjat nem járulékból fizetik, hanem általános költségvetési bevételekből. Ehhez képest az NGM munkaanyaga a munkáltatók 24 százalékos járulékát jelöli meg az alapnyugdíj forrásaként. Utóbbira 10 százalékot fordítanának, hét százalék a munkavállalók egyéni számlájára kerülne, a fennmaradó hét százalék pedig további nyugdíjjellegű kiadásokat (rokkant- és árvaellátásokat) finanszírozna. A munkavállaló béréből levont 10 százalék értelemszerűen az egyéni számlára kerül, a későbbi jövedelemarányos időskori ellátás fedezeteként.

Azt, hogy mindezek együtt járnak-e a nyugdíjak összegének esetleges csökkenésével, egyelőre nem tudni. Orbán Viktor kormányfő viszont már többször hangsúlyozta: olyan szisztémát kell kialakítani, amely „megakadályozza az államadósság újratermelődését”. Vagyis el kell érni, hogy a nyugdíjkasszában ne legyen deficit, ehhez pedig több százmilliárdos megtakarításra van szükség. Könnyen lehet az is, hogy a kabinet végül mégis az úgynevezett svéd modell mellett kötelezi el magát: a választások előtt hallani lehetett ilyen felvetéseket vezető fideszes politikusok szájából. E modell lényege, hogy a járandóságokat a a befizetésekhez köti, így nem teszi lehetővé, hogy a nyugdíjalap egyenlege akár egyetlen évben is mínuszba csússzon. Amenynyiben ez a veszély fenyeget, az indexálási szabályok módosításával áll helyre az alap nullás egyenlege.

Tovább csökken az államadósság

Három-négy százalékpontos újabb államadósság-csökkenést jelent be Orbán Viktor kormányfő holnap. Azt, hogy honnan származik a 800-1000 milliárd forintos csökkentés forrása, egyelőre nem tudni. Kézenfekvő lehetőség a magánnyugdíjpénztáraktól származó vagyonelemek egy részének értékesítése. Emellett az állam rendelkezik még egy mintegy 160 milliárd forintos, azonnal mobilizálható összeggel is a második nyugdíjpillérből. Szóba jöhet az IMF-hitel már lehívott, de el nem költött 1,7 milliárd eurójának a visszafizetése is: ez jelenleg mintegy 465 milliárd forintnak felel meg.