„Magyarország igazán soha nem lábalt ki a legutóbbi válságból, a növekedés a múlt évben viszonylag mérsékelten alakult, különösképp a régiós társakkal összehasonlítva.” Most azt várjuk, hogy a gazdaság stagnál 2012-ben, amelyben külső és belső tényezők is szerepet játszanak – mondta Christoph Rosenberg, az IMF magyarországi vezetője a IV. cikkely szerinti jelentés kiadása után megjelent interjújában.
Meglátása szerint hosszú távra tekintve a Széll Kálmán-terv számos pozitív hatása érvényesül, azonban közben külső és belső ellenszéllel is szembe kell nézni.
Mint nagyrészt Európában, úgy Magyarországnak is szembe kell néznie az óriási adósság kezelésének nehézségével egy nehezedő környezetben. Ugyanakkor a hagyományos gazdasági lehetőségek, mint például a fiskális és monetáris politika lazítása, korlátozottak – vélekedett Rosenberg.
Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, ezért nagyon ki van téve az európai és a feltörekvő piaci eseményeknek. Magyarországon az egyik legnagyobb az export aránya a GDP-hez képest a régióban, és erősen integrált a német gazdaságba, amely pozitív volt az elmúlt két évben. De a növekedés az euróövezetben várhatóan lassul, amely érinti Magyarországot is, különösen azért, mert az export volt az egyetlen forrása a növekedésnek a krízis óta – mutatott rá Rosenberg.
Ugyanilyen fontos a pénzügyi integráció. A magyar állami szektor erősen függ a külföldi finanszírozástól. Az adósság – amely a GDP 80 százalékát teszi ki – kétharmada külföldiek kezében van, mind a külföldi, mind a belföldi devizában denominált adósságot tekintve.
Hasonlóképpen, a pénzügyi rendszer erőteljesen függ a külföldi finanszírozástól. A befektetők aggódnak a magyarországi politikai folyamatok miatt, persze befolyásolja őket az is, hogy mi történik máshol – tette hozzá.
Ebben a nehéz külső környezetben kulcsfontosságú a növekedés támogatása. A külső kereslet lassul, de a belföldi fogyasztás és a beruházások rendkívül gyenge – monda Rosenberg. Számos ellenszéllel is szembe kell nézni: lassú a jövedelem növekedéssel, emelkedik az adósságszolgálat, a munkanélküliséggel és a hitelválsággal.
Sajnos nincs egyszerű módja annak, hogy rövid távon beinduljon a növekedés. A költségvetési ösztönzés nem lehetséges Magyarország számra. A költségvetési hiányt le kell csökkenteni annak érdekében, hogy az adósság továbbra is fenntartható legyen és az Európai Unió deficitcélját elérjék. A jegybanki alapkamat csökkentése sem lehetséges, mert ez gyengébb átváltási árfolyamhoz vezethetne, amely növelné a köz- és magánszféra terheit a súlyos deviza-eladósodottság miatt.
Megoldások
„Fenn kell tartani a gazdaság stabilitását. Magyarország ebben tett néhány pozitív lépést. A költségvetés ebben az évben nagyon ambiciózus” – válaszolta arra a kérdésre, milyen megoldásokat lát.
A monetáris politika megfelelően szigorú, amely megakadályozza a forint leértékelődését.
Rosenberg szerint javítani kell a fiskális politika tervezését, amelynek kevésbé kellene regresszívnek lennie, és támogatnia kellene a növekedést. Ennek egyik példája az egykulcsos adó bevezetése, amelyet számos régiós ország használ. Magyarországon azonban nem érte el az optimális eredményt a bürokrácia miatt, valamint azért, mert túlzottan terheli a legveszélyeztetettebb rétegeket.
Rosenberg ennek kapcsán kiemelte az adójóváírás megszüntetését, a 18 százalékos minimálbéremelést, valamint a bonyolult kompenzációs rendszert, az ÁFA meredek emelését, valamint a jövedéki adó felemelését is.
Aggódunk amiatt, hogy mindezek reálbércsökkenéshez vezetnek, és csökken a foglalkoztatottság az alacsonyabban képzett munkavállalókat tekintve. Az üzleti környezet pedig bonyolultabb és kevésbé vonzóvá válik – jelentette ki.
Egy másik példa a speciális adók, amely érinti a kiskereskedelmi, az energetikai, a telekommunikációs és a bankszektort, amelyek nagyrészt külföldi tulajdonban vannak. Ezek az úgynevezett krízisadók, valamint az olyan intézkedések, amelyek beleavatkoztak a meglévő hitelszerződésekbe negatívan hatottak az üzleti környezetre. De Magyarországnak sürgősen új beruházásokra lenne szüksége, beleértve a külföldieket is – mondta Rosenberg.
Az új beruházások elengedhetetlenek a növekedéshez, Magyarország viszont lemaradt a régiós társakhoz képest, és az elmúlt évtizedben tapasztalt saját jó teljesítményéhez képest is.
Rosenberg kiemelte a politikai környezet kiszámíthatóságát is, és ebben a vonatkozásban beszélt a központi bank függetlenségének kérdéséről.
A jogszabály 2011 végi elfogadása azt a benyomást keltette, hogy a kormányzat megpróbál befolyást szerezni a központi bank döntéshozatalában. A kormánynak mindent meg kell tennie, a törvény módosításával, hogy ezt eloszlassa – hangsúlyozta.
Egy másik terület a fékek és ellensúlyok visszaállítás: a Költségvetési Tanács most sokkal gyengébb, mint 2010 végén. Aggódunk, hogy jelenlegi formájában nem rendelkezik elegendő erőforrással, illetve nem oly független, hogy objektív képet adjon a költségvetés folyamatairól – tette hozzá.
Bankrendszer
A magyar bankrendszer nagyrészt külföldi, osztrák, olasz, német és belga tulajdonban van. Érinti őket, hogy mi történik az euróövezetben, és hogy milyen új tőkekövetelményeket vezetnek be Európában. Ez a régióban a tőkeáttétel csökkenéséhez vezetett.
Rosenberg szerint emellett rendkívül magas a bankadó mértéke Magyarországon, és kiemelte a végtörlesztést is. Ezek a tényezők azok, amely miatt Magyarországon gyorsabban történt meg ez a folyamat.
Ez hozta létre a fizetésimérleg-nyomást és a hitelválságot Magyarországon. Több egymást követő évben negatív a hitelnövekedés, amely komoly aggodalomra ad okot, és további akadálya a növekedésnek – vélekedett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.