Nem kellett volna ÁFA-emelés, ha a kormány tartja a tervet

Ez alapján az látszik, hogy nagyságrendileg 200 milliárd forinttal kevesebb a csökkentés mértéke, mint a tervezetben volt, amely meghaladja az ÁFA emelés kapcsán befolyó 150 milliárd forintos tervet. Azaz amennyiben a kormány tartja magát a tavasszal megfogalmazott terveihez, akkor akár az ÁFA, vagy egyéb adók emelése elkerülhető lett volna.

A legnagyobb elmaradásban a kiadási oldalon ezen a területen van a kabinet. A korábbi tervek szerint ugyanis csak ezen az „ágon” 195 milliárd forintot takarított volna meg a költségvetés. Ugyanakkor az általunk végzett számítások alapján ez csupán 71 milliárd forintra sikerült. Három területen van „lemaradásban” intézkedésekkel a kabinet: az első a bérpótló juttatás rendszerének átalakítása, ahol az idénre a tervezett 88 milliárd forinthoz képest jövőre 138 milliárd forintot terveztek. Azzal szemben, hogy ezen a területen 41 milliárd forintos kiadáscsökkentést szerepeltetett a konvergencia programban a kormány.

A másik területe az aktív és szakképzési eszközökre fordított kiadások csökkentése, ahol 40,5 milliárd forint költségvetési kiadás megtakarítást reméltek még tavasszal, de ez nagyságrendileg 18 milliárd forinttal kisebb lett. A harmadik lemaradás a szociális transzferek összességének korlátozásában van, ahol a 15 milliárd forintos elvárás nincsen sem intézkedésekkel, sem pénzügyi oldalról alátámasztva.

Ezen a területen 93 milliárd forint megtakarítást hozó intézkedéseket sorolt fel még tavasszal a kormány. Ugyanakkor a rokkantsági rendszer átalakításának a lassúsága miatt ebből csupán 19 milliárd forintot tudtak abszolválni. Azaz a nyugdíjrendszer átalakítása kapcsán jelentős elmaradásban van költségvetési oldalról a kabinet. Fontos megjegyezni, nem számoltuk ide, hogy a korhatár alatti (köztük szolgálati) nyugdíjak rendszerének átalakítása során az idei büdzséhez képest még több kiadással is számol a kabinet. Azaz hiába szünteti meg a korhatár alatti nyugdíjba vonulás lehetőségét, és az eddigi ellátottak nagy részét kiveszi a nyugdíjrendszerből, ezáltal nem ér el megtakarítást. Ugyanakkor mivel ez az intézkedés nem szerepelt a konvergencia program számszerűsített intézkedései között, ezért ezzel a többlettel nem is számoltunk.

Ezen a területen 45 milliárd forintos megtakarítás remélt a kabinet. Ennek pénzügyi megalapozottsága a költségvetési törvény alapján biztosított, mivel 4 milliárd forint kivételével valóban az ez évinél kisebb számok lettek tervezve. Ugyanakkor egyelőre kérdéses, hogy például a közösségi közlekedést biztosító cégek működése, belső hatékonysága ténylegesen javult e annyit, hogy ekkora forrást ki lehet vonni belőlük. Jelenleg inkább az látszik megalapozottabbnak, hogy jövő év során kénytelen lesz a kormány plusz forrásokat beletölteni a MÁV-ba és a Volán társaságokba.

A felsőoktatás 12 milliárd forintos kiadáscsökkentése még kétséges, bár a számok alapján teljesülhet. Az egészségügy területén a Széll Kálmán Terv vállalásai csak és kizárólag a gyógyszerkassza kiadási és bevételi oldalára koncentráltak. Ezek közül a bevételi oldalon megtörtént a gyártói befizetések növelése, amely miatt teljesülni látszik az idei tervhez képesti 16 milliárd forintos növekedés. A számok alapján a kiadási oldal is megalapozottnak látszik, ugyanis az idei 343 milliárd forintos kiadás helyett jövőre 276 milliárd forintot tervezett erre a sorra a kormányzat. Ez alapján a gyógyszerkassza egészére teljesülhet a 83 milliárd forintos kiadáscsökkenés. Természetesen ehhez még több jogszabály-módosítást végre kell hajtania a kormánynak.

Az állami és önkormányzati finanszírozás területén viszonylag nehéz a tervezett 32 milliárd forintos kiadáscsökkenés nyomára bukkanni. Ennek két oka van, egyrészt a kormány is azt kommunikálja, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása még hátravan, és ehhez alakítják majd a jövő évi költségvetést, valamint az adóhatóság megerősítésének, valamint a központi közigazgatás racionalizálásnak elemei nem lelhetőek fel a költségvetésben. A Széll Kálmán Terv intézkedéseinek egyik legjobban megfogható eleme a bankadó 2012. évre történő fenntartása volt, amely várhatóan hozza a tervezett 90 milliárd forintos többletbevételt.

A számítások szerint tehát az 550 milliárd forintos kiadáscsökkentésből valójában 350 milliárd forint teljesül, ha a költségvetési számokból indulunk ki. Mindezt úgy számoltuk, hogy közben nem vettük figyelembe a közfoglalkoztatásnál adódó 60 milliárd forintos többletet, amelynek egyértelmű oka a Széll Kálmán Terv egyes intézkedései voltak. A számítások elkészítésénél azt a módszertani szempontot követtük, hogy bázisnak az eredeti 2011. év előirányzatot vettük alapul, és nem az évközben elvégzett módosítást. Ugyanakkor néhány területen, ahol a kormány előre jelezte, hogy a kiadás csökkenése, vagy a bevétel növekedése nem a 2011-es évhez, hanem a tervezett kiadási pályához képesti, ott ezzel számoltunk (pl. családi támogatások esetében).