MNB: Még mindig jól járhatunk az euróbevezetéssel

Kiadta legfrissebb jelentését a konvergenciáról a Magyar Nemzeti Bank. Bár a csatlakozásunk nincs napirenden, arra igyekeztek választ kapni, milyen előkészületek, milyen gazdaságpolitika mellett lehetünk sikeres eurózóna-tagok. Jelentős gazdasági előnyökkel kecsegtet a csatlakozás, ugyanakkor komoly kockázatokat is hordoz – jegyezte meg Kovács Mihály András, a jegybank szakértője az anyagot bemutató sajtótájékoztatón.

A legfontosabb teendő a jelentés szerint, hogy az inflációs várakozásokat az eurózónára jellemző szinten sikerüljön lehorgonyozni. Meg kell teremteni emellett egy fiskális mozgásteret is, amelyről csak 50 százalék alatti adósságráta mellett lehet beszélni. Egy hatékony pénzügyi felügyeleti rendszerrel meg kell állítani a magánszektor túlfűtöttségét is. A sikerhez elengedhetetlen egy rugalmas, a versenyhelyzetre hatékonyan reagáló munkaerőpiac is – jegyezte meg a szakértő.

A most bajban lévő eurózóna-tagok esetéből is levontak néhány tanulságot. Bár nem mindenhol volt laza a költségvetési politika, de mindenütt hiányzott az egyes szektorok túlzott eladósodását korlátozó egységes szabályozás, egy úgynevezett makroprudenciális felügyelet. Az is gondot okoz, hogy nem áll egy közös fiskális politika a közösségi monetáris politikával párban. Eseti politikai alkuk során formálódott a tagállamok közötti szolidaritás, ami nem bizonyult elégségesnek.

Az Egyesült Államokkal összehasonlítva pedig sokkal kedvezőbb az adósságpálya, kisebbek a bérkülönbségek, és az inflációs eltérések is kisebbek az euróövezetben, mégis sokkal kockázatosabbnak látják a befektetők az eurózónát. Ezt az intézményi gyengeségek okozhatják. Nehéz lesz ugyanakkor megtalálni az egyensúlyt, még ha a válságban jó irányba tett lépések voltak, csak lassan. A válság kiszélesedése a kockázatközösség kiszélesítése irányába kellene hasson, de az övezet nem föderális berendezkedésű. Mivel gyökeresen eltér az állami szerepvállaláshoz való viszony, ezért nehéz közös nevezőt találni a tagállamok között.

A fentiekkel együtt is jelentős előnyök származhatnak az euróövezeti csatlakozásból. Várhatóan felpörgeti a külkereskedelmet, az árfolyam-kiigazítás hiánya pedig hatékonyabb gazdálkodásra ösztönöz. Magyarország ugyanakkor máris az egyik legjobban integrált gazdaság a nem eurózóna-tagok közül, így a további élénkítő hatás mértéke kérdéses. A pénzügyi integráció már kicsit előre is szaladt, erre vezetik vissza a devizában történt eladósodást. A pénzügyi stabilitást egyértelműen javulna a helyzet, hiszen az MNB helyett az EKB lenne a végső hitelező.

Nagy a kockázata viszont egy fellendülés és visszaesés jellegű sokknak, amelyet egy ingatlanpiaci buborék okoz. Ez úgy zajlik, hogy gyorsan emelkednek a csatlakozást követően a reáljövedelmek, ez felhajtja az ingatlanárakat, amiről később kiderül, hogy nem megalapozott szintre emelkedik, ekkor jön a visszaesés. Voltak országok, ahol az alacsonyabb reálkamat nem okozott hitelezési boomot, például Olaszországban a szigorú szabályozás miatt, Finnország pedig egy korábbi bankválság tanulságait kamatoztatta – mutatta be a jegybanki elemző.
Már a csatlakozás előtt jó néhány évvel szükséges az inflációs várakozások lehorgonyzása – emelte ki Kovács Mihály András. Érdemes tekintettel lenni arra, hogy a szükséges fiskális mozgástér is gyorsan olvadhat el egy válságkor – sorolta az elmúlt évek tapasztalatait a szakértő. Arra is figyelni kell, hogy a magas magánszektor-adósság gyorsan államadóssággá válhat. Az államadósság 2020-ra 56-57 százalékra süllyedhet, ez régiós összehasonlításban még mindig magasnak számít.

A jó makroprudenciális politika alapja egy világos felelősség-megosztás. Önálló eszközökre van szüksége a szabályozó hatóságnak. Fontos a nemzetközi integráció, mivel egy ország önállóan hiába vezet be lépéseket, amikor a túlfűtöttség ellen küzd. Két modell van, az egyik a jegybankban integrálja a pénzpiaci felügyeletet, a másik pedig egy közös tanácsot hoz létre a mikro- és makrofelügylet felett. Itthon nem sikerült egy világos, tiszta rendszert létrehozni, hiába hoztak létre egy papíron háromlépcsős rendszert, nem kapott valódi hatáskört a tanács. A magyar munkaerőpiac a fajlagos munkaerőköltség terén rugalmasan reagált a válságra, ugyanakkor a foglalkoztatás terén komoly gondok vannak.

Az alacsony béreknél nincs alkalmazkodás, ezt korlátozza a magas minimálbér. Magas a képzettségi elmaradás a munkaerő-kínálat részéről, olyan rendszerre lenne szükség, amely ezt a gondot explicit módon is kezeli. Az MNB szakértői elemezték a kormányzat foglalkoztatási lépéseit. Kifejezetten hasznos a munkát terhelő adók csökkentése, a szociális ellátások szigorítása, a bérlakás-program. Károsak viszont az alacsonyabb képzettségűek körében a szükséges béremelés szabályozása, illetve a bérre rakódó terhek emelése. Bizonytalan kimenetelű a munkanélküliségi ellátás 3 hónapra csökkentése, illetve a közmunka-programok kiterjesztése – hangzott az MNB értékelése.