GDP: az agráriumra helyeződött a hangsúly

A legfrissebb, egyelőre nem végleges adatok szerint 1,4 százalékkal bővült a gazdaság a harmadik negyedévben a tavalyi év azonos időszakához képest – ekkora a nyers és a naptárhatás kiszűrésével számolt növekedés is. A szezonálisan igazítva pontosan 1,5 százalékos adat enyhén túlteljesítette a várakozásokat, de nem annyira, hogy a piacokat meglepje. A piaci konszenzusok 1 és 1,4 százalék közé tették a növekedést – utóbbi értéket például az OTP, míg a kisebb növekedést egyéb elemzői konszenzusok, így a Bloombergé és a Reutersé valószínűsítették.

A bővülést elsősorban a mezőgazdaság teljesítménye okozta – mondta a Világgazdaságnak Szabó Péter, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője. „Tavaly és tavalyelőtt is rossz volt a termés, évente 10-15 százalékot esett vissza a kibocsátás, így idén elég volt egy átlagos termés, hogy 20 százalékot növekedjen az ágazat teljesítménye. Ez olyan óriási kilengés, hogy még az agrárium néhány százalékos hangsúlya mellett is megemelte az össz GDP-t” – magyarázta a főosztályvezető, hozzátéve: már most látszik az eddigi adatokból, hogy az agrárium lendülete utolsó negyedévre sem fogy el. Szabó Péter azt is mondta, hogy az ipari termelés jó teljesítményt nyújtott, de ezt lenullázta az építőipar, amely lényegében nem termelt, hiszen nincsenek építkezések. „A növekedés súlypontja az iparból átment az agráriumba” – összegzett a szakember.

Ezért fordulhatott elő egyébként, hogy lapunk mutatószáma, a gyorsulási irányadó (GYIA) a gazdasági teljesítmény csökkenését vetítette előre, az indikátorban ugyanis a mezőgazdaság nem szerepel az összetevők között.

Az elemzők emellett szintén az ipari termelés és az export hangsúlyosságára mutatnak rá: Suppan Gergely a TakarékBank munkatársa azt mondta a távirati irodának, hogy a GDP-t továbbra is az export húzza, de a fogyasztás stabilitásában hangsúlyos szerepe volt a magánnyugdíj-pénztári hozamok elköltésének is. A beruházásokat pedig eközben egyes nagy feldolgozóipari fejlesztések javíthatták. Az OTP lapunkhoz eljuttatott gyorselemzése is ugyanezekre hívja fel a figyelmet. Az ipar vártnál jobb szeptemberi teljesítményének köszönhető az 1,4 százalékos bővülés Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője szerint is.

Az említett elemzők ugyanakkor rámutatnak arra, hogy hamarosan – akár már a következő negyedévekben is – ennél jóval kedvezőtlenebb adatokkal kell majd szembesülnünk. Lassul ugyanis a külföldi exportpartnerek teljesítménye, emellett a hazai megszorítások és a forint gyenge árfolyama is hátráltatják majd a gazdaság növekedését. Árokszállási Zoltán utolsó negyedévre 1, jövőre pedig 0,2 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít, míg a TakarékBank szerint 2012-ben a növekedés 0,8 százalék lesz.

A KSH a tegnapi előrejelzéssel együtt javította a második negyedévi és a tavalyi éves adatokat is. Eszerint idén április-júniusban a korábban közölt stagnálás helyett 0,2 százalékkal nőtt a GDP az első negyedévhez képest. A tavalyi egész éves GDP-adatokat 1,2 százalékról 1,3 százalékra módosították.

Hazánkéhoz hasonló növekedést produkált az Európai Unió és az eurózóna is a harmadik negyedévben: 1,4 százalékkal növekedett a szezonálisan kiigazított számítás alapján. Az európai gazdaság számára ez a mostani az utóbbi másfél év legalacsonyabb statisztikája, 2010 első féléve óta többnyire valamivel 2 százalék feletti volt a bővülés. A legutóbbi adatok szerint továbbra is a balti államokban a legélénkebb növekedés, Észtországban például a lassulás ellenére is még mindig majdnem 8 százalékkal volt magasabb a GDP az egy évvel korábbinál. A drasztikus kormányzati intézkedések nyomán a görög gazdaság visszaesése továbbra is a legnagyobb, habár valamelyest kisebb lett, mint az első félév során.

Szeptember: pluszban az ipar

A GDP előrejelzéssel egyidőben megjelent részletes havi ipari adatok szerint 3 százalékkal növekedett az előző évihez képest szeptemberben az ágazat teljesítménye, ami megfelel az előzetes adatnak. A legjobb teljesítményt a jármű- és az élelmiszeripar nyújtotta. Az értékesítés azonban nem áll enyire jól: az ipari export 4,1 százalékkal emelkedett, miközben a belföldi értékesítés 7 százalékkal zuhant, vagyis a szektor teljes értékesítési volumene is mínuszban volt.